Nemzetközi jelentőségű lenne a bodrogkeresztúri antiszemitizmus?

2020. február 11. 15:56

Veszprémy László Bernát
Mandiner
Így nagyít fel a nyugati sajtó egy kelet-magyarországi községben hallott kijelentéseket.

Új problémát talált magának a brit Times és az amerikai Christian Science Monitor (CSM) – a bodrogkeresztúri antiszemitizmus formájában.

Bodrogkeresztúr 1100 fős település Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tokaji járásában, Miskolctól 48 kilométerre keletre. Egyik nevezetessége, hogy itt élt egykor Jesaja Steiner rabbi, aki csodatevő képességeiről volt híres,

és akinek sírjához máig ortodox zsidók tömegei zarándokolnak el. 

Több se kellett a Times és a CSM publicistáinak, rögtön el is látogattak a kis faluba. A CSM tudósítója egyébiránt Czuk Dorottya, korábban Demszky Gábor sajtófőnöke, jelenleg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester sajtófőnöke volt.

Czuk munkamódszereiről mindent elmond, hogy 2017-ben közösségi média-oldalával így toborzott egy hasonló projekthez megszólalókat: „Egy amerikai dokumentumfilm-készítő produkciós irodának dolgozom. November elején Magyarországra jönnek, és szeretnének pár zsidó származású interjúalanyt is megszólaltatni. Olyanokat keresnek, akik úgy érzik, hogy az antiszemitizmus probléma ma itthon, és esetleg volt is negatív élményük”. (Képernyőfotó a szerző birtokában).

A két publicista elégedetten idézgeti a vidéki embereket, akik valóban sarkosan és érzéketlenül fogalmaznak a zsidó turistákról. Felmerül a kérdés persze, hogy olyan mértéket ölt-e az antiszemitizmus Bodrogkeresztúron, hogy az kiérdemli a nemzetközi lapok címoldalait? Bántották a zsidó turistákat Bodrogkeresztúron – mint például az ukrajnai Umanban, ahol egy hónapja pogrom (!) tört ki, melyről a Times és a CSM természetesen nem számolt be? (Érdemes hozzátenni, hogy ha valaki kelet-európai antiszemitizmust keres, akkor Ukrajna remek példa: csak Izraelbe 2009 és 2019 között közel félszázezer zsidó vándorolt ki az országból, nyilván nem utolsósorban a szélsőséges nacionalisták térnyerésének köszönhetően, melyről a nyugati média hallgat).

Természetesen nem érte bántódás a bodrogkeresztúri zsidókat,

és a Times és a CSM sem tud semmi egyebet felmutatni, mint néhány ízléstelen és kevéssé nyitott helyi kommentárt. Utóbbi nem jó, hiszen természetesen fontos lenne, hogy a helyiek szabadidejükben tájékozódjanak egykori szomszédjaik kultúrájáról, és reménykedünk, hogy a helyzet soha nem eszkalálódik. De nem változtat azon a tényen, hogy most a kelet-európai antiszemitizmus központjaként bemutatott kis faluban senkinek a haja szála sem görbült, nemzetközi lapok címlapjaira helyezni a települést súlyos aránytévesztés.

Miért foglalkoznak akkor ezek a publicisták Bodrogkeresztúrral? A cél egyrészről természetesen Magyarország lejáratása: hazánk nem tökéletes ezen a fronton, de történetesen az antiszemita atrocitások száma európai mértékben kiemelkedően alacsony, külpolitikánk konzekvensen Izrael-barát, semmi ok a méltatlan kritikára.

A valódi ok annak a ténynek az elrejtése, hogy az Egyesült Államokban – azon belül is a demokrata vezetésű New Yorkban – és az Egyesült Királyságban az antiszemita atrocitások száma soha nem látott magasságot ért el. 2018-ban 1879 antiszemita atrocitás történt az Egyesült Államokan a Rágalmazásellenes Liga adatai szerint, s bár a tavalyi országos adatok még nem elérhetők, csak New Yorkban 229 antiszemita támadás történt, ami ismét komoly növekedés a 2018-as városi adatokhoz képest (185 támadás). Amerikában gyilkosságok is történtek tavaly (erről lásd alább a Simon Wiesenthal Központ jelentését). A brit Community Security Trust zsidó érdekvédelmi szervezet tavalyi számai már elérhetők: 2019-ben 1805 atrocitás történt az Egyesült Királyságban, a 2018-as 1652-höz képest komoly emelkedés. 2018-ban Magyarországon 32 antiszemita incidens történt, ebből három volt fizikai inzultus. 

Nem kell bagatellizálni a magyarországi eseteket – három támadás is hárommal több a kelleténél –, de lássuk be,

három támadás mégsem ezernyolcszáz.

És akkor még nem is beszéltünk a politikai antiszemitizmus kérdéséről: a brit Munkáspárt leköszönő elnöke, Jeremy Corbyn a Simon Wiesenthal Központ által készített, a világ tíz legveszélyesebb antiszemitájáról jelentő listájának élére került.

Ez már segít perspektívába helyezni a bodrogkeresztúri zsidózó lakosok iránti, hirtelen megnőtt érdeklődést. A zsidóságot ma elsősorban nem a bodrogkeresztúri intoleráns megjegyzések, hanem a nyugati nyílt társadalmakat bekebelező társadalmi konfliktusok fenyegetik. (Itt most helyszűkében nem írunk a német, francia, holland, belga, svéd példákról, maradjunk meg a Magyarországgal foglalkozó két lap hazájánál).

A bodrogkeresztúri zsidózásokat felnagyító és címlapra helyező nyugati lapokat helyükön kell értékelni: saját, súlyos konfliktusait és problémáit maszkírozni igyekvő propagandasajtóról van szó, amely megtalálja autochtón janicsárjait is a sárdobáláshoz. A tényeket rögzíteni kell, és hálát kell adni, hogy Magyarországon csak ilyen szintű társadalmi problémákkal kell szembenéznünk.

Összesen 100 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tény, az 1700-as években Tokajba bevándorolt zsidók sokat tettek az aszú külföldi népszerűsítésért. A vidéki zsidóság deportálása, Erdély és Felvidék elcsatolása hozzájárult a magyar polgárság megszűnéséhez.(Márai)
Ha egy kis faluba hetente pár ezer ember külföldi érkezik , az nyilván konfliktust eredményez függetlenül a külföldiek származásától.

Elolvastam a CSM cikkét, amiből összetettebb kép rajzolódik ki. Az antiszemitának beállított attitűd mögött egészen egyszerűen a falu felvásárlásától való (reálisnak tűnő) félelem húzódik.

A cikkből kiderül, hogy egy hétvégén akár húszezren is jöhetnek zarándokolni az ezerfős faluba, vagyis a zarándoklat kezd nagyipari méreteket ölteni, amiből csurran-cseppen a helyieknek is, viszont a falu élete egyre inkább a zarándoklatok körül forog, folyamatosan veszíti el magyar jellegét, mivel a helyiek igyekeznek "jó pénzért" eladni a házaikat, Amivel van akinek tele van a hócipője.




Fejcsóválás... Te, a zsidók nem normális emberek szeretnének lenni? Nem erről szól a cionizmus véletlenül? Olyanok, akikkel az ember leül meginni egy sört, időnként elismeri az igazukat, időnként beszól nekik, meg minden. Ha az illető zsidó egy csinos hölgy, akkor az ember fejében mindenféle oda nem illő gondolatok is megfordulnak, miközben épp a világot váltják meg egy kávé mellett. Stb.

Na, mert ha a zsidók a világ egyetlen nációja, amellyel kapcsolatban nem lehet akár hülye általánosságokat megfogalmazni, akkor a zsidók nincsenek normális helyzetben.

Az Európai Unió rasszizmus elleni harc ügynöksége ejtette az antiszemitizmus kutatási fogalmát és most nincs meghatározása a kifejezésre - mondta az ügynökség szóvívőasszonya.
Blanca Tapia az EU Alapvető Jogok ügynöksége részéről elmagyarázta: Nem tudunk semmiféle hivatalos meghatározásról az antiszemitizmus fogalmára.
(Jewish Telegraphic Agency, 2013. december 5.)

Hehe, egy hászid zsidónak szinte lehetetlen bármit eladni. Pláne jó áron. A cikkből kiderül, hogy a saját szakácsaikat hozzák, a falusiak legfeljebb besegíthetnek, de mivel állítólag nonprofit a vállalkozás (hehe) szegény az eklézsia. A szállásolás szintén a már felvásárolt házakban folyik, vagyis a falusiaknak ez sem üzlet. A agymosó cikk megemlíti, hogy voltak egyes emberek, akik "bizonyos zsidó sztereotípiákból kiindulva irreálisan magas árat kértek a házukért, elsősorban ők azok azok, akik negatívan állnak a zarándokokhoz". Ismerve a kelet magyarországi ingatlanárakat, kíváncsi lennék, mi volt az az irreálisan magas ár? (Javaslom a cikk elolvasását, a sorok között rengeteg érdekes infó van.)

"Az 1726-tól Galíciából folyamatosan érkező zsidó családok Bodrogkeresztúrban a görög kereskedőktől vették át a bor forgalmazását"

Szerintem itt van a kutya elásva. Az antiszemitizmus sima fedősztori, valójában a tokaji borvidék ingatlanjainak felvásárlásáról van szó.

Fentebb ugyanezt feszegetem - lehet, hogy érdekes lenne egy-két interjú a helyiekkel, ugyanúgy, mint Gyöngyöspatán. Ott a szegregáció a fedősztori, az igazi történet a helyi iskola kisajátítása roma kisebbség által. Természetesen itt sincs szó antiszemitizmusról, egyszerűen (adómentes) zsidó "bulinegyedet" csináltak a falutokból.

Jártam ott, a gondnok szerint a faluban az utolsó zsidó Deutsch néni volt. Megkérdeztem, volt-e köze D. Tamáshoz? Úgy tudta, a nagymamája volt. Vagy így van, vagy nem, hiszen sok ilyen nevű zsidó volt/van. Minden esetre tudomásom szerint az egyetlen copf stílusban épült zsinagóga a mádi.

" Czuk Dorottya Ungváry Krisztián sztártörténész, kitörés szakértő felesége"
És?
Baló Györgynek ki volt a felesége?

"Auschwitzcal nem az a gond, hogy nem történt meg, hanem hogy túl gyorsan véget ért."
A cikkben is benne van, a magyarok aztán nem antiszemiták. Téged ezért már börtönbe csuknának egy civilizált országban. Persze a szerző is csak Ukrajnához tud hasonlítani minket.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés