„Ha az ember nem akarja teljesen átadni magát a politikai kétségbeesésének, választ magának valami olyan munkát, ami ettől független. Ennek a nyolc évnek az elején még tanítottam is, mindvégig voltak és vannak doktoranduszaim, kritikákat írok, időnként pedig elmondom a politikai véleményemet” – mondta egy 24.hu-nak adott interjúban Radnóti Sándor Széchenyi-díjas esztéta, akivel új könyvének megjelenését követően beszélgettek
A kérdésre, hogy mennyire telepszik rá életére a politika, Radnóti hazt válaszolta: „Akinek nincs független foglalkozása, nem tudja megteremteni a független jövedelmét, arra teljes mértékben rátelepszik (a politika), például a tanárok világára vagy az egészségügy embereire.
Folyik az erőteljes szolgaképzés: elnyomni a kritikai hangot,
amelyből valójában tanulni lehetne, hasznos volna még az ország urainak is, ha nem úgy definiálnák hatalmukat, hogy bírálhatatlan.”
Az orbánizmus mint termék?
Kifejtette, hogy a náci rendszerben az állam politikai foglyokat ejt és gyilkol. Magyarországon ez nem ismeretes. „Maga a rendszer undok kis autokrácia, tekintélyelvű és antidemokratikus, első számú emberének pöffeszkedő hatalma korlátlan, de nem mondanám, hogy szörnyállam, mint nagy barátja, Oroszország” – mondta.
Szerinte van egy része a magyar társadalomnak, „talán több is, mint a fele”, amely nyilvánvalóan rosszul érzi magát ebben a világban. De nagyon különbözőképpen artikulálja a rossz érzését, mondja Radnóti, és szemmel láthatólag nem tudja megszervezni magát: egyre kevésbé tudja, mert hatásos az ellengondolatok nélkül közölt hazug tényállítások és értelmezések sora.
Úgy véli, ez olyan, mint a reklám: „azt a terméket fogjuk megvenni a boltban, amiről nagyon sokszor hallunk,
talán még akkor is, ha ellenfelei vagyunk a reklám etikájának. Ugyanilyen ismerős termék lett az orbánizmus.”
Kép forrása: Youtube