Ben Shapiro: a konzervatív forradalmár Budapesten

Ben Shapiro nem csupán egy médiaszemélyiség, hanem egy mozgalom szimbóluma.

Összefoglalónk Ben Shapiro beszédéből. Így zárult a CPAC Hungary első napja.
A CPAC Hungary első napjának zárásaként a Ben Shapiro Show keretei közt névadó politikai kommentátor szólalt fel a pódiumon. Ben Shapiro budapesti beszéde szenvedélyes védőbeszédként szolgált a nyugati civilizáció mellett, amelyet a jelenkorban számos belső és külső fenyegetés veszélyeztet. Kiemelte, hogy különösen hálás, amiért Budapesten szólalhat fel, mivel úgy véli, Magyarország az egyik utolsó bástyája azon értékeknek, amelyekre a nyugat épült. Shapiro szerint a nyugati civilizáció lényege az egyéni szabadság, a szólásszabadság, a morális felelősség, a család fontossága és a jogegyenlőség, és ezek az értékek nem spontán módon jöttek létre, hanem
évezredes zsidó-keresztény hagyományokból és bibliai bölcsességekből nőttek ki.
A civilizáció hanyatlásának jelei szerinte egyre nyilvánvalóbbak: anarchikus tüntetések, az intellektuális elit értékrombolása, hagyományos erkölcsök elutasítása, valamint a vallás és irodalom erkölcsi tartalmának leértékelése mind azt mutatják, hogy a nyugat eltávolodott saját gyökereitől. Hangsúlyozta, hogy a modern baloldal és az iszlamista mozgalmak közösen, bár külön motivációból, de ugyanazon cél érdekében lépnek fel: a zsidó-keresztény alapokon nyugvó nyugat lerombolásáért. A baloldal vezérfonala egyfajta történelmi bűntudat, amely önbüntetést, kulturális önfeladást és identitásmegtagadást hirdet, például amikor a nyugati vezetők nyilvánosan kérnek bocsánatot a gyarmati múltért, miközben kulturális és politikai önrendelkezésüket aláássák.
Shapiro erőteljesen bírálta azt a nézetet, miszerint a nyugat bűneinek vezeklése érdekében le kell mondania határairól, nemzeti büszkeségéről és történelmi örökségéről.
Szerinte ez az önutálat egyfajta civilizációs öngyilkosság, amelyet az oktatási intézmények is támogatnak azzal, hogy a nyugatot kizárólag elnyomó, gyarmatosító, sőt náci és kommunista előzményként mutatják be. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy a 20. század totalitárius ideológiái a nyugati civilizáció tagadásaként, nem pedig annak természetes következményeként jelentek meg. A nyugati világ bűneinek elismerése szerinte fontos, de nem szabad, hogy ezek az igazságok felülírják azt a még fontosabb tényt, hogy egyedül a nyugati civilizáció volt képes csökkenteni a globális szegénységet, a rabszolgaságot és a háborúk gyakoriságát, míg más kultúrák – például az iszlám világ – nem tettek hasonló erkölcsi fejlődést. Az emberi gonoszság univerzális jelenség, de a nyugati válasz rá – törvény, erkölcs, szabadság – különleges és értékes.
Külön kiemelte Magyarország példáját, amely szerinte kivétel az európai országok között. Nem engedett be iszlamista elemeket, nem rombolta le a vallásos és családi alapértékeit, és lehetővé teszi, hogy egy ortodox zsidó férfi félelem nélkül sétáljon az utcán kipában. Magyarország szerinte megvédi gyermekeit attól az ideológiai nyomástól, amely más országokban a baloldali értelmiségi körök részéről éri őket, és megőrzi a nyugati civilizációhoz való hűségét, miközben más országok ezt feladják.
Elismerte, hogy sem a nyugat, sem Magyarország nem hibátlan, de úgy látja, hogy a magyarok legalább próbálnak küzdeni azért, amit mások már elhagytak: a kultúrájukért, történelmükért és szabadságukért.
Beszédének végén azzal zárt, hogy a nyugati civilizációért folytatott harc nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem egyben remény is: ha kiállunk értékeink mellett, még megnyerhetjük a csatát azokkal szemben, akik kívülről és belülről egyaránt rombolni akarják civilizációnkat.
Nyitókép: Alapjogokért Központ