A német haditechnikai beszerzések a háború kitörése óta extra sebességre kapcsoltak. A Scholz-kabinet hosszabb habozás után látványosan hátat fordított a II. világháború utáni hagyományos, pacifista külpolitikának, és eszeveszett tempóban kezdte fejleszteni haderejét. Németország annak idején Trump elnökkel éppen azért rúgta össze a port, mert nem volt hajlandó GDP-je két százalékát védelmi kiadásokra költeni, így Európa gazdasági nagyhatalma csupán mellékszereplő volt a NATO színpadán. A helyzet gyökeresen megváltozott, a 2 százalék azonnali cél lett, sőt Scholz még rá is ígért – ez utóbbit azonban védelmi minisztere, Christine Lambrecht azóta korrigálta, mondván, öt éven belül az eredeti 2 százalék elérése tűnik reálisnak.
, a 2 százalék azonnali cél lett, sőt Scholz még rá is ígért – ez utóbbit azonban védelmi minisztere, Christine Lambrecht azóta korrigálta, mondván, öt éven belül az eredeti 2 százalék elérése tűnik reálisnak.