Kitört az olajárháború a világjárvány árnyékában

2020. március 19.

Kohán Mátyás
Nyer-e valaki a koronavíruson? Hát persze – az autóink! Március 9-ére virradóra felbomlott a szaúdi–orosz olajkartell, és 1991 óta példátlan mértékben zuhant a nyersanyag hordónkénti ára. Utánajártunk a szaúdi–orosz árverseny okainak és a koronavírus olajpiaci hatásainak.

Február 28-a óta Magyarországon is folyamatos az üzemanyagárak csökkenése, ami a piaci olajbőség és a koronavírus miatti globális forgalomcsökkenés együttesének köszönhető. Március 13-áig a benzin ára literenként összesen 37, a gázolajé 35 forinttal csökkent. Eközben a Lufthansa légi forgalmi kapacitásának megfelezését lengette be, a leginkább érintett országok, Kína, Olaszország, Irán és Dél-Korea légi közlekedése gyakorlatilag leállt, Donald Trump amerikai elnök nem enged európaiakat az Egyesült Államokba, a koronavírus miatti – világszerte egyetemeket, iskolákat, munkahelyeket bezáró – intézkedések következtében pedig az utakon is egyre gyérebb a forgalom.

Az olajbiznisz esete a mamihlapinatapaijal

Az üzemanyag iránti kereslet bezuhanásával szemben az olajexportőr országok úgy tudnák felvenni a küzdelmet, ha korlátoznák termelésüket, így csökkentve a kínálatot és stabilizálva az árakat. Igen ám, de hiába működik Kőolaj-
exportáló Országok Szervezete (OPEC) néven 1960 óta egy intézményesült, számos exportőrt tömörítő olajkartell, az ilyen szituációkban mindig előáll az a helyzet, amit a tűzföldi jagánok mamihlapinatapainak neveznek: mindenki arra vár, hogy valaki más tegye meg az egész közösség számára hasznos, de magának káros lépést, azaz vágja meg a saját bevételeit olajkitermelése csökkentésével.

Az Egyesült Államok sérülékeny importőrből exportálni is képes, önellátó országgá vált
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés