Újabb meglepő dolgok derülhetnek ki az ukrán kémbotrányról!

Holló István ügye eljuthat a vádemelésig.

A Terrorelhárítási Központ által elfogott, ukrán állampolgárságú bűnözőt nem valószínű, hogy kiadják Ukrajnának.
Tizenöt év börtönt is kaphat Holló István, akit Budapesten fogott el a Terrorelhárítási Központ. A férfit azzal gyanúsítják, hog az ukrán hírszerzéssel együttműködve katonai és az ország energetikai rendszerével kapcsolatos titkok után kémkedett Magyarországon.
Gellér Balázs, az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: a Btk. szerint aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha viszont ezt a kémkedést szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ugyanakkor a kémkedés előkészülete „csak” egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ezt is ajánljuk a témában
Holló István ügye eljuthat a vádemelésig.
A lap úgy értesült, hogy a Tisza honvédelmi politikusával, Ruszin-Szendi Romulusszal is találkozgató Holló olyan „nagy hal” lehet, akit nem most kezdtek el figyelni a magyar titkosszolgálatok, tehát az esetében nem csupán a kémkedés előkészületéről lehet szó.
Ebben az esetben pedig nem valószínű az sem, hogy az ukrán állampolgárságú bűnözőt kiadjuk Ukrajnának”
– jelentette ki Gellér Balázs, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna is tagja ugyan az Európa Tanács kiadatási egyezményének, de nem valószínű, hogy Magyarország átadná akár az eljárás lefolytatását, akár a büntetés végrehajtását éppen annak az államnak, amelynek javára állítólag kémkedett a gyanúsított.
A tanszékvezető hozzáfűzte, hogy egy magyar kémet sem lehet Magyarországon felelősségre vonni, ha Magyarország érdekében folytatott hírszerző tevékenységet.
„Az más kérdés, hogy diplomáciai alkuk születhetnek később az ilyen helyzetbe került országok között valamiféle reciprocitás alapján. Ilyenkor valóban van, hogy átveszi a végrehajtást a másik ország, ahol aztán végrehajtási kegyelmet kap az elítélt” – derült ki az összeállításból.
Nyitókép: Magyar Nemzet/Hatlaczki Balázs