Megbosszulta magát a CDU önfeladása

2021. szeptember 16. 13:05

Bertha László
Vendégszerző
A német kereszténydemokraták önfeladása történelmi vereséget hozhat a közelgő választáson.

„Szuperválasztási év az idei Németországban, ugyanis a kilenc tartományi és helyhatósági választás mellett mindössze pár héten belül, szeptember 26-án Bundestag-választásra is sor kerül. Angela Merkel 16 éves kormányzása ér véget rövidesen, amely jelenleg bizonytalanságot szül mind pártja, mind Németország esetében. A 2015-ös bevándorlási válság óta folyamatosan és egyre erőteljesebben a baloldal irányába tendáló CDU elveszítette jobbközép, keresztény identitását, amely a párt népszerűségében is megmutatkozik. Mindezt tovább tetézi az a vezetői válság, mely Merkel pártelnöki tisztségéről való lemondását követően indult meg. A kancellár első kiszemeltje, Annegret Kramp-Karrenbauer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, de a jelenlegi számok alapján úgy tűnik, hogy második kiszemeltként, Armin Laschet sem képes Merkel helyébe lépni. Az erős vezető hiánya miatt a párt jól láthatóan képtelen egységet és határozottságot mutatni a német választók számára. 

A Forsa legfrissebb felmérése alapján a CDU/CSU támogatottsága tovább csökkent az elmúlt hetekben, így történelmi mélyponton, 19 százalékon állnak. A választás jelenlegi favoritjának a szocialista SPD számít, amely a szavazatok 25%-át zsebelheti be a közelgő Bundestag-választáson. Őket harmadikként a Zöldek követik (17%), majd sorban a liberális FDP (13%), a bevándorlásellenes AfD (11%) és az eurokommunista Linke következik a mintegy 6 százalékos támogatottsággal. Ezen számok tükrében kijelenthető, hogy kevés esély mutatkozik a jelenlegi nagykoalíció (CDU/CSU–SPD) megőrzésére és folytatására. A forgatókönyvek alapján könnyedén elképzelhető, hogy tizenhat évnyi kormányzás után a kereszténydemokraták ellenzéki szerepre készülhetnek, ugyanis egy hárompárti koalíció létrehozása nélkülük is megvalósítható a baloldali és liberális pártok által.  

A kereszténydemokraták vesszőfutása a már említett, hosszabb folyamat részeként is értelmezhető, azonban a gyenge teljesítményhez nagymértékben hozzájárultak az elmúlt hónapok eseményei is. A politikai napirendet Németországban is a koronaválság és a járványkezelés uralja, akárcsak Európa és a világ többi pontján. A kormányzat intézkedéseit az elmúlt másfél évben számos bírálat érte annak következetlenségei, és a vakcinahiány miatt keletkező lassú újraindítási folyamatért. A választók többsége pedig elsődlegesen a legnagyobb kormánypártot, a CDU-t büntette. Mindez – Szász-Anhalt kivételével – az eddig lezajlott tartományi választások kimenetelében is megmutatkozott. A Uniópártok és maga Laschet helyzetét még tovább súlyosbította a sorscsapással felérő júliusi árvíz-katasztrófa, melyet képtelenek voltak hatékonyan kezelni kormányzati és hatósági szinten egyaránt. Laschet imázsát rendkívül negatívan befolyásolta az a felvétel is, amelyen jókedvűen nevetgélt Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök mögött az árvíz sújtotta Erfstadtban. A jelenet érzéketlenséget és arroganciát sugallt az aspiráns személyéről.

Nem véletlen tehát, hogy a kancellárjelöltek versenyében is csúnyán alul marad Laschet, akit a választók mindössze 25 százaléka tart alkalmasnak a szövetségi állam vezetésére. Ez az érték sokkal inkább a plágiumbotrányba keveredett zöldpárti jelölt, Annalena Baerbock (22%) megítélésével van versenyben, mintsem a szociáldemokrata Olaf Scholz 65 százalékos alkalmassági mutatójával. A kereszténydemokraták a kampány utolsó heteiben épp ezért mindent elkövetnek annak érdekében, hogy lerontsák a pénzügyminiszter renoméját. A CDU főtitkára, Paul Ziemiak a minap például úgy fogalmazott, hogy egyenesen az Európai Unió szétszakadását idézheti elő, ha Scholzot kancellárnak választják. A főtitkár mindezt azzal indokolta, hogy a szocialista jelölt által gyakran hangoztatott szorosabb uniós pénzügyi együttműködés megvalósítása esetén a német polgároknak kellene felelősséget vállalniuk a román és a bolgár munkanélküliekért. 

Hogy a kelet-európaiakkal való rémisztgetés mennyiben lehet kifizetődő azok után, hogy 2015-ben több mint egymillió közel-keleti és afrikai bevándorlót eresztettek rá a német szociális rendszerre, azt legkésőbb a választások másnapján megtudhatjuk. Illúziói talán a kereszténydemokratáknak sincsenek. A jelenlegi eredmények elsődlegesen annak az elhibázott politikának a következményei, melyek a nemzeti érdekek feladásához, illetve a konzervatív értékek elhagyásához vezettek. A jobbközép pártok tekintetében Nyugat-Európa-szerte jellemző megfelelési kényszer a CDU-t és a CSU-t is utolérte. Egy olyan politikai formációazonban, amely képtelen saját hangot és saját identitást kínálni a választóknak, az a jövőben is alul fog maradni a politikai küzdelemben. ”

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője.

Nyitóképen: Armin Laschet. Fotó: Thomas Kienzle / AFP

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés