Ostromhelyzetben az irániak beállnak a vezetés mögé – N. Rózsa Erzsébet a Mandinernek

2019. június 26. 11:35
„A szankciókkal csak egy valamit érnek el: megtörik azt az iráni középosztályt, ami valójában táptalaja lehetne egy esetleges rendszerváltásnak.” Miért forrósodott fel megint az iráni helyzet, mi vezetett az újabb iráni-amerikai konfliktushoz és mi lehet a feszültség kimenetele? N. Rózsa Erzsébet Irán-szakértőt kérdeztük interjúnkban.

Dr. N. Rózsa Erzsébet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, az NKE Hadtudományi Doktori Iskolájának törzstagja, több más doktori iskola témakiírója, témavezetője, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője. Kutatási területei közé tartozik Irán és a Közel-Kelet társadalmi, politikai és biztonságpolitikai folyamatai, illetve a nukleáris fegyverzetkorlátozás és az európai muszlim kisebbségek kérdésköre.

A szakértőt az ismét egyre forróbb iráni helyzetről kérdeztük nagyinterjúnkban.

***

N. Rózsa Erzsébet

Irán és az Amerikai Egyesült Államok között az idén negyvenéves forradalom óta mindig is feszült volt a viszony, azonban az utóbbi hónapok történései nyomán a helyzet minden eddiginél fenyegetőbbnek tűnik. Mennyiben más a mostani konfliktus?

Annyiban más a mostani konfliktus, hogy most van egy olyan amerikai elnök, aki már a választási programjában is beszélt az Irán elleni akciókról. Napjainkban két olyan főtisztviselő van mellette – John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó és Mike Pompeo külügyminiszter –, akik támogatnának egy Irán elleni háborút. John Bolton már évekkel ezelőtt Irán lebombázásáról beszélt. Más a konfliktus Trump elnök személyisége miatt is; úgy tűnik, mintha álláspontja gyakran változna, pl. Észak-Koreát és Oroszországot is hol szereti, hol nem szereti. De Irán szempontjából is más a konfliktus, hiszen Teherán jóhiszeműen csatlakozott a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz, amihez tartja is magát a perzsa állam. Igazából

nem csak Irán, hanem a nemzetközi közösség sem érti, hogy az amerikaiak ebből a megállapodásból miért léptek ki

úgy, hogy egyelőre még a napirenden sem szerepel a Trump elnök által emlegetett, minden vitás kérdést magába foglaló megállapodás. A másodlagos szankciókkal szemben a világ nagy része küzd és ellenérdekelt. Ezen szempontok nyomán teljesen más a jelenlegi konfliktus, hiszen a korábbi súrlódások során el lehetett mondani, hogy a világnak egy nagyobbik része felsorakozott az Egyesült Államok mögött. Most ez nem így van; az Európai Unió vezetői is határozottan kiállnak a nukleáris megállapodás mellett, de például Oroszország, Kína, sőt például Japán vagy India is. Legyünk őszinték, elég furcsán néz ki, hogy amikor egy ország teljesíti azt, amit vállalt és ezt független nemzetközi ellenőrzések is igazolják, de végül büntetést kap. 

Donald Trump amerikai elnök aláírja az Irán elleni újabb pénzügyi szankciókat tartalmazó rendeletét a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2019. június 24-én. Jobbról Mike Pence alelnök.​

 

John Bolton motivációi és Trump személyisége a konfliktus további súlyosbodásában milyen szerepet játszhatnak? 

Azt gondolom, hogy a jelenlegi konfliktusban mindenképpen számítanak. Vannak olyan hírek, hogy Bolton kezd elszigetelődni, illetve Trump sem akar valójában háborút. Kiadta a támadási parancsot, majd visszalépett tőle. De nemcsak erről van szó. Trump politikája, az egész kampánya mindig arról szólt, hogy ő nem akar külföldre, háborúba vinni amerikai fiatalokat, és ehhez képest van a mostani iráni helyzet. Ne felejtsük el, hogy jövőre már indul az amerikai elnökválasztási kampány, amelyben Trump célja az újabb elnöki ciklus. Ilyen szempontból számít az, hogy az amerikai választópolgár akar-e újabb háborút finanszírozni a Közel-Keleten vagy sem; fenyegetésnek tartja-e Iránt vagy sem. Trump megfontolásait ezek az elemek is irányíthatják. Ezzel ellenben a kibertámadások Trump parancsára már jobban kommunikálhatóak.

Van is háború, nincs is háború. Ha van is, más eszközökkel. Ez neki sokkal vállalhatóbb. 

A Hormuzi-szorosban megtámadt kereskedelmi óceánjárók ügyében a Fehér Ház Teheránt okolja. Tényleg az irániak állhatnak a támadások mögött? Az USA által terrorszervezetnek minősített Iráni Forradalmi Gárda milyen szerepet játszik a mostani konfliktusban? Egyesek szerint a Gárda Teherántól függetlenedve hajtotta végre a támadásokat.

Nyilván semmit sem lehet kizárni. Pár évvel ezelőtt egy iráni kolléganő – aki Nyugaton él, tehát nem a rendszer befolyásoltja – azt mondta, hogy mindig a konzervatívokról és a mérsékeltekről beszélünk Iránban. Vegyük tudomásul, hogy a konzervatívok fókuszpontjában Ali Hámenei, a Legfőbb Vezető áll. Az Iszlám Forradalmi Gárda Hámenei nélkül nem lép ilyet. Miért gondolom ezt? Amikor a japán miniszterelnök, Abe Sinzó Hámeneinél járt látogatóban – és nem Rohaninál vagy a külügyminiszternél –, a rendszer logikájába nem fér bele, hogy támadásokat intézzen a Forradalmi Gárda egy japán érdekeltségű hajó ellen. Előtte lévő héten, utána lévő héten még akár elképzelhetők is lennének a Gárda általi támadások, de a látogatás napján semmiképp sem. Már az előzetes támadások is sértik a rendszer logikáját, hiszen az iráni külpolitika arról szól, hogy a különleges jelenlegi modellt fenn kell tartani. Ez a támadás olyan szinten sértené a modell respektjét, ami véleményem szerint kizárja a Forradalmi Gárda szerepét. 

Vannak más elméletek is. Az angolszász sajtóban egy meg nem erősített telefonfelvétel szerint a Népi Mudzsahedek Szaúd-Arábia vezetésével tárgyaltak szabotázsakciók végrehajtásáról. A Népi Mudzsahedek egy iráni terrorszervezet, ami részt vett a forradalomban, de idővel a rendszer ellen fordult és külföldön szóródott szét. Az EU és az USA terrorista szervezeteket jegyző listáján is szerepel, azonban pár éve az Egyesült Államok leszedte őket és John Bolton meglátogatta egy konferenciájukat, ahol beszédet is mondott. Bolton úgy látja, hogy ők lehetnek azok, akik az iráni rendszert megdöntik. Ez a gondolat azonban nem helytálló, mert ha van olyan ember vagy szervezet, akit egész Irán egész lakossága elutasít, sőt, gyűlöl, az ez a szervezet.

A Népi Mudzsahedek tevékenységének sok áldozata volt Iránban is,

a nép szemében abszolút hiteltelenek. Ők biztosan nem fognak rendszert váltani Iránban. Hangsúlyoznám még egyszer, hogy ennek a videófelvételnek a hitelessége nem lett megerősítve, de ezt a lehetőséget sem lehet teljesen kizárni.

Ali Hámenei ajatollah, az ország legfőbb vallási és politikai vezetője és Abe Sindzó japán miniszterelnök megbeszélést folytat Teheránban 2019. június 13-án.

 

A lelőtt amerikai drón ügyében Donald Trump katonai válaszcsapást ígért, amit aztán tíz perccel a start előtt lefújt. A nemzetközi közösség is nyugalomra inti Washingtont. Milyen válaszcsapási lehetőségek és politikai opciók állnak az USA előtt?  

Most egyelőre maradnak a szankciók és a kibertámadások. Mindenki közvetíteni akar. Japán megpróbálta, de jelentkezett a szerepre Kuvait, Omán, India és Franciaország is. Boldog-boldogtalan felvállalná a közvetítő szerepét, ami kapóra jöhet Donald Trumpnak, aki – véleményem szerint – lassan szeretne kihátrálni a konfliktusból. Az USA mellett csak három ország áll: Izrael, az Emirátusok és Szaúd-Arábia. Ez a kis csoport minden bizonnyal örülne egy Irán elleni háborúnak, bár az utóbbi napokban Izraelből is olyan hírek jöttek, hogy most, ebben a pillanatban nem feltétlen támogatnának egy fegyveres konfliktust. 

Célravezetőek a folyamatos szankciók? Irán évtizedek óta megszorításról megszorításra él, és nem úgy néz ki, mint aki megtörni készül. 

Bizsan Hádzsepur Bécsben élő iráni üzleti tanácsadó éppen a napokban tartott egy előadást amerikai tisztviselők előtt, amelyben hangsúlyozta a szankciók értelmetlenségét. Szankciókkal nem lehet az iráni gazdaságot bedönteni. Rosszabbul élnek, problémásan élnek, de élnek. Az USA Iránt negyven éve szankcionálja, ma ezek sokkal szigorúbbak, mint voltak, de a szankciók ügyét illetően az egész nemzetközi közösség ellenérdekelt. A szankciókkal csak egy valamit érnek el:

megtörik azt a középosztályt, ami valójában táptalaja lehetne egy esetleges rendszerváltásnak.

Egy ostromhelyzetben mindenki beáll a vezetés mögé. 

A műholdfelvételen a Hormuzi-szoros látható, amit Irán és Omán fog közre 

 

Irán június 17-én bejelentette, hogy tíz napon belül át fogja lépni a nemzetközi atomalkuban megszabott mennyiséget alacsony dúsítású uránból. A 300 kilogrammos küszöb átlépése tényleges fenyegetést jelent vagy csak politikai nyomásgyakorlásról van szó?

A nehézvíz nem probléma és Iránnak nincs plutónium tüzelésű reaktora, amihez nehézvíz kellene. Ennek a fajta reaktornak az építését már korábban felfüggesztették és utána a megállapodásban vállalták a tilalmat még 25 évig. Az, hogy nehézvízből több vagy kevesebb van, teljesen lényegtelen. Az alacsony dúsítású urán 300 kilogrammos küszöbének átlépése – a nehézvízzel együtt – szerintem egyértelműen politikai nyomásgyakorlás, egyfajta elrettentés, de ezzel nem mennek sokra. Eddig is volt több, amit kivittek az országból. Az uránt fel lehet hígítani, újra lehet keverni, ez egy 3.6%-ra dúsított urán, az atombombához 90%-os dúsítás kell.

Ez inkább egy jelzésértékű nyomásgyakorlás.

Amikor bejelentették, hogy túllépnek a nukleáris megállapodásban foglaltakon, azokat az elemeket választották ki, amelyek a legkevésbé problémásak. A 300 kg-os határ átlépésével nem történik semmi, nem tudnak – és ebben a politikai környezetben –  vélhetően nem is akarnak fegyvert gyártani. 

Meglátása szerint az elkövetkezendő hetekben milyen kimenetele lehet a konfliktusnak? 

Jósolni nem tudok. Nagyon óvatos enyhülésre számítanék, de ezt nehéz megmondani. 

Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nyilvánvaló, hogy Boltonnak vaj van a fején, fogott ember, feladatot hajt végre. Azaz, a mélyállam akcióban, mint 100 éve folyamatosan.
Nem véletlen, hogy Trump embereit 2 hónapon belül kilőtték Bannontól kezdve.
Azok mehetnek az elnökhöz közel, akiket a kazár/askenázik odaengednek.
És itt kezdődik a játék izgalma.
Erre Trump mit lép, mit tud lépni.
Túl sokat nem. A mély államot, a médiát leleplezte: nem történt semmi...
Azt mégsem mondhatja, hogy "Foglaljuk el a Wall Streetet!".
Akkor?
Van egy formula, amit nem árulok el, de szerintem Donald erre hajt.
Ennek lényege: semmi nem az, aminek látszik - de ez csak valamikor a vége felé derül ki...
Ezt érzik a kazárok, úgy értem a megélhetési kazár/askenázik: ezért gyűlölik!!!

mekkora fosssssssssssss elemzés, arról nem szólt semmit, hogy legalább 5 országban jelen vannak fegyveresen és szítják a gyűlöletet, valamint gyilkolják az embereket. ez a baj vazze.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés