A Trump-ellenes hisztiről

2017. február 19. 9:38

Szilvay Gergely
Mandiner
A progresszívek láthatóan nehezen emésztik meg, hogy nem úgy lett, ahogy ők elképzelték.

Szilvay Gergely írása

 

Itthon, ha választások vannak, akkor a nyertes megállapítja, hogy őt akarják az emberek. A vesztes megállapítja, hogy a nyertes legitimációja megkérdőjelezhető, minthogy csak az ország népességének jóval kevesebb, mint fele (általában 30-40 százalék között) szavazott rá, amiből az következik, hogy a többiek mind ellenzik az új rezsimet. Minthogy pedig rendszerint a kampánylogika értelmében – és gyakran meggyőződésből is – az összes választás úgy van eladva, mint ami „több mint választás”, amin elválik a búza a korpától  új rendszerváltás lesz vagy a rendszerváltás befejezése, vagy a fasizmus/kommunizmus leváltása, a haladás folytatása, hogy behozzuk a lemaradást, esetleg múltba forduló visszakullogás –, szóval mindezek miatt rendszerint valaki kétségbe vonja az eredményt, esetleg tüntetnek egy keveset.

Ez a bevett ügymenet, aztán visszatér az élet a rendes kerékvágásba, aki pedig úgy politikafüggő, hogy épp a gyűlölt ellenfél osztja a lapot, az este popkornnal dobálja a híradó alatt a képernyőt, mutogatja a pártelnöknek a muszkliját, anyázik a feleségének (/férjének, bár ezt kevésbé tudom elképzelni, a nők általában ennél bölcsebbek), és hasonlók.

Az Egyesült Államokban is megvan mindez általában, de relatíve kisebb méretekben. Nem szokás komolyan kétségbe vonni az elnökválasztás eredményét, és főleg nem szokás óriási tüntetéssorozatokat rendezni az új rezsim ellen, olyan táblákkal, hogy „not my president”. Persze mindig van egy-két futóbolond, aki kétségbe vonja az eredményt, aki szerint összeomlik a demokrácia, mert megjöttek a komcsik vagy a fasiszták, de a váltás nagyjából simán szokott menni, és az élet visszatér az eredeti kerékvágásba, vagy többnyire ki sem lép onnan. Gondolom, mindenki örül, hogy végre vége a „panem et circenses” alapján szerveződő kampánycirkusznak.

Nem úgy a 2016-os Trump-buldózer megállíthatatlan menete után.

*

Rögtön a választások után egy nappal utcára mentek New Yorkban a hillarysta fiatalok, kábé olyan jelszavakat skandálva, mintha valami Rákosi által kiterelt tömeg tüntetne Budapesten az ötvenes években. Magukból kivetkőzött huszonévesek üvöltöztek az utcán, hogy az új kabinet reakciós, nőgyűlölő, fasiszta, rasszista, xenofób és hasonlók lesz. Washingtonban amerikai zászlót égettek a tüntetők, és sok más városban is utcára vonultak az elkeseredett hadak. 

Komolyan abban reménykedett egy rakat Hillary-párti választó, hogy az elektori kollégiumban talál elég félreszavazót, és mégsem Trump lesz az elnök. Aztán még megpróbáltak komolyan reménykedni ebben-abban, a CNN pedig perceket szentelt az ötletnek, hogy akár az is megtörténhet, hogy Trump ellen merényletet követnek el a beiktatáskor, és akkor Obama jelöltje lenne az elnök. Huh.

S akkor jött a Women’s March, amikor rengeteg nő vonult végig Washingtonon és New Yorkon. A New York-i vonulás úgy nézett ki, legalábbis amennyit láttam belőle, mintha tini punkcsajok lázadósdit játszottak volna. Ilyen lehetett a hangulat valami londoni punkkocsmában, amikor hatalomra került Thatcher, és a CBGB-ben New Yorkban, amikor hatalomra került Reagan.

A washingtoni vonulás még rosszabb volt: a felvonulók jórésze magából kikelve ordítozott, vállalhatatlanul volt felöltözve, semmi nőiesség (igen, van olyan), semmi méltóság, semmi egymás iránti tisztelet: lökdösődés, magából kikelt tüntetők. Olyan szutykot hagytak maguk mögött, mintha a Sziget táborozói laktak volna Washington utcáin egy hétig.

A hírek kevésbé szóltak az abortuszt minden tagállamban egy csapásra legalizáló legfelsőbb bírósági döntés, az 1973-as „Roe vs. Wade”-ügy évfordulóján megrendezett életpárti menetről, ami tele volt fiatal nőkkel (többen olyanok, akiknek volt abortusza, de megbánták), akik miatt nem kellett lezárni a várost, mert tudnak méltóságteljesen vonulni, és akik után nem kell takarítani. A szónokok sem mérges, frusztrált személyiségek voltak, hanem megértést tanúsító, értelmes emberek. (Amúgy tudták, hogy a Roe vs Wade egyik főszereplője, aki a pert elindította, hogy elvetethesse gyermekét, Norma Leah McCorvey azóta életpárti, abortuszellenes aktivista?)

A vereséget ki nem heverő, gyászmunkát végző radikális hillarysták minden pillanatban azt lesik, mikor és hogyan mondathatnák le Trumpot. Hol vét egy hibát, hol lehet beperelni, kirobbantani egy botrányt. Mintha nem tudnák, hogy ha lemond, akkor alelnöke, Mike Pence lép a helyébe, akit ők, mármint a hillarysták, ugyanúgy utálnak, ha nem jobban. Elnökválasztás nem lesz, csak szűk négy év múlva.

*

És akkor most elképzelem, hogy mi lett volna, ha Hillary nyer. Az lett volna, hogy a republikánus szavazók másnap dohognak egy kicsit. Néhányan rázták volna az öklüket. A republikánus szavazók valahogy könnyebben túlléptek volna azon, hogy elvesztették a választásokat. Túléltek eddig nyolc év Obama-kormányzást, akkor kibírnának még négyet.

Meg hát a világ ismert tökéletlenségéhez hozzátartozik, hogy nem mindig az van, amit mi szeretnénk. Ezt tudja Obama is, aki azzal magyarázta szavazói számára a vereséget, hogy a haladás nem egyenes vonalú, dinamikusan gyorsuló valami, hanem néha misztikus kacskaringókat vesz. Aha.

A demokrata párti választók azonban láthatóan nehezen emésztik meg, hogy nem úgy lett, ahogy ők elképzelték. Azt hitték, örökre marad a progresszív rezsim. Nos, ha a jobbosok kibírtak nyolc évet Obama alatt, ők is kibírnak másik nyolcat Trump-Pence alatt.

Amikor a progresszió épp csatát nyer, győzelmet arat, általában a következő, diadalmas, rövid üzenetet küldik a veszteseknek a nyertesek: get over it, nyugodjatok bele és lépjetek tovább. amikor vesztenek, akkor ők maguk ezt képtelenek megtenni. Kedves balosok! Donald Trump az Egyesült Államok elnöke. Get over it. Nyugodjatok bele, és lépjetek tovább.

Összesen 98 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem tesz jót, ha a választási szabályokat csak akkor kritizálja valaki, ha az számára vereséget eredményez. Itt van a probléma. Ez figyelhető meg nálunk is, nem volt még egyetlen kormány sem, nem is lehetett, amelyik az elnyert szavazatok arányában kapott volna képviselői helyeket, de ezt csak a baloldal szokta felhozni jobboldali győzelem esetén.

Én arról a felfogásról beszélek, hogy bár a választási matematika szerint a szavazók 25-26 százalékának egybehangzó szavazatával nyerni lehet, adott esetben sokan érvelnének azzal, hogy a maradék 75 százalék nem a győztest választotta. Ezt persze ki ilyen, ki olyan stílusban fogalmazza meg.

Azt akkor a szavazatok újra számlálásával simán meg lehetett volna cáfolni.

