Közeleg az önkormányzati választás, és jól tudjuk, hogy a budapesti pártelvárásokhoz képest vidéken gyakran átrajzolódnak az íróasztal mögött elképzelt, ideálisnak gondolt szövetségkötések. Néhány megyei jogú város esetében végigvettük, hogy miként alakulnak a pártok közti együttműködések.
Politikai közhely, de a polgármester-választásokon a hivatalban lévő városvezetőknek nagyobb esélyük van a győzelemre, mint kihívóiknak. Az önkormányzati voksoláson a pártlogika sem úgy működik, ahogyan legtöbben gondolnák, még a nagyobb városokban is sokat nyom a latban a polgármester- és képviselőjelöltek személyisége, karaktere.
A Fidesz–KDNP máig tartó győzelmi sorozata a 2006-os helyhatósági választáskor kezdődött, akkor erős önkormányzati pozíciókat szerzett, aminek jelentős szerepe volt a későbbi sikerekben. A jelenlegi ellenzék jól tudja ezt, ahogy azt is, hogy az egyes pártok életben maradásának záloga az lenne, ha néhány nagyobb településen sikeresen szerepelnének.
A megyei jogú városok közül Békéscsaba politikai térképe tér el leginkább az országos viszonyoktól. Szarvas Péter regnáló polgármesterről 2014-ben is tudták a helyiek, hogy jobboldali beállítottságú, de pártszínek nélkül indult, s nyerte meg a polgármester-választást – a Jobbik támogatásával. A városvezető idén október 13-án ismét függetlenként, a Hajrá Békéscsaba Egyesület jelöltjeként száll ringbe, ám ezúttal nem a Jobbik, hanem a Fidesz–KDNP támogatását tudhatja maga mögött.
Az egykori radikálisok ugyanis végül a Demokratikus Koalícióval és a Párbeszéddel fogtak össze, s a DK-s polgármesterjelölt, Dancsó Tibor mögé álltak be. Hogy teljes legyen a zavar, eközben az MSZP az LMP-vel, a Liberálisokkal és a Szolidaritással paktált le, polgármesterjelöltjüknek pedig a szocialista Miklós Attilát nevezték meg. Érdekesség, hogy miközben a Fidesz–KDNP támogatja Szarvas Péter polgármesteri ambícióit, Szarvas saját képviselőjelölteket indít, akiknek így a Fidesz jelöltjeivel kell megküzdeniük. A Hajrá Békéscsaba Egyesület jelöltjei többségében ismeretlen, eddig politikában nem jártas figurák, a Fidesz viszont a több ciklus óta hivatalban lévő képviselőit indítja. A kormánypártok számára komoly fegyvertény, hogy éppen a választás hónapjában adják át a térség szempontjából meghatározó M44-es autóút Kondoros–Tiszakürt közötti, 61 kilométeres szakaszát.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Pindroch Tamás szerint az ilyen programhoz az sem biztos, hogy szívesen adja majd a nevét, aki végül megnyeri az előválasztást.
A Mandiner YouTube-csatornája ismét élőben reagál a miniszterelnök beszéde után Talabér Krisztiánnal és Pindroch Tamással.
A legutóbbi Karácsony-féle parkfejlesztés is „jól” sült el – fél évtized alatt sem lett kész.
Hétfő este hattól élő adásban Kőrösi Koppány, fejlesztéspolitikai szakértő, Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője és Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese beszélget.
Ezt az interjút még 2019-ben készítettük a marxista filozófussal. Újraközlésünk apropója, hogy január 15-én szerdán délelőtt emléktáblát avatnak Tamás Gáspár Miklós halálának második évfordulóján.
Pindroch Tamás elmondta, hogy miért gyurcsányosodik a Tisza elnöke.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
