Az Alkotmánybírósághoz fordultak, ugyanis a baloldali vezetésű önkormányzat rendelete feltehetőleg korlátozza az érintettek élethez és emberi méltósághoz való jogát.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
A Mandiner is több cikket szentelt már annak a témának, hogy Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere az összes klímát leszereltetné, ha az látszik az utcáról. Ennél az elképzelésnél talán maga az indoklás a legpofátlanabb: azért kell leszereltetni a klímákat, mert „rontja a településképet”.
Úgy néz ki, hogy Budapesten máshol sem sokkal jobb a helyzet.
Az Index arról számolt be, hogy egy angyalföldi lakos egy hónapja az Alkotmánybírósághoz fordult, mert az MSZP-s vezetésű Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete településkép-védelmi rendeletének 2024. július 1-től hatályos szövege alapján „a minden oldalról közterületekkel körbevett, és ezáltal közterületről minden oldalról látható, úszótelken lévő, nem panelépületek külső falain [...] lehetetlenné vált az épületek lakói, bérlői, ingatlantulajdonosai számára klímaberendezések külső egységeinek elhelyezése.”
Az indítványozó jelezte, hogy közvetlenül érinti a rendeletmódosítás, hiszen lakása úszótelken lévő, téglából épült, azaz nem panel-lakóépületben található.
Az indítványozó szerint alkotmányossági szempontból azt is szükséges lenne megvizsgálni, hogy a hőség káros hatásaival szemben alkalmazott egyéni védekezési lehetőségek jogszabály általi korlátozása mennyiben indokolt.
Úgy vélekedik ugyanis, hogy a klímaberendezések telepítésének tiltása korlátozza az érintettek élethez és emberi méltósághoz való jogát.
Sőt, az Index beszámolója alapján az angyalföldi panaszos azt is sérelmezi, hogy az azonos besorolás alá eső ingatlanok tekintetében – azok építési módja alapján (panel, nem panel) – állapítottak meg eltérő szabályt,
amelynek szerinte nincs alkotmányos indoka.
Emellett azt is szóvá teszi, hogy a rendeletmódosítás hatálybalépése után az érintetteknek nincs lehetőségük jogsérelmük orvoslására bírósághoz fordulni.
A lap úgy tudja, hogy az alkotmányjogi panaszt augusztus 22-én iktatták a Donáti utcában, és a rendelkezésre álló adatok alapján az indítvány előadó alkotmánybíróra vár.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Mit vár Baranyi Krisztina a lakóktól? Hogy karácsonygergelyesen egy szál törölközőben követeljék az összes kerületi lakás klímatizálását, vagy épp magyarpéteresen hőmérőkről posztolgassanak?
A volt barátnője szerint a baloldali politikusnak „mindig nagy volt a szája, de valójában ő a biztosra játszott”.
Továbbra is nagyon aggódom Budapest szabadsága, a város nyugodt működése miatt.
Rendkívül kellemetlen helyzetbe kerültek az olaszok, a magyarok viszont jól járhatnak a döntéssel.
Mint ismert: A Tisza Párt tíz képviselőt küldhet a Fővárosi Közgyűlésbe.
Ugyan a nemzeti emlékezetbe csak az 1838-as nagy árvíz emléke itta be magát, a későbbi években, például 1876-ban is víz alá került Budapest egy része. Fortepan-válogatás a 19–20. század veszélyes árvizeiről.
A szakember szerint tipikus bántalmazó kapcsolat képe rajzolódott ki a beszélgetés során.
A thai király aláírta a törvényt.
