Az emberek szeretik, ha egy politikus karakteres, és vannak elvei. Nekem történetesen ilyen elveim vannak. Sok politikus próbálja minden döntését a vélt vagy valós többségi vélemény szerint meghozni, arra hajolni, amerre a többséget látja. De ha valaki sokat igazodik, elveszti önmagát, semmilyen lesz.
Ferencvárost nem féltem, de hogy látja, Budapest kormányozható marad?
Továbbra is nagyon aggódom Budapest szabadsága, a város nyugodt működése miatt. Aggódom, hogy a közgyűlésben a pártok a két év múlva esedékes országgyűlési választásokra készülve nem a várospolitikára helyezik a hangsúlyt. A város vezetése helyett politikai játszmák, konfliktusok, erődemonstrációk tere lesz a közgyűlés. A korábbi években, amikor zömében polgármesterek ültek a közgyűlésben, a képviselők politikai érdeke egybevágott a városéval. A döntések túlnyomó többsége egyhangúan született meg. Nagyon sok képviselő lett most úgy városvezető, hogy semmilyen önkormányzati vagy egyáltalán politikai tapasztalata sincs. Ebben a harcban elveszhet Budapest ellenzékisége, és ellehetetlenülhet az amúgy is kivéreztetett város működése.”