Csókoltatja Brüsszelt Putyin – így nőtt óriásit 2024-ben az EU függősége az orosz energiától
Rekordot döntött idén az orosz LNG uniós importja.
A háborúpárti indulat gyakorlatilag elvakította a döntéshozókat – mondta a tárcavezető.
Nyitókép: Szijjártó Péter Facebook-oldala
Megkezdődött a vörös vonalak átlépése az Európai Unióban, a közösség ugyanis Magyarország döntési jogát semmibe véve további 1,4 milliárd eurót különített el a fegyverszállítások finanszírozására, illetve javaslatot terjesztettek elő katonai kiképzők Ukrajnába küldéséről – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy hiába „buktak hatalmasat” a választásokon a legháborúpártibb kormányok, a „háborús hisztéria” nemcsak folytatódik, hanem új sebességre is kapcsolt, és továbbra is „semmibe veszik a népakaratot”.
Ma is világosan kimondásra került, hogy az Európai Unió országai közül számos kormány hosszú háborúra készül
– mondta.
Majd arról a bejelentésről tájékoztatott, amely szerint az Európai Békekeretből újabb 1,4 milliárd eurót fognak felhasználni az ukrajnai fegyverszállításokra, annak ellenére, hogy ezzel Magyarország nem ért egyet.
„Ez az 1,4 milliárd euró a lefoglalt vagy befagyasztott orosz vagyonelemekből származó bevétel összege gyakorlatilag, s mivel Magyarország tartózkodott az első olyan szavazásnál, amely ezek felhasználásáról szólt, ezért a Tanács jogi szolgálata, Brüsszel, a bürokraták és egyes tagországok is úgy gondolták, hogy ez kellő hivatkozási alap ahhoz, hogy Magyarország döntési jogát semmibe vegyék, s így Magyarország álláspontjának figyelmen kívül hagyásával arról döntöttek, hogy az Európai Békekeretből 1,4 milliárd eurónyi forrást újabb, Ukrajnába irányuló fegyverszállítások finanszírozására használnak” – közölte.
„Ez egy egyértelmű vörös vonal. Korábban ilyen szégyentelenül a közös európai szabályok áthágására, semmibe vételére még nem került sor.
Ráadásul pont azok lépnek át az európai szabályokon, akik teljes hangerővel a jogállamisági eljárásokat szorgalmazzák, és a demokratikus értékek veszélybe kerüléséről beszélnek
– folytatta.
„A demokrácia és a jogállamiság saját maguk által felkent harcosai most a lehető legszégyentelenebbül lépték át és vették semmibe a szabályokat Magyarország kizárásával ebből a döntésből.
A háborúpárti indulat tehát gyakorlatilag elvakította a döntéshozókat
– tette hozzá.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az EU láthatóan folytatni is akarja a vörös vonalak átlépését, amit tanúsít, hogy a kül- és biztonságpolitikai főképviselő ezúttal olyan javaslattal állt elő, amelynek alapján az ukrán katonák kiképzése Ukrajna területen is folyhatna, nem csak más országokban.
„Ez egy rendkívül veszélyes javaslat. Ez egy olyan javaslat, amely egy újabb vörös vonalat lépne át. Ugye emlékszünk a nyugat-európai vezető politikusok nyilatkozataira még az európai parlamenti választási kampányban, amelyek szerint európai katonákat lehetne, kellene állomásoztatni, kihelyezni, küldeni Ukrajnába. És íme, itt az első lépés” – emelte ki.
„Katonai kiképzőket akarnak Ukrajnába küldeni. Ez számunkra elfogadhatatlan, ez ellen minden létező eszközzel tiltakozunk, hiszen az európai uniós kiképzők Ukrajnába telepítése egy újabb rendkívül súlyos veszélyét hozná elő a háború továbbterjedésének” – figyelmeztetett.
A miniszter végezetül arra is kitért, hogy ismét hatalmas nyomás nehezedett rá annak érdekében, hogy hazánk járuljon hozzá körülbelül 6,5 milliárd euró felszabadításához az Európai Békekeretből a további ukrajnai fegyverszállításokra.
Szavai szerint ezért újfent világossá tette azt, hogy amíg az ukrán hatóságok nem hagynak fel a magyar vállalatok hátrányos megkülönböztetésével, addig erről szó sem lehet.
Majd úgy vélekedett, hogy ebből a szempontból egyre rosszabb hírek érkeznek, így például el kívánják venni a Richter forgalmazási engedélyeinek egy részét, és „a háborút támogató vállalatok” új listáján is dolgozhatnak az ukrán hatóságok, amellyel esetleg ismét célkeresztbe kerülhetnek a magyar cégek.