Olaszországban megkezdődött az olasz antifa, Ilaria Salis választási kampánya
Apja szerint azért jelölteti magát, hogy „senkivel ne történhessen meg többé Európában, ami vele történt”.
Elemzők vették górcső alá Gyurcsány Ferenc DK-elnök és Orbán Viktor kormányfő évértékelőjét. Tudósításunk!
Szerdán került megrendezésre a Gyújtópontok ’22 – Évértékelők értékelője című esemény, amelyet a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány szervezett. Lánczi Tamás, a szakkollégium igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor évértékelőjét vetették össze. Ezekkel kapcsolatos korábbi beszámolóinkat ITT és ITT olvashatják. A mostani beszélgetést Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője moderálta.
***
Messziről indult a beszélgetés, ami nem is csoda a mai döntésnek köszönhetően: az Európai Bíróság szerint összhangban áll az uniós joggal a jogállamisági mechanizmus. Így bár a jogi akadályok elhárultak, a végeláthatatlan politikai csaták csak most kaphatnak új lendületet.
Mráz Ágoston Sámuel közölte, egyértelműen a brüsszeli-berlini elit irányvonalát tükrözi a bejelentés, hogy tulajdonképpen meg kell büntetni a renitens nemzetállamokat. Ugyanakkor rákanyarodva Orbán Viktor évértékelőjére jelezte, a magyar miniszterelnök tolerancia-ajánlatot tett. Vagyis: a nagybetűs Nyugat fogadja el úgy Közép-Európát, ahogy az van. Mint 1867-ben, 2022-ben is jöjjön létre kiegyezés. Ez ugyan egy másik dimenziója az Európa-politikának – folytatta a Nézőpont vezetője –, nem a Brüsszel-tagállamok, hanem Nyugat- és Kelet-Európa tengely.
Lánczi Tamás felvetette, hogy mi van Európa beteg államával: Németországgal? Szerinte Berlin nélkül nem közeledhetnek a „felek”; Angela Merkel kancellár távozását követően hatalmi űr alakult ki az országban, amelyet az Egyesült Államok most igyekszik kitölteni. „Amerika beült a vezérlőpult mögé. Ő maga tologatja a potmétereket.” A szakkollégium igazgatója – utalva szintén Orbán évértékelőjére – közölte, Európa pozícióvesztését jelzi a Balkán integrációjának hiánya, ahova szintén betette a lábát az USA.
„Nem jó irányba mennek a dolgok, ezt tetézi most egy jogállamisági jelentés – magyarázta –. Mintha Németország vagy Brüsszel meg akarná szüntetni a tagállamok egyenlőségét, be akarják darálni a tagállamokat. Ambíció ugyan van erre, de mint látjuk: képeség az nincs”. Ezzel szemben a kormányfő egy teljesen más Európa-politikát vázolt fel, például az ukrán-orosz konfliktus tárgyalásos rendezését, a közösség bővítését. De vigyázni kell:
Nagy testű állatok ólálkodnak mellettünk” – tette hozzá.
Mráz szerint míg Gyurcsány Ferenc beszéde egy szimpla performansszal ért fel, Orbán Viktor értékelője egy komplex értekezés volt – kampányelemekkel megspékelve. A DK első embere megpróbálta magát „ellengyurcsánynