A háborúról, a békepárti határozati javaslatról és a szankciókról is beszélt pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök. Összefoglalónk!
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió, Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége volt. A kormányfő a beszélgetés elején elmondta, a legutóbbi uniós csúcstalálkozón kiderült, az államfők hogyan látják a háborút.
A magyar kormányfő szerint „a háború egyre brutálisabb és véresebb”, ugyanakkor nem látja, hogy a háború helyett a béke mellé álló vezetők száma nem növekedett volna. A miniszterelnök szerint az európai emberek elindultak a béke irányába, de a vezetőkhöz ez még nem ért el, akik egyre durvább eszközöket bocsátanak az ukránok részére. A kormányfő rámutatott: a korábbi hezitálás, hogy küldjön-e fegyvereket a Nyugat, már egyáltalán nem jellemző.
A kormányfő elmondta azt is: már közel vagyunk hozzá, hogy legitim, bevett kérdéssé váljon az európai vezetők között, hogy valamilyen békefenntartó csapatokat küldhet-e az Európai Unió, vagy inkább ne tegye. A kormányfő kérdésre válaszolva elmondta: miután a háború a szomszédunkban van, „a magyar emberekre nézve a háború aggasztó és veszélyes. Veszélyben van a biztonságunk” – húzta alá Orbán Viktor.
Mivel „a Nyugat egyre modernebb eszközöket bocsát az ukránok rendelkezésére, ezért meggyőződésem, hogy
a világháború veszélye nem irodalmi túlzás.
Mikor azt mondják európai meg amerikai vezetők, hogy ha ez így megy tovább, akkor megérkezhetünk a harmadik világháborúba, ez első hallásra hihetetlenül túlzúnak tűnő mondat, de ott ahol én dolgozom, és ott, ahol én látom az eseményeket, ez reális veszély ebben a pillanatban” – emelte ki a miniszterelnök.
A közös, európai lőszerbeszerzésekről szólva a miniszterelnök elmondta: „az a kérdés, hogyan juthat a magyar hadsereg lőszerhez. Tehát bennünket nem Ukrajna érdekel ebből a szempontból, hanem Magyarország. És az a kérdés, Magyarország hadseregét hogyan lehet lőszerekkel ellátni gyorsabban és olcsóbban. Ha külön szerzőnk be, vagy ha együtt szerzünk be. A válaszunk az, hogy csináljuk így is, csináljuk úgy is”.
A Nyugat-Európai háborút támogató álláspont erkölcsi megalapozottságú, a világ ugyanakkor inkább a magyar álláspont, a béke álláspontja mellett áll – mutatott rá a kormányfő.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hazánk békepárti álláspontja miatt
a direkt és indirekt nyomások, zsarolások mindennaposak”
– ugyanakkor aláhúzta: a magyar parlamentet nem lehet megkerülni. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a parlament pénteken határozatot fogad el arról, hogy a magyar álláspont az, hogy legyen tűzszünet.
A világnak ugyanis ide kellene eljutnia, és oda kellene eljuttatni Oroszországot és Ukrajnát, hogy tűzszünet legyen. A békéhez való eljutás, és a béke keretében történő rendezéshez tűzszünet kell. Legyen tűzszünet, nem haljon meg több ember, innen kell elindulni a miniszterelnök szerint. „Arra kell érveket szállítanunk, hogy a harcoló felek lássák be: a tűzszünet mindkettejük érdeke” – mutatott rá Orbán Viktor.
Kérdésre válaszolva a kormányfő rámutatott: a magyar határozati javaslat kiváló lehetőség lett volna a baloldalnak, hogy a háborúpárti álláspont helyett a béke oldalára, a nemzeti álláspontra álljanak át, de ennek nem látták jeleit. „Meglátjuk, hogy szavaznak ma” – fogalmazott a miniszterelnök.
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta azt is,
a háborúpártiak veszélybe sodorták az egész Európai Uniót”,
pedig az uniónak a békét kellene szolgálnia – hangsúlyozta a miniszterelnök. „Ezért hoztuk létre a Európai Uniót. Ehhez képest az unió megy elől” (a háborúpártiságban – a szerk.). A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy „az uniótól jólétet várunk, ehhez képest a háború plusz a szankciók tönkre teszik az európai gazdaságot. Tehát nemcsak az történik, hogy egy-egy ország akarata ellenére belesodródott a háborúba, hanem az egész Európai Unió létezése, az Európai Unió értelme megkérdőjeleződik az emberek szemében. Mert a két célt, amiért egyáltalán tartjuk, finanszírozzuk, akarjuk, hogy legyen, működtetjük: béke és jólét, mind a két célt föladta. Ez egy teljesen új helyzet” – fogalmazott a kormányfő.
Mint mondta: ezért gondolja azt, hogy egyre több olyan hang fog jönni a tagállamok felől, amelyek a háború támogatásának kimerüléséről, mert mindenki érzi, hogy ha Európa tovább gyengül, az Európába vetett közös bizalom és hit tovább gyengül, „az európai gazdaság tartós és mély válságba kerülhet”.
A kormányfő munkájának tekintélyes része arról is szól, hogyan tudja a kormány az unió által elkövetett hibákat legalább Magyarország területén kijavítani.
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök rámutatott: az orosz gazdaságról szóló hírek kapcsán ellentmondóak a hírek. A kormányfő szerint nem várható el a háborúzó felektől, hogy a külvilág pontos tájékoztatása legyen az elsődleges szempontjuk, miközben a túlélésükért küzdenek.
A kormányfő felidézte azt is, hogy nem először vezetett be szankciókat az EU Oroszország ellen, csupán most a szankciók elérték az orosz energiaszektort, ami felemelte az inflációt és visszahatott az európai gazdaságra. „Ha van háború, akkor van infláció, és ha szankciókkal reagálunk a háborúra, az infláció még inkább megnő, az Európai Unió szankciós inflációja ebből fakad” – mutatott rá a miniszterelnök.
Valamint egy 2015-ös példával szemléltetve rámutatott: hiba alábecsülni egy akkora ország alkalmazkodó képességét, mint Oroszország
Az infláció magától nem fog csökkenni, „az inflációt nyakon kell ragadni, és letőrni kell” – fogalmazott kérdésre válaszolva a miniszterelnök, aki elmondta, a nemzetközi tudás szerinti, ehhez szükséges lépéseket a kormány megtette, ezért merte azt a célkitűzést tenni a kormány, hogy év végére az infláció egy számjegyű legyen.
A kormányfő szerint egy antiinflációs verseny is kialakult már, ugyanakkor rámutatott: a háttérben a fogyasztóvédelem és a versenyhivatal részéről is hatékony munka folyik azért, hogy sem a kereskedők, sem mások ne húzhassanak hasznot, extraprofitot az inflációs versenyből.
Az árstopok kapcsán a kormányfő elmondta: az a jó, ha ezek az árstopok eltűnnek a rendszerből, de amíg az infláció nagyon magas, ezt nem lehet megtenni, mert az emberek nem tudják kifizetni az árakat.
A kormányfővel készült pénteki rádióinterjút itt nézheti vissza:
Nyitókép: MTI/Balazs Mohai
Donald Trump a fosszilis energia felfuttatásával ígér energiafüggetlenséget Amerikának, miközben Európa egyre kiszolgáltatottabbá válik. A Mandiner Stratéga vendége Lantos Csaba energiaügyi miniszter.
Az egyik baloldali politikus elmagyarázta, hogy ezért is Orbán a felelős.
Kiterjeszti a kormány a vissza nem térítendő otthonfelújítási támogatást a kistelepülésen élő nyugdíjasokra is.
Még egyszerűbb megfejteni, mi van Orbán fejében: Horthy-nosztalgiával elegy kádárizmus.
Sas Zoltán szerint ukrán szervezésben akarják lejáratni Orbán Viktor miniszterelnököt.
A miniszterelnök politikai igazgatója tömör és velős üzenettel reagált a lap újabb panaszáradatára.
A portugál futballzseni több mint húsz éve adja tudtunkra a pályán (és azon kívül is), hogy a tehetség önmagában nem elég, alázatos, kitartó munkával ugyanakkor bármit el lehet érni.
„Ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy mi magunk dönthessük el, hogy kiket engedünk be az ország területére” – fogalmazott a külügyminiszter.
