Nyitókép: Carl Court/Getty Images
A jobboldali populizmus egyre nagyobb népszerűségnek örvend a demokratikus társadalmakban, például Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon, az Egyesült Államokban és Németország keleti részén. A Spiegel két újságírója legújabb cikkükben arra keresték a választ, hogy a „populizmus ezen új hulláma” vezethet-e a fasizmus újjáéledéséhez.
A félelem valós, hiszen számos politikai vezető – Putyintól kezdve Orbánon és Melonin át egészen Trumpig – olyan politikai retorikát alkalmaz, amely veszélyezteti a demokratikus értékeket”
– írják a szerzők a cikkben, amit a HVG szemlézett.
Az írásban Jason Stanley amerikai szociológus tíz pontban foglalta össze a fasizmus jellemzőit, beleértve a politikai ellenség démonizálását, a hazugságot, hierarchiák kialakítását és a nemi identitás elleni uszítást. Timothy Snyder szerint Putyin és más vezetők egyértelműen fasiszta elemeket használnak hatalmuk fenntartására, és figyelmeztet arra is, hogy Elon Musk Twitter-átalakítása szintén hozzájárult a szélsőséges ideológiák terjedéséhez. Jan-Werner Müller szerint bár a mai populizmus nem a klasszikus fasizmus, mégis képes aláásni a demokráciákat, ahogy azt Magyarország esete is bizonyítja.
Orbán illiberális demokráciája mutatja, hogy a populista vezetők új, kifinomultabb módszerekkel uralkodnak: korlátozzák a sajtószabadságot és az alapvető jogokat, miközben megtartják a választások látszatát.”
A szerzők szerint hiba az ilyen rendszereket alábecsülni, és hozzáteszik, hogy Orbán Viktorral a színen Budapest egyfajta Disneyland lett az új jobboldal számára. Ivan Krasztev szerint a jelenlegi korszak fasizmusa a félelemre épül, és ez a vertigo-szerű érzés – a zuhanástól való rettegés – jellemzi napjaink politikai klímáját – olvasható a cikkben.