A bűncselekmény határát súroló, ész nélküli pénzköltésnek nevezte 2011-ben a baloldal, amikor az Orbán-kormány visszavásárolta az orosz Szurgutnyeftegaztól a Mol 21 százalékos részvénycsomagját. Most, tizenegy év múltán derült ki: a lépés kulcsfontosságú volt. Szakértői vélemény szerint ugyanis, ha most is orosz résztulajdonban volna a hazai olajvállalat, fennállna a veszélye annak, hogy az oroszokkal szembeni szankciók és a vállalati kivonulások miatt jelentős zavar alakulna ki a hazai üzemanyagpiacon, ami akár a gazdaság leállásával is fenyegethetne.
Nem egészen három hete tart az ukrajnai háború, a fegyveres konfliktus gazdasági hatásait azonban már most is számos országban érzékelik. A nyugati államok napok alatt fogadtak el és vezettek be súlyos szankciókat Oroszországgal szemben, miközben a kialakult helyzetre hevesen reagáltak a pénzpiacok, a tőzsdék. Az orosz tulajdonú társaságok helyzete megrendült, más nagyvállalatok pedig kockázataikat, veszteségeiket igyekeztek csökkenteni, például azzal, hogy kivonultak bizonyos területekről, feladtak egyes üzleteket.
Ezek ékes példája a Sberbank magyarországi vállalkozásának gyors bedőlése és az is, hogy pillanatok alatt eltűntek a magyar benzin-nagykereskedelemből a külföldi érdekeltségű szereplők. Utóbbi piacon egyedül a MOL maradt, így – a benzinturizmust visszaszorító és a nagy járművek tankolását szabályozó állami rendelkezések életbe lépése után – lényegében a magyar olajvállalaton múlik, hogy lesz-e megfelelő mennyiségű üzemanyag a hazai kutaknál.
A jelenlegi helyzetben bárki számára nyilvánvaló lehet:
Visszatekintve azonban kijelenthető, hogy amikor a baloldal kormányon volt, nemigen foglalkozott az olajcéggel.
A Mol rendszerváltozás óta íródó történetét privatizációk hosszú sora jellemzi. 1998-ig az egykor állami kézben lévő vállalat 75 százalékát privatizálták, s 2005-re már csupán szűk 12 százalék volt a köz kezében. Gyurcsány Ferenc – már miniszterelnökként – 2004 végén az Országgyűlésben arról beszélt, hogy ezt a tulajdonrészt is dobra lehet verni, ami két esztendő múlva, 2006-ban meg is történt. Alig néhány hónappal később az osztrák olajcég, az OMV nyilvános ajánlatot tett a MOL-ért. A felvásárlás végül nem jött össze, az OMV 2009-ben eladta 21 százalékos részesedését a Szurgutnyeftyegaznak. Az orosz tulajdonszerzés körül azonban sorjáztak a kérdőjelek, a cég végül az Európai Unió és a MOL vezetőségének ellenvetései miatt letett arról, hogy nagyobb részt szerezzen a magyar olajvállalatban.
Így érkeztünk el 2011. május 24-éhez, amikor Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta a hazai nyilvánosságot, hogy az állam visszavásárolta a MOL 21,2 százalékos részvénycsomagját az oroszoktól. A vételár ötszázmilliárd forint körül volt.
A részvénycsomag visszavásárlását abban az időben nem hagyta szó nélkül a baloldal. „Felesleges, felelőtlen, a bűncselekmény határait súroló, ész nélküli pénzkidobás” – korabeli sajtóbeszámolók szerint így kommentálta a tranzakciót az MSZP. A szocialisták hozzátették azt is, hogy az üzlet elfogadhatatlan, hiszen annak nyomán nem csökken Magyarország importfüggősége, nem nő a hazai energiabiztonság, ellenben emelkedik az államadósság. Hasonló húrokat pengetett az akkor még az LMP színeiben idehaza politizáló, azóta Brüsszelben ténykedő Jávor Benedek is. A politikus úgy vélekedett: a részvénycsomag visszavásárlásának hatására egy cseppel sem lesz több olaj Magyarországon, az energiahordozókat ezután is külföldről kell majd behozni.
A jelenlegi háborús helyzetben hatalmas kockázatokkal járna, ha a MOL ma is orosz résztulajdonban lenne – ez derül ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetőjének nyilatkozatából. Regős Gábor a Mediaworks Hírcentrumának kérdésére három veszélyforrást nevezett meg. Elsőként azt, hogy a nyugati szankciók megannyi orosz vállalkozást érintenek. Jelenleg az energetika területén nem érvényesülnek korlátozások, tiltások, azonban már csak a belengetésük is jelentős károkat okozott. „Másfelől nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy jelenleg 480 forintos hatósági ár van érvényben az üzemanyagoknál.
Ha csak külföldi tulajdonosok irányítanák a MOL-t, nagy kérdés lenne, hogy az intézkedés milyen formában élhetne”
– fogalmazott Regős Gábor, aki szerint a harmadik veszélyforrást a profitérdekelt külföldi vállalatok magatartása jelenti.
„A magyar üzemanyag-nagykereskedelem területén is látható, hogyan viselkednek ezek a társaságok ebben a helyzetben. Egyszerűen kivonultak, nem foglalkozva azzal, hogy tevékenységük abbamaradása miként érinti a magyar piac ellátását” – magyarázta az üzletágvezető. Megjegyezte: a változás nem csekély, a MOL ugyanis eddig a magyar nagykereskedelem hetven százalékát bonyolította le, infrastruktúrája is ehhez igazodik.
A MOL helyzete egyébként Regős Gábor szerint jóval túlmutat az olajipar kérdésein. „Világosan látszik, milyen előnyei vannak annak, ha a stratégiai ágazatok meghatározó vállalkozásai hazai tulajdonban vannak” – fogalmazott a szakember. Nem csak arról van szó, hogy mi lesz a profit sorsa, hogy mekkora vagyonok hagyják el az országot. Hanem lényegében arról is, hogy kritikus időszakokban működőképes marad-e a hazai gazdaság.
Kiemelt kép: A MOL Nagykőrösi úti üzemanyagtöltő-állomása Gyálon 2021. november 15-én. A kormány ettől a naptól 480 forintban maximálta a benzin és a gázolaj literenkénti árát. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Andrej Marocsko katonai szakértő szerint az orosz fegyveres erők már találkoztak hasonló lőszerek kilövésével Szíriában és tapasztalatuk is van a hatástalanításában.
Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban hangsúlyozta: Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva.
Az ukrán Legfelsőbb Tanács határozata szerint a hadiállapot miatt nem lehet megtartani a helyi önkormányzati választásokat.
Akármilyen mély politikai megosztottságot élünk is át, hazánk még mindig egy nyugalmas szeglete a nyugati világnak. Szilvay Gergely írása.
Váratlan kijelentést tett az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt helyettes vezetője.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai.
A körmére néztünk Juhász Péternek, aki a nemlétező ózdi gyermekotthonról szóló álhírt publikálta. A külföldről pénzelt baloldali hálózat Magyar Péter kampányához reaktiválta a bukott politikust.
Sorsdöntő szavazás volt az Európai Parlamentben, a Tisza vezér pedig döntött. Kovács András írása.
