„Két Donald túl sok a politikában” – Donald Tusknak üzent a volt miniszterhelyettes
A Magyarországon politikai menedékjogot kapott Marcin Romanowski világosan fogalmazott.
Ez a véleménye a miniszterelnöknek azokról, akik ellenezték a stadionépítést, majd boldogan fényképezkedtek a válogatott meccsen.
Orbán Viktor egy átfogó interjút adott a Nemzeti Sportnak, melyben többek közt kitért a hazai sportélet alakulására, a magyar labdarúgás felemelkedésére, Szoboszlai szerepére, valamint a párizsi olimpiára, és egy esetleges budapesti olimpiára is.
Arra a kérdésre, hogy tovább kell-e jutni az Eb-csoportunkból, a magyar miniszterelnök röviden azt válaszolta, hogy nem mer ilyet mondani. Majd kifejtette bővebben is: „Ez egy nyílt csoport. Itt bármi megtörténhet. És az, hogy diadalittasan továbbjutunk, vagy lógó orral kell eljönnünk, egy vagy két mozdulaton is múlhat. Annak a két mozdulatnak mindenképpen jónak kell lennie. Ez múlhat egy szerencsés vagy szerencsétlen öngólon, mint ahogy történt már velünk ilyen, meg egy kihagyott helyzeten is.
Bármi megtörténhet. Ez egy olyan csoport, amiben istenítélet lesz. Három emlékezetes meccset szeretnék látni”.
Orbán Viktor a magyar futballról elmondta azt is, hogy annak talpra állásában egyetlen pillanatig sem kételkedett.
Ha a magyar futballt egyszer hivatalosan eltemetnék, akkor is biztosak lehetnénk abban, hogy fel fog támadni.
Láttam, tudom, hogy a futball mire képes, és milyen teljesítményt hoz ki a magyarokból. Akárcsak Vlagyimir Iljics, a magyar futball élt, él és élni fog” – mondta a miniszterelnök.
Arra a vádra, miszerint a magyar válogatott nem az elmúlt évek hazai futballfejlesztései miatt jó, sőt, azok ellenére a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy
ezek kínban fogant komcsi magyarázkodások.
„A dolgok egy országban általában együtt mozognak jó vagy rossz irányba. A magyar futball sem attól jó, mert hirtelen jobb lett az akadémiai rendszer, jobbak lettek az edzőink – persze mindenki valamivel jobb, mint volt –, hanem azért, mert az egész ország együtt mozdul valamilyen irányba. Fölfelé indultunk. A magyarok mint közösség, ez a tíz-egynéhány millió ember együtt kezdett el mozogni fölfelé.
Nem azt mondja, hogy az is jó, ha nem lesz rosszabb, hanem azt mondja, hogy többet akar, előrébb
akar jutni” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Orbán Viktor úgy látja, hogy a száznyolcvannégy olimpiai aranyunk nem a véletlen műve, hiszen a sport és a magyarok karakterükben jól passzolnak egymáshoz. Azt is megjegyezte, hogy a magyar sportnak oda kellene visszajutnia, ahol már járt, „tehát a teljesítőképessége száz százalékára”.
„A körülmények mostohák voltak az elmúlt évtizedekben. Most néhány év alatt próbálunk bepótolni harminc-egynéhány évnyi mulasztást, nem beszélve a szocializmus időszakában deformálódott sportéletünkről. Az lehetetlen, hogy folyamatosságot állítsunk helyre a kommunizmus előtti magyar sportélettel, túl sok idő telt el.
Nem lehet egyszerűen restaurálni, korszerűbb módon kell újraépíteni mindent, és ebben a felhajtóerő, a gyúanyag a magyarok sport iránti különleges vonzalma”
– mondta a miniszterelnök.
A Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikról elmondta, hogy „ő maga persze a legnagyobb klub ajtaját rúgta be, de közben ott van most már a húszéves Kerkez, a legjobb korban lévő Sallai a Bundesligában, aztán Schäfer”.
Hozzátette: „Látom azokat az egyéniségeket, akikből a kapitány meg tudja építeni a jövő nagy csapatát”. Orbán az interjúban elmesélte egy több évre visszanyúló szokását, miszerint minden évet úgy kezd, hogy január elsején megnézi a 6:3-at, „mert az ember kezdje győzelemmel az évet, már január elsején az egekben vagyok.”
Olyan csapatunk van, amelyben nemcsak egy ember tud futballozni, hanem mindenki. És mindenki nagyon jól tud, legfeljebb egy jobban futballozik, mint bárki a világon.
– fogalmazott az interjú során.
Az olimpia kapcsán a miniszterelnök – mint mondta – egyelőre csak aggodalmaskodik.
„Nem szokásom, de nyugtalanít egy érzés. Nem látom, mit tud a kajak-kenu, és nem látom, mit tud az úszás. Pedig ennek a két szakágnak a teljesítménye döntő befolyással van az olimpiai érmeink számára. Szurkolok, hogy sikerüljön megtalálni azoknak a világverő egyéniségeknek az utódait, akik az előző olimpiákon hozták az aranyakat, ám most már nem indulnak” – fejtette ki a szorongás okát.
A kajak-kenuról a továbbiakban elmondta, hogy a sikersportágakban is létezik nemzedéki dimenzió.
Vannak sportágak, amelyek hosszú ideig jól mennek, de egyszer csak elgyengülnek. Aztán megint visszatérnek. Ezért nem lehet elvárni, hogy egyszerre minden sportág világszínvonalon teljesítsen.
A nyári játékokkal kapcsolatban van egy rossz érzés a miniszterelnökben, hiszen „fáj, amikor tudjuk, hogy valamire képesek lennénk, mégsem vágunk bele”.
„Azt is be kell látnunk ugyanakkor, hogy a nemzetnek együtt kell mozognia. Mindig vannak olyan emberek, csoportok, akik úgy vannak benne a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban. Ez sajnos elkerülhetetlen. A nagyobbik baj inkább az volt, hogy ebben az ügyben Magyarország nem volt elég immunis velük szemben.
Nem kívánták őket a pokolba, és nem küldték el őket melegebb éghajlatra, inkább az emberek jó része is úgy volt vele, hogy hát igen, lehet, hogy ebben az ódzkodásban azért van valami... És ezt lovagolták meg a kishitűség vámszedői, azok, akik kismagyarokat akarnak csinálni a nagymagyarokból.
Tudomásul kellett venni, ezért nem álltunk bele, én magam sem álltam bele ebbe a harcba. Így nem lehet olimpiát rendezni. Olimpiát akkor lehet rendezni, ha a nagy többség úgy érzi, eljött a pillanat” – fogalmazott Orbán Viktor.
A stadion építéseket korábban ellenzőkről majd abban vígan fotózkodókról is megvan a véleménye a miniszterelnöknek:
A gyarlóság nem válogat a párttagkönyvek között...
Úgy látja, hogy minden fontos létesítmény elkészült, ami kell az olimpiához, sőt, az olimpiai falu sem akadály, óriási léptékben épülnek a kollégiumok; „ezekre olimpiától függetlenül szüksége lesz a városnak”.
Eljött az a pillanat, amikor Budapest olimpia nélkül nagy léptékekben már aligha tud fejlődni.
– mondta Orbán Viktor.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád