Visszatekintve azonban kijelenthető, hogy amikor a baloldal kormányon volt, nemigen foglalkozott az olajcéggel.
A Mol rendszerváltozás óta íródó történetét privatizációk hosszú sora jellemzi. 1998-ig az egykor állami kézben lévő vállalat 75 százalékát privatizálták, s 2005-re már csupán szűk 12 százalék volt a köz kezében. Gyurcsány Ferenc – már miniszterelnökként – 2004 végén az Országgyűlésben arról beszélt, hogy ezt a tulajdonrészt is dobra lehet verni, ami két esztendő múlva, 2006-ban meg is történt. Alig néhány hónappal később az osztrák olajcég, az OMV nyilvános ajánlatot tett a MOL-ért. A felvásárlás végül nem jött össze, az OMV 2009-ben eladta 21 százalékos részesedését a Szurgutnyeftyegaznak. Az orosz tulajdonszerzés körül azonban sorjáztak a kérdőjelek, a cég végül az Európai Unió és a MOL vezetőségének ellenvetései miatt letett arról, hogy nagyobb részt szerezzen a magyar olajvállalatban.
Így érkeztünk el 2011. május 24-éhez, amikor Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta a hazai nyilvánosságot, hogy az állam visszavásárolta a MOL 21,2 százalékos részvénycsomagját az oroszoktól. A vételár ötszázmilliárd forint körül volt.
Heves baloldali támadások
A részvénycsomag visszavásárlását abban az időben nem hagyta szó nélkül a baloldal. „Felesleges, felelőtlen, a bűncselekmény határait súroló, ész nélküli pénzkidobás” – korabeli sajtóbeszámolók szerint így kommentálta a tranzakciót az MSZP. A szocialisták hozzátették azt is, hogy az üzlet elfogadhatatlan, hiszen annak nyomán nem csökken Magyarország importfüggősége, nem nő a hazai energiabiztonság, ellenben emelkedik az államadósság. Hasonló húrokat pengetett az akkor még az LMP színeiben idehaza politizáló, azóta Brüsszelben ténykedő Jávor Benedek is. A politikus úgy vélekedett: a részvénycsomag visszavásárlásának hatására egy cseppel sem lesz több olaj Magyarországon, az energiahordozókat ezután is külföldről kell majd behozni.