Kötelezettségszegési eljárással vehet elégtételt az Európai Bizottság a német alkotmánybíróság tavalyi renitens magatartása miatt. A PSPP határozatként is ismert döntés az uniós jogot kezdte ki.
Németország megsértette az uniós jog alapelveit, különösen ami az uniós jog autonómiájára, elsőbbségére, hatékonyságára és egységességére vonatkozik, egyszersmind jogellenesen kérdőjelezte meg az Európai Unió Bíróságának hatáskörét Németország felett – áll az Európai Bizottság mai, Németországhoz intézett hivatalos levelében.
Brüsszel eljárása egy tavalyi esetre tekint vissza: ekkor a karlsruhei székhelyű német szövetségi alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht, BverfG) egyik határozatával az uniós jogrend egységességét kezdte ki, miközben az Európai Bíróság szerepét is relativizálta.
Németországnak a levélben foglaltakra két hónapja van reagálni, mindenesetre
A BverfG valójában nem tett mást, mint hogy tavaly májusi határozatában kimondta: az Európai Központi Bank (EKB) több mint 5 éve elkezdett, nagyságrendileg 2 ezer milliárd eurós eszközvásárlási programja (Public Sector Purchase Programme, PSPP) ugyan nem ütközik a monetáris finanszírozás tilalmába, az ezzel együtt járó aránytalan gazdasági és pénzügyi következmények miatt az EKB túllépte a hatáskörét.
Ennek fényében pedig – érvelt az alkotmánybíróság – a német központi banknak (Bundesbank) haladéktalanul fel kellett hagynia a pénzügyi eszközvásárlási programban való részvétellel, a megvásárolt kötvényeket pedig el kellett adnia.
A német alkotmánybíróság nem pusztán az Európai Központi Banknak ment neki: kimondta azt is, hogy az Európai Unió Bírósága is túlterjeszkedett a döntési jogkörén, amikor egy korábbi ítéletben úgy találta, hogy a kötvényvásárlási program arányos.
amikor a prioritások rangsorában a kötvényvásárlásból fakadó kockázatokat az eurózóna fennmaradásához fűződő érdekekhez képest hátrébb sorolta. Ráadásul – mutatott rá a német alkotmánybíróság – ezzel káros precedenst teremtett arra nézve, hogy végső soron az EKB monetáris politikát kikerüljön a bírói felülvizsgálat lehetősége alól.
Végül az alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Bíróság döntése nem köti a német Alkotmánybíróságot, mert az uniós bíróság érvelése, értelmezési módszere objektíve önkényes.
Magyarán a német alkotmánybíróság felülbírált két uniós szervet is, Brüsszel mostani reakciója pedig „válaszcsapásként” is értékelhető.
Az Európai Bizottság sajtóközleményében kitért arra, hogy úgy találja, hogy mindez az uniós jog alapelveit sérti, éppen ezért kötelezettségszegési eljárás megindításának van helye.
egyrészt a testület későbbi ítélkezésére vonatkozóan, másrészt pedig a iránytűt adott más tagállamok alkotmánybíróságai számára is.
Megjegyzendő, hogy időközben a német alkotmánybíróság elvi aggályait félretéve úgy döntött, hogy többé nem támadja az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programját. A döntés hátterében az áll, hogy a Bundesbank utóbb olyan információkat szolgáltatott a kormányzat és a parlament számára, amelyek végül is alátámasztják a fentebb hiányolt „arányosság” elvének megtartását. Az eszközvásárlás tehát folytatódhat, az a német joggal összhangban áll.
Kép: KAI PFAFFENBACH / POOL / AFP
Dobozi Gergely
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
1956 hőseinek nem adatott idő ezen viták lefolytatására. Nekünk kötelességünk, hogy legalább kísérletet tegyünk rá.
Október 23-án nem két politikai tábor állt egymással szemben, hanem két hazugság: a régi és az új.
Egy AI-generálta reklámon húzta fel magát az Egyesült Államok elnöke.
Gondoljátok meg, végül is képzett, egyetemet végzett, sokan közülük művelt emberek és erre kaptak a nyakukba egy önimádó pojácát.
Londonban tartják a pénteki csúcstalálkozót.
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
1956 hőseinek nem adatott idő ezen viták lefolytatására. Nekünk kötelességünk, hogy legalább kísérletet tegyünk rá.