Hetven év harag — a muszlim antiszemitizmus politikai és vallási gyökerei

2019. május 16. 16:55

Sayfo Omar
Neokohn

Valóban része-e az iszlámnak a zsidóellenesség? A válasz összetett.

„A mai arab/muszlim antiszemitizmus legnagyobbrészt Izrael Állam 1948-as megalakulására vezethető vissza. A korábban egységes nemzeti identitással nem rendelkező palesztin arabok ekkor kezdték el magukat a zsidók ellenében megfogalmazni és mobilizálni, valamint ezt követően emelkedett a régió politikáját is meghatározó szintre a korábban csak elméleti irományokban létező arab nacionalizmus. 1954-es hatalomra lépését követően Gemál Abdel Nasszer egyiptomi elnök pánarab ideológiát hirdetve arab ügynek minősítette a palesztin ügyet, és hadba hívta az arab országokat Izrael ellen. Ebből kifolyólag az iszlám világ nem arab része nem muszlim-zsidó, hanem arab-zsidó illetve – a hidegháborús kontextus miatt – baloldali-jobboldali konfliktusként tekintett a palesztin-izraeli szembenállása.

Az arabok 1967-es veresége, majd Nasszer halála aztán nem csak az arab nacionalizmus illúzióját oszlatta szét, de utat nyitott a palesztin-izraeli konfliktus eliszlámosítása előtt is.

Az ideológiai vákuumba betüremkedő iszlamista mozgalmak, köztük az egyiptomi Muszlim Testvérek hamar elkezdték leporolni korábbi, kis hatású tanulmányaikat, melyekben minden muszlim ügyének minősítették a palesztinok harcát. A nagy áttörés aztán az 1979-es iráni iszlám forradalmat követően következett be. Khomeini Ajatollah és az iráni vezetés ugyanis magát Jeruzsálem és a muszlimok védelmezőjeként beállítva kezdte meg kiterjeszteni befolyását a Közel-Kelet arabok lakta részére. Ekkor kerültek elő azok a Korán- és prófétai hadísz értelmezések, melyekkel a vallástudók a zsidók morális alsóbbrendűségét és a muszlimok ellen elkövetett »történelmi árulásaikat« próbálták igazolni. A politikai retorika szintjén aztán ezeket egyre gyakrabban kezdték vegyíteni az Európából importált francia és náci gyökerű antiszemita toposzokkal.

Noha az arab nacionalizmust saját hatalmi ambícióik legitimálására felhasználó iraki és szíriai baathisták, valamint a baloldali palesztin szervezetek továbbra is nacionalista alapon támadták a zsidó államot, egy idő után nekik is szembe kellett nézniük a ténnyel, hogy az egyre vallásosabb társadalmakban a vallási legitimáció bizony elengedhetetlen. Így aztán ők is átvették az iszlamisták egyes retorikai elemeit és toposzait Izrael és a zsidók kapcsán. Az 1982-ben megalakuló libanoni Hezbollah és 1987-ben szárnyat bontó Hamász pedig propagandájában mindezt nagyüzemi szintre emelte.

Az Izrael-ellenesség és az antiszemitizmus innentől kezdve széles rétegek körében kezdett terjedni az iszlám világban.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/148511

Ajánljuk még a témában