Méretes lyuk tátong egy Magyarékhoz hasonló országjárás valós piaci ára és az általuk ténylegesen bevallott költségek között. A Tisza Párt alelnöke a tényleges kiadásoknak csupán az ötödét tüntethette fel, az országjárás összköltsége már a félmilliárd forintot is meghaladhatta.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Terjedelmes cikket közölt a Magyar Nemzet szerdán Magyar Péter országjárásnak gyanús pénzügyeivel kapcsolatban. A lap azt vezeti le, hogy Magyar Péterék olyan költségkimutatást tettek közzé a Kossuth téri rendezvényükről, amely – a megszólaló üzletági források szerint – vélhetően köszönő viszonyban sincs a piaci árakkal.
Az ellenzéki politikus az elmúlt hetekben közel 170 településre látogatott el az országjárás keretében. A teljes roadshow költségeiről Magyarék hallgatnak, egyelőre csak a legnagyobb rendezvényük, a Kossuth téren tartott, április 6-i tüntetésük költségeiről tettek közzé adatokat. Magyarék állítása szerint a demonstráció mindösszesen 28,2 millió forintba került. A közzétett információk szerint a rendezvénytechnika 24 millió, a biztonsági szolgáltatás 1 millió, a jogdíjak 1,2 millió, a videógyártás 1,3 millió forintba került, a közművekre pedig 700 ezer forintot költöttek.
A Magyar Nemzet által megkérdezett források szerint
Magyarék adatközlése több sebből vérzik.
Egyrészt hiányos a felsorolás, ugyanis kimaradtak a tétellistáról olyan elemek, amelyek nélkül vélhetően nem lehet megtartani egy ilyen rendezvényt. Magyarék nem adnak számot például az eszközök, kellékek, támogató szolgáltatások (kordonok, takarítás) áráról, a fellépők esetleges költségeiről, az esetlegesen önkéntes alapon dolgozók ellátásának (például vízosztás, catering) költségeiről, a legyártott eszközök áráról (fáklyák, zászlók, badge, kitűző, molinó, nyakbaakasztó), de hallgatnak a Kossuth téren megrendezett esemény színpad pénzügyi vonzatairól is, hiszen kizárólag a rendezvénytechnikát (hang, video, áram) tüntetik fel bevallásukban.
A lap szerint nemcsak az a probléma Magyarék bevallásával, hogy egész költségsorok hiányozhatnak belőle, hanem az is, hogy amit bevallanak, az is csak a piaci ár töredékét teszi ki. A Magyar Nemzet felkeresett olyan, a szektorban dolgozó szakembereket, akik tudnak segíteni egy Magyaréhoz hasonló nagyrendezvény költségeinek megbecslésében. A lap számításai szerint a közzétett adatoknak (28,2 millió forint) több mint az ötszörösébe,
vagyis 153 millió forintba kerülhetett csak az április 6-i budapesti demonstrációnak a lebonyolítása.
Egy a Magyaréhoz hasonló hang, videó, színpadtechnika becsült összege közel 90 millió forintra rúg, a kerítések kordonok, valamint a különböző rendezvénytechnikai eszközök és a mobil wc-k 25 millió forintba kerülhetnek. A tüntetésre gyártott különböző arculatos elemek, a kitűzők, molinók, zászlók és táblák költsége csaknem 13 millió forintot tehetett ki. A broadcast költsége több mint 7 millió forintot tehetett ki, míg a rendezvény biztosítása 5 millió forintba kerülhetett. Ehhez jöttek még egyebek mellett a jogdíjak, a grafikai tervezés költsége, a kommunikációs költségek, a fellépők díja is. A Kossuth téri rendezvény valós költsége tehát körülbelül 153 millió forintra rúgna, ha ezeket a szolgáltatásokat valóban piaci áron vették volna igénybe. Magyar Péterék közlése és a tényleges költések között tehát több mint ötszörös különbség van.
Magyarék azonban nemcsak az április 6-i, Kossuth téren szervezett tüntetés pontos elszámolásával lehetnek bajban, hiszen az országjárás majd 170 másik helyszínével mindezidáig még csak meg sem kíséreltek elszámolni. Ezen rendezvények együttes költsége a Magyar Nemzet szerint több mint 530 millió, vagyis több mint félmilliárd forint lehetett.
Ahhoz, hogy jobban érthessük, miből tevődik össze ez a hatalmas összeg, a Mandiner is megkérdezett két olyan szakembert, akiknek jelentős tapasztalata, gyakorlata van a piacon.
A Magyar Nemzet által készített, április 6-i, budapesti rendezvényre vonatkozó becslések szerintük reálisak. Ahogy egyikük fogalmazott, „az elmúlt évek árnövekedése miatt, főleg a fesztiválszezon közeledtével, 150 milliónál olcsóbban egy ilyen rendezvényt nem nagyon lehet megúszni”.
Forrásaink becslése szerint a debreceni rendezvény költsége körülbelül 11 millió forint lehetett, a legnagyobb tétel itt is a technika lehetett, a maga 7-8 millió forintjával. De kellett költeni Debrecenben is biztosításra és social kommunikációra, ami 1,2-1,2 millió forintra rúghatott.
Magyar eközben rendre arról beszél, hogy a Tisza Párt egyelőre egy „garázscég”, az ő fellépése pedig egy „one man show”, vagyis egyedül viszi a kampányt, saját maga kezeli a Facebookját, pénzük pedig alig van. A magyar politikában jártas olvasó már sejtheti, mivel magyarázza Magyar, hogy ilyen nagy költséggel járó rendezvényeket simán meg tudnak szervezni. A kulcsszó a „mikroadomány”. Magyar szerint a párt mögött lelkes önkétesek és anyagi támogatók vannak.
