Elemzők vették górcső alá Gyurcsány Ferenc DK-elnök és Orbán Viktor kormányfő évértékelőjét. Tudósításunk!
Szerdán került megrendezésre a Gyújtópontok ’22 – Évértékelők értékelője című esemény, amelyet a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány szervezett. Lánczi Tamás, a szakkollégium igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor évértékelőjét vetették össze. Ezekkel kapcsolatos korábbi beszámolóinkat ITT és ITT olvashatják. A mostani beszélgetést Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője moderálta.
***
Messziről indult a beszélgetés, ami nem is csoda a mai döntésnek köszönhetően: az Európai Bíróság szerint összhangban áll az uniós joggal a jogállamisági mechanizmus. Így bár a jogi akadályok elhárultak, a végeláthatatlan politikai csaták csak most kaphatnak új lendületet.
Mráz Ágoston Sámuel közölte, egyértelműen a brüsszeli-berlini elit irányvonalát tükrözi a bejelentés, hogy tulajdonképpen meg kell büntetni a renitens nemzetállamokat. Ugyanakkor rákanyarodva Orbán Viktor évértékelőjére jelezte, a magyar miniszterelnök tolerancia-ajánlatot tett. Vagyis: a nagybetűs Nyugat fogadja el úgy Közép-Európát, ahogy az van. Mint 1867-ben, 2022-ben is jöjjön létre kiegyezés. Ez ugyan egy másik dimenziója az Európa-politikának – folytatta a Nézőpont vezetője –, nem a Brüsszel-tagállamok, hanem Nyugat- és Kelet-Európa tengely.
Lánczi Tamás felvetette, hogy mi van Európa beteg államával: Németországgal? Szerinte Berlin nélkül nem közeledhetnek a „felek”; Angela Merkel kancellár távozását követően hatalmi űr alakult ki az országban, amelyet az Egyesült Államok most igyekszik kitölteni. „Amerika beült a vezérlőpult mögé. Ő maga tologatja a potmétereket.” A szakkollégium igazgatója – utalva szintén Orbán évértékelőjére – közölte, Európa pozícióvesztését jelzi a Balkán integrációjának hiánya, ahova szintén betette a lábát az USA.
„Nem jó irányba mennek a dolgok, ezt tetézi most egy jogállamisági jelentés – magyarázta –. Mintha Németország vagy Brüsszel meg akarná szüntetni a tagállamok egyenlőségét, be akarják darálni a tagállamokat. Ambíció ugyan van erre, de mint látjuk: képeség az nincs”. Ezzel szemben a kormányfő egy teljesen más Európa-politikát vázolt fel, például az ukrán-orosz konfliktus tárgyalásos rendezését, a közösség bővítését. De vigyázni kell:
Nagy testű állatok ólálkodnak mellettünk” – tette hozzá.
Mráz szerint míg Gyurcsány Ferenc beszéde egy szimpla performansszal ért fel, Orbán Viktor értékelője egy komplex értekezés volt – kampányelemekkel megspékelve. A DK első embere megpróbálta magát „ellengyurcsánynak” maszkírozni, mert érezte, hogy a Fidesz vezetőjéhez kell igazodnia. De azt is hangsúlyozta: Gyurcsány esetében nem elvekről, iránymutatásokról van szó, hanem „antiorbánizmusról”.
Beékelődött a kérdés, hogy miért nem említette Márki-Zay Péter nevét a kormányfő évértékelő beszédében. Mráz erre úgy reagált, a baloldali kormányfőjelölt jelentősége április 3. után mindenképp csökkeni fog, kicsi az esély az ellenzék győzelmére. „Ejthetik a hódmezővásárhelyi polgármestert” – jelentette ki Mráz. Hasonlóképp Lánczi, aki epizódszereplőnek, súlytalan embernek állította be a miniszterelnök-aspiránst.
„A baloldali sajtó elevenen fel fogja trancsírozni Márki-Zayt az eredményhirdetést követően” – mondta, kiemelve, hogy előfordulhat egy olyan forgatókönyv is, amely szerint a választást követően csalást fog kiáltani az ellenzék. „Ha nem lesz bizonyíték, majd gyártanak. Rossz színben fogják feltüntetni az országot” – fűzte hozzá. Leszögezte: a tét nem Magyarország-, hanem világméretű.
Nagyot gurítottak a magyarok. Kitaláltunk egy modellt. Ez működik. Az ellenfeleknek viszont ennek ellenkezőjét kell bizonyítaniuk” – jelezte kicsit később.
Maradva Gyurcsány beszédénél, a szakkollégium igazgatója közölte: abban sok újdonság nem volt, a legtöbb esetben csupán magát ismételgette. „Nagy tragédiája a baloldalnak, hogy sem nyerni nem lehet vele, sem lerázni. 2019-ben azt gondolták, megvan a bölcsek köve és össze kell fogni. De a Gyurcsány-probléma nem oldódott meg – fejtegette –. Gyurcsány Ferenc nem tud tovább lépni, megakadt a lemez.” Lánczi mindemellett jelezte, hogy míg 2008-ig meg volt a központi utasítás baloldalon – követni kell a Tony Blair-féle harmadik utas politikáját –, addig ez a krachot követően eltűnt. „Összeomlott a lufi, nincs megfejtés a világ problémáira, csupán lecsúszás van” – tette hozzá.
Mráz a volt baloldali miniszterelnökről kifejtette: ugyan sokan kérik, hogy távozzon a közéletből, a DK-vezér ennek ellenére újabb és újabb kísérleteket tesz arra, hogy megújuljon, hogy kimásszon a katasztrofális megítéléséből. „Ripacs – változatlan tulajdonság. Ködösen fogalmazó (megfoghatatlan mondatfüzérek). Álkeresztény” – értékelte évértékelőjét a Nézőpont vezetője, kiemelve: Márki-Zay után Gyurcsány sem maradhatott le a keresztény világról való értekezésről.
Horn Gyulának nehéz lehet megemészteni, hogy kereszténységben versenyeznek egykori elvtársai” – tette hozzá.
Lánczi ehhez csupán annyit fűzött hozzá: a DK-vezér kitartó politikus, hiszen 2009 után ismét ő lett a baloldal karmestere. Vazallusokat, proxypártokat hozott létre – így egyrészt már elért egy fontos eredményt; viszont az elemző egyáltalán nem biztos abban, hogy ha az ellenzék nyernek április 3-án, akkor a volt kormányfő ezzel a csapattal futna neki a kormányzásnak.
Orbán Viktor beszédéről azt mondta: ez egy erőt adó, látnoki és mély értekezés volt. Ma nagyítóval sem lehet találni államférfit Nyugat-Európában, Magyarországnak viszont van egy olyan vezetője, aki képes intellektuálisan is fogalmazni. Mráz erre rácsatlakozva kifejtette: a szombati évértékelő három az egyben beszéd volt: Tusnádfürdő, Kötcse és országértékelő.
Mindketten hangsúlyos elemnek tartották a miniszterelnök azon gondolatát, hogy ismét közeledni kell egymáshoz a nyugati és keleti keresztény világnak. A latin kereszténység meggyengült, a keleti kereszténységben még van életerő – mondta Orbán. Mráz ezért úgy vélte, aki keresztény alapon akar politizálni, annak keresni kell a kapcsolatokat a keleti világgal. És itt nem csak gazdasági együttműködésre kell gondolni. „Saját működésén is túlmutató gondolat ez” – tette hozzá. Lánczi megjegyezte: amikor a kereszténység meggyengül, ösztönösen érkezik a kelet felé kacsintgatás.
Hogy e találkozó színhelye hazánk legyen, régi misszió a magyar történelemben.
Képek forrása: Batthyány Lajos Alapítvány
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Dezse-Zelenka Dóri volt a Hotel Lentulai vendége.
A volt kormányfő a Hír Tv-nek adott exkluzív interjút.
A Fidesz elnöke is részt vett az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) fennállásának 70. évfordulóján tartott bécsi ünnepségen.
Annak idején ők és szellemi felmenőik voltak azok, akik vérrel-vassal küzdöttek a szovjet emlékmű Szabadság téren való megmaradásáért.
A fotón úgy tűnik, mintha Martin Reichardt náci karlendítést tett volna, amit a poltikus tagad.
A filmrendezőt februárban a rendőrség is körözte, most ezzel kapcsolatban mesélt egy érdekes sztorit egy interjúban.