Reménykedjünk, Trump nem jár úgy - bár Michael Flynn kigolyózása elgondolkoztató - mint a magyarok jártak sokszor, pl. itt:
"Sulyok Dezső, a Kisgazda Párt miniszterelnö-jelöltje, 1946. február 8-án beszédet mondott a Nemzetgyűlésben. A jobboldali elhajlással nem vádolható politikus követelte, hogy a párizsi béketárgyalásokra utazó magyar küldöttség kérje a trianoni béke néprajzi tévedéseinek helyreigazítását és a magyar határok mentén idegen impériumok alatt egy tömbben élő magyaroknak az általuk lakott területekkel együtt Magyarországhoz való visszacsatolását.
Beszédének ez a része viharos erejű, vad ellenkezést váltott ki a kommunistákból. Sulyok így ír erről:
„Mint kígyó sziszegett felém az egész mezőny, melyben kommunisták ültek. Elneveztek sovinisztának, háborús izgatónak, revizionistának…” [I]
Ezek után a kisgazda többségű, de mégis kommunisták uralta „magyar” kormányt olyan delegáció képviselte a párizsi béketárgyalásokon, amelynek tagjai – igen kevés kivétellel – nem értették a dolgukat, vagy nem akarták Magyarország érdekeit védeni.[II]
Fontos iratokat, melyek egészen új megvilágításban tüntették volna fel a magyarság háborús szereplését, a Külügyminisztérium egyik szobájából, ahol össze voltak gyűjtve,

egy kommunista külügyi tisztviselő utasítására kihordták egy WC-helyiségbe.

Ott egymásra szórták, és hónapokon keresztül hagyták pusztulni anélkül, hogy bármit is felhasználtak volna belőlük a magyar nép igazának megvilágítására.[III]

A békét letárgyalták. Egy csomó magyar marxista az állam pénzén néhány hónapig jól élt Párizsban, és annyit ártottak népünknek, amennyit csak tudtak.[IV] 1947. február 10-én a Szövetséges és Társult Hatalmak elfogadtatták Magyarországgal azt a békét, amely Trianonhoz képest újabb színmagyar területektől fosztotta meg az országot, és a Szovjetunióval szemben 200 millió USD, Csehszlovákiával és Jugoszláviával szemben 100 millió USD hadisarc megfizetésére kötelezte. "
Ehhez hasonlót Trumppal is megtehetnek,
a pénzvilág urai, az új gyarmatosítók, a nemzetállami törekvések politikai, kulturális, morális szétforgácsolói. Ezek a "nemzetek fölötti" erők, akik nem csak kívül, de belül, beépülve is támadnak rá, ahogyan más nemzetekre is. Lásd: USA kormányhivatalai, közigazgatása...
Az USA mint zászlóshajó mindent megelőzve, eltaposásra kijelölt célpontjuk.
És tulajdonképpen, a győzelem küszöbén állnak.
Trumpon kell már csak átlépniük, valahogy...

Forrás: MTI

A Fülöp-szigeteken mintegy 300, valamilyen vétség miatt vizsgálat alatt álló rendőrt vezényelnek büntetésből egy olyan elszegényedett tartományába, ahol az ország legszélsőségesebb iszlamista harcosai rendszeresen követnek el erőszakcselekményeket.

Szemkilövőket és szemkilövetőket szívesen küldünk mi is a földrablókkal együtt láncon.
Mindannyian jól járunk.

Válaszok:
Pelso | 2017. február 19. 12:23

Mit ért a világból?
Te láttál már érmet, amelynek nem két oldala van?
A neokon és a neolib ugyanannak az éremnek a két oldala.
És van a közös perem, az érem harmadik oldala.
Az van végtelenítve ráírva: sémi, sémi...

Azt akarod mondani, hogy a környezetszennyezés Trumpot nem érdekli?
És, hogy a szennyezők azok véletlenül sem a Soros-féle pénzember-emberbarátok, és hogy a profitvezérelt kifosztó gazdaságnak nincs köze a szennyeződéshez?
A Földet kik is tették pöcegödörré??????????

Ha Mike Pence is 'bukna', akkor meg Paul Ryan lenne az elnök a hatalmi sorban és így tovább.

Választani újra 2020-ban lehet, ott ilyen a rendszer.

Elolvasva Szilvay írását, érdekelne a véleménye a Fidesz viselkedéséről a fentiek tükrében:

- "a haza nem lehet ellenzékben" egy demokratikusan elvesztett választás után

- kordonbontás a Kossuth téren

- Kossuth téri tüntetők és az utánuk maradt ürülék, szemét, stb.

- Szíjjártó "Gyurcsány Ferenc mondjon le" Péter kb. 5000 nyilatkozata 2006 és 2010 között

Annak idején Roosevelt elnök az akkoriban békésen versengő demokratákat és republikánusokat egy népszerű rajzfilm (talán Loleknek és Boleknek megfelelő) két hőséhez hasonlította. Most már nem olyan könnyű elsimítani az USA belső problémáit és Trump szentségtörően hangot adott ennek. Lehet, hogy komolyan is gondolja.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés