Vlagyimir Putyintól hétfőn a Zsenmin Zsipao kínai pártlapban, Hszi Csin-pingtől pedig a Rosszijszkaja Gazeta kormányzati újságban jelent meg méltató cikk. Az orosz elnök szerint a kapcsolatok minősége túltesz a hidegháború korának politikai-katonai szövetségein, nincs „bennük vezető és vezetett, nincsenek megkötések vagy tiltott témák”.
Az orosz elnök úgy látja, sohasem állt még ilyen magas szinten Moszkva és Peking kapcsolata, a kínai államfő szerint pedig hivatali partnerével sikerült új fejezetet nyitnia a kétoldalú viszonyban – Vlagyimir Putyintól hétfőn a Zsenmin Zsipao kínai pártlapban, Hszi Csin-pingtől pedig a Rosszijszkaja Gazeta kormányzati újságban jelent meg cikk a hétfőn kezdődő, legfelsőbb szintű moszkvai orosz-kínai tárgyalások alkalmából.
A TASZSZ hírügynökség által ismertetett két írás szerint
Putyin régi jó barátjának nevezte az Oroszországba háromnapos állami látogatásra érkező Hszit, akivel „a legmelegebb kapcsolatok” alakultak ki.
A kínai vezető szerint a felek az „örök barátság és kölcsönösen előnyös együttműködés” koncepcióját követik. Szavai alapján a világjárvány idején egymásnak nyújtott támogatás „újabb bizonyítéka volt annak, hogy bajban ismerszik meg a barát”.
A két elnök pozitív utalásokat tett kettőjük korábbi több mint negyven személyes találkozójára, amelyek Hszi szerint „megadják az alaphangot a kétoldalú kapcsolatok fenntartható fejlődéséhez”.
„A minőségüket tekintve (a kapcsolatok) túltesznek a hidegháború korának politikai-katonai szövetségein, nincs bennük vezető és vezetett, nincsenek megkötések vagy tiltott témák” – hangsúlyozta az orosz elnök, hozzátéve, a viszony szerinte a globális stabilitás sarokkövét, „a nemzetközi ügyek pozitív napirendjének biztosítékát” jelenti.
Hszi emlékeztetett arra, hogy ezzel a kapcsolatok „nagyon nehéz utat jártak be”, és a jelenlegi szintjük „nem adatott meg könnyen”, valamint síkra szállt a barátság ápolása mellett.
A felek kitértek a mindkét ország számára prioritást jelentő kereskedelem és a gazdasági partnerség témájára, amelynek keretében a kétoldalú forgalom idén meghaladja majd a 200 milliárd dollárt. Putyin rámutatott, hogy növekszik a nemzeti fizetőeszközökben való elszámolás részesedése, ami által, mint fogalmazott, „a kapcsolatok egyre szuverénebbé válnak”. Az „évszázad üzletének” nevezte a Szibéria Ereje gázvezetéket, megjegyezve, hogy Moszkva és Peking „néhány hegemóniára és megosztottságra törekvő országgal ellentétben szó szerint és átvitt értelemben is hidakat épít”.
Hszi hangsúlyozta, hogy a két ország szilárdan kiáll a nemzetközi jogon alapuló világrend mellett, „hatékony lépésekkel megvalósítva a valódi multipolaritást, és kiáll az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakításáért”. A kínai vezető szerint a többpólusú világrend, a gazdasági globalizáció és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódása visszafordíthatatlan tendencia: „A nemzetközi közösség tudatában van annak, hogy a világon egyetlen ország sem áll a másik fölött. Nincs egyetemes kormányzati modell, és nincs olyan világrend, ahol egyetlen országé a döntő szó”.
Moszkva és Peking – Putyin értelmezésében – , a hasonlóképpen gondolkodókkal együtt egy igazságos világrendet támogat, amely a nemzetközi jogon, nem pedig az úgynevezett „aranymilliárd” elvein alapul. Hozzátette, hogy Moszkva és Peking méltányos és nyitott regionális és globális biztonsági rendszer létrehozásán dolgozik.
Bírálta a „kollektív Nyugatot”, amiért „egyre kétségbeesettebben ragaszkodik archaikus normákhoz, megfoghatatlan dominanciájához”.
Kitérve az ukrajnai helyzetre, kifejezte Oroszország készségét a válság politikai és diplomáciai rendezésére, és emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban a béketárgyalásoknak nem Moszkva vetett véget. Hangot adott véleményének, mely szerint a békefolyamat jövője kizárólag a geopolitikai realitásokat számításba vevő, komoly tárgyalásokra való készségtől függ. Megköszönte Kínának, hogy „kiegyensúlyozottan viszonyul az Ukrajnában zajló eseményekhez, megérti azok hátterét és valódi okait”, és üdvözölte Peking nyitottságát arra, hogy „konstruktív szerepet vállaljon a rendezésben”.
Hszi megismételte Kína Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, és emlékeztetett a Peking által javasolt béketervre, amely – mint állította – „tükrözi a világközösség egységes álláspontját az ukrán válság leküzdéséről”. Úgy vélekedett, hogy „racionális kiutat” és „a tartós béke felé vezető utat” meg lehet találni, ha minden fél a közös és fenntartható biztonság koncepciójától vezérelve, egyenrangú félként, ésszerűen és pragmatikusan folytat majd párbeszédet és konzultációkat.
A moszkvai tárgyalásokra vonatkozó várakozásokkal kapcsolatban Putyin közölte, hogy Oroszország nagy reményeket fűz a látogatásához, amely szerint lendületet ad a kétoldalú együttműködés egész komplexumának. Hszi a barátság, az együttműködés és a béke megerősítését nevezte meg célként.
„Kész vagyok Vlagyimir Putyin elnökkel együtt új terveket és intézkedéseket felvázolni, hogy új távlatokat nyissunk az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kínai-orosz kapcsolatai számára” – közölte a kínai vezető.
Ismeretes:
a kínai elnök hétfő este négyszemközti találkozón és közös vacsorán vitatja meg Putyinnal a kétoldalú viszony és a nemzetközi politika kulcsfontosságú, legérzékenyebb kérdéseit, köztük természetesen az ukrajnai konfliktust. Utóbbival kapcsolatban Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója méltatta, valamint visszafogottnak és kiegyensúlyozottnak nevezte a pekingi rendezési tervet.
(MTI)
Nyitókép: Dmitry LOVETSKY / POOL / AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
A körülmények egyelőre nem teljesen tisztázottak, az ukrán hadsereg néma maradt.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