Az ellenzéki politikus elmondása szerint a Kossuth téri tüntetése költségeire az egyesületéhez érkező adományokból származott a pénz. „Több tízmillió forint érkezett egyszerű magyar emberektől, több ezer embertől, és nem külföldről, nem dollár, és nem NER-es pénz” – mondta Magyar.
A politikus még korábban, a március 15-i demonstrációjuk után is mikroadományokról beszélt. Akkor a Tények beszámolója szerint azt mondta: részben a saját pénzéből, részben önkéntes felajánlásokból valósult meg a rendezvény, s hozzátette azt is, „kisemberek adták össze” a summát.
„Anonim adományozókra”, „mikroadományokra” és „adománygyűjtő ládikákra” utoljára Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter hivatkozott a 2021-es előválasztási és a 2022-es országgyűlési kampány finanszírozását firtató kérdésekre válaszul. Mint ismert, utóbb kiderült, hogy a nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági jelentés szerint a 2022-es kampányban több mint 4 milliárd forint érkezett külföldről az egyesült ellenzékhez a hatalomváltás céljából. A finanszírozói háttér esetükben a Soros-hálózat volt. A dollárbaloldal által kiépített pénzügyi manőverek meghatározó külföldi érdekeltségű tagjai az Action for Democracy, a Fondation Pluralisme, a DatAdat-csoport és a Globsec nevű szervezetek voltak. Az A4D vezetői ráadásul egy nyilvánosságra került felvételen nemcsak a támogatás tényéről és céljáról, hanem a valódi megbízóról is beszélnek, konkrétan arról, hogy Soros György áll a szervezeten keresztül a magyarországi baloldalnak juttatott milliárdok mögött. Az ügyben a Szuverenitásvédelmi Hivatal már vizsgálatot is indított, és az is kiderült, hogy már Karácsony 2019-es kampányában is külföldről érkeztek a tízmilliók, „mikroadománynak” álcázva.
Ezt is ajánljuk a témában
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.
Ha a külföldről pénzelt baloldal története felől közelítünk, már nem is tűnik annyira véletlennek, hogy a Tisza Párt európai parlamenti listáján szép számmal bukkannak fel a Soros György hálózatához köthető jelöltek. Ilyen például a migránspárti, korábban afgán menekülteket istápoló Weisz Viktor, aki a Soros által támogatott Artemisszió Alapítvány „menekült mentora” volt.
Ezt is ajánljuk a témában
Újabb Tisza párti jelölt kapcsán vált világossá: megválasztása esetén migrációpárti politikus lesz.
De ilyen Bujdosó Anna Andrea is, aki mentor az Egyenlítő Alapítványnál. A női jogokért olykor szélsőségesen harcoló Soros-szervezet, az Egyenlítő Alapítvány korábban azzal keltett visszatetszést, hogy tüntetést szerveztek Pintér Sándor szívhangrendelete ellen a Hang, a Patent Egyesület, az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride, az EMMA Egyesület, a Jól-Lét Alapítvány, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Nők Szövetsége/Association of Hungarian Women, a NANE Egyesület, a NEM! – Nők Egymásért Mozgalom, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Hungarian Women’s Lobby), a Nőkért Egyesület, a Másállapotot a szülészetben, valamint a TASZ társaságában.
Előkelő helyen van Magyar listáján a META jogtanácsosaként ismert Dávid Dóra is, aki szerepet vállalt a Save the Children Internationalnél, amely korábban szintén több, Soros György által kezdeményezett projektben is részt vett.
Ezt is ajánljuk a témában
Megy a hangos gúnyolódás, hogy milyen mérhetetlenül kínos Győzike, és micsoda buta bulvár a körmös-nyúljás pacal, pff, erre jönnek, és meghosszabbítják Bicskéig.
A gyanút csak fokozza, hogy Magyar körül a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdat is felbukkant. Ismert, Magyarék oldalának adatvédelmi tájékoztatójában felbukkant a datadatos kör. A volt baloldali miniszterelnök (Bajnai Gordon – a szerk.) köre azzal próbálta elrejteni a szerepét, hogy átnevezték osztrák leányvállalatukat. A cég tulajdonosi köre azonban nem változott, az ügyvezető továbbra is az egykori baloldali titkosszolgálati miniszter (Ficsor Ádám – a szerk.) és az Estratos Digital székhelye is megegyezik a jogelőd Datadat GmbH címével. A DatAdat végzi jó ideje a baloldali kampányfeladatok számottevő részét.
Ezt is ajánljuk a témában
A volt baloldali miniszterelnök köre azzal próbálta elrejteni a szerepét, hogy átnevezték osztrák leányvállalatukat.
A jogtudós ismét nekiment a TISZA-vezérnek.
Rengeteg az ellentmondás és a zavaros részlet abban, amivel Tisza Párt elnöke vádolja Vogel Evelint. Azért is érthetetlen, mitől fél Magyar Péter, mert volt barátnője semmilyen hangfelvételről nem tett említést az Indexnek adott interjúban.
Fogalma sincs Budapest működéséről, ahhoz van képessége, hogy reality-szereplő legyen, pocsék ember, a legsötétebb kommunista időket eleveníti meg – írják a Tisza Párt elnökéről.
Tóth Erik szerint könnyen káoszt szülhet, hogy a Tisza Pártnak nem volt értelmezhető Budapest-programja.
Molnár Miklós szerint nevetséges a TISZA Párt elnökének állítása.
Árthat-e Magyar Péternek volt barátnője interjúja? Ki fenyegeti a magyar szuverenitást? Miért jó a békepolitika?
Fehéroroszország nem atomhatalom, de engedélyezte 2023 vége óta, hogy a vele szövetséges Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket állomásoztasson a területén.
A jogtudós ismét nekiment a TISZA-vezérnek.
