Nem országot és szövetségi rendszert, hanem klubot választunk – szakértő a magyar–ukrán alapszerződésről

2022. december 15. 10:20
Fedinec Csilla szerint Novák Katalin kijevi látogatásával a civilizált klubot választotta a barbarizmussal szemben. Az Ukrajna-szakértővel most megjelent könyve kapcsán beszélgettünk.

Könyvet írt szerzőtársával, Tóth Norberttel a magyar–ukrán alapszerződésről. Honnan jött az ötlet?

Hazánk és szomszédai kapcsolatait alapvetően befolyásolják a multilaterális és bilaterális szerződések keretei. Ugyanakkor óhatatlanul jelen van a történelmi múlt nehéz öröksége. Az első világháború után, a birodalmak felbomlásával nem csökkentek a kisebbségi kérdések körüli feszültségek, sokkal inkább megsokszorozódtak, ami oka volt az újabb világégésnek is. A nemzetközi jog több hullámban megteremtette ugyan a kereteket a rendezéshez, azonban azóta is a kétoldalú kapcsolatok és az érintett országokban az aktuális politikai hatalom hozzáállása a meghatározó.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete módszeresen igyekszik feldolgozni, hogy a közép-európai rendszerváltások utáni időszakban milyen szerepet játszottak az új típusú kétoldalú szerződések,

elsősorban az úgynevezett alapszerződések a kisebbségvédelem és a magyar nemzetpolitika szempontjából.

Ebbe a körbe tartozik az e szerződésekkel létrehozott kisebbségi vegyes bizottságok működésének feltárása is történeti-jogi elemzés, illetve a vegyes bizottságok ülései jegyzőkönyveinek közreadása által. Eddig a szomszédságpolitikákat, a magyar–szlovén kapcsolatokat, valamint legújabban a magyar–ukrán kapcsolatokat elemző kötetünk jelent meg.

Végigveszik a szerződés cikkeit, kiemelten foglalkoznak a magyarok számára különösen fontos nemzeti kisebbségek helyzetével. Mire jutottak? A szerződések betartásával zajlik az élet Ukrajnában?

A kétoldalú kapcsolatoknak éppen az a lényege, hogy két térfél van, mindkét országnak köze van valamilyen módon a történésekhez, s amikor a tárgyalásos megoldások nem vezetnek eredményre, akkor következik a nemzetközi szervezetekhez való fordulás, illetve a bilaterális körbe tartozó kérdések multilaterális szintre emelésének kísérlete. A kisebbségek védelme szempontjából aszimmetrikussá teszi a viszonyt, hogy a magyarországi ukránok kis számú szórványközösség,

Ukrajnában a magyar közösség viszont tömbben él,

s bár az ország összlakosságához képest igen kicsi az arányuk, politikai aktivitásuk, érdekvédelmi tevékenységük az ukrán politikai mezőben is a látható közösségek közé emelik őket.

A kezdeti időszakban mindkét ország számára fontos volt Ukrajna függetlenségének biztosítása, ugyanabból a szempontból: ne egy nagyhatalmi ambíciókkal rendelkező, ezzel együtt katonai fenyegetést is jelentő állam határozza meg a mozgásteret. Azóta Magyarország az Európai Unió és a NATO keretei között óvhatja szuverenitását,

Ukrajnában azonban a társadalom nyelvi és etnikai heterogenitása egyre inkább kockázati tényezővé vált

az eurázsiai birodalmi hagyományokat egyre nyíltabban érvényesítő Oroszország árnyékában, amelyik nyíltan, fegyverrel avatkozott be szomszédos országok területén, így valójában befejezetlenné téve a szovjet birodalom megszűnését.

Ez óhatatlanul vezetett a kisebbségi jogok szűkítéséhez még az EU-hoz és a NATO-hoz csatlakozott balti államok esetében is, de Ukrajna sem volt kivétel. Éppen Ukrajna, pontosabban az orosz–ukrán háború miatt egyértelmű, hogy nemzetközi szinten is meg fog jelenni a kisebbségi kérdés biztonságpolitikai szempontú aspektusa.

Szó esik a könyvben egy kormányközi kisebbségi vegyes bizottságról, akik a szerződések betartására hivatottak. Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Ezen a bizottságon múlnak a kárpátaljai magyarok elleni jogsérelmek, vagy az ukrán államon?

A kormányközi kisebbségi vegyes bizottságot az 1991-es magyar–ukrán Kisebbségi Nyilatkozattal állították fel az abban foglalt elvek betartásának ellenőrzésére, illetve állandó intézményes keretet biztosított a felmerülő kérdések megvitatására két évtizeden keresztül. Bár a vegyes bizottság formálisan ma is létezik, valójában 2011 óta függőben van a tevékenysége, amikor a felek jegyzőkönyv aláírása nélkül álltak fel. Magyar részről a fő indok az volt, hogy

abban nem rögzítették a területiautonómia-igényt a kárpátaljai magyarok számára,

amelyik nem először lett volna része a jegyzőkönyvnek.

A két évtized alatt keletkezett jegyzőkönyvek tanulsága egyébként, hogy nincs új a nap alatt, szinte ugyanazok a kérdések kerültek folyamatosan elő. 2010 után minden addiginál konfliktusosabb korszak veszi kezdetét a két ország kapcsolatában, mindkét fél gyanakvással szemléli a másikat. A politikai vitáknál nem kevésbé súlyos a közvélemény egy részének gyűlölködő reakciója. Gyakorlatilag mindegy mi történik: még ma, a második világháború utáni időszak legsúlyosabb háborús konfliktusa sem volt képes egy jelentős tömeget józanságra inteni, hogy legalább a politika szimbolikus dimenzióját helyén kezeljük.

Már nincs a helyén a történelmi turulszobor Munkács várán (fotó: MKI)

A turuldöntésre és Orbán sáljára gondol?

Például.

A munkácsi turul szobor lebontása nem Kijev ármánykodása, hanem helyi politikai erők iszapbirkózása.

És nem csodálkoznivaló az a nemzetközi reakció, ami Orbán Viktor miniszterelnök nagy-magyarországos sálját kísérte, miközben tőlünk keletre területszerző háború zajlik. Ez a napi politika része.

Ugyanakkor a köztársasági elnök, Novák Katalin a világ legszegényebb országai élelmiszer-ellátásának megsegítését célzó kijevi látogatásával a civilizált klubot választotta, a barbarizmussal szemben. Nincs tökéletes állam vagy tökéletes szövetségi rendszer, így nem országot, vagy szövetségi rendszert, hanem klubot választunk.

Novák választását, ha lesz még történelem, akkor igazolni fogja.

A kutató állandó feladata pedig, hogy különbséget tegyen a hétköznapi megismerés és a tudományos megismerés között.

 

Nyitókép: Magyar és ukrán nemzeti jelképek a Munkácsi Szent István Katolikus Líceum falán, amely 2001-ben nyitotta meg kapuit. (MTI Fotó: Nemes János)

Összesen 18 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés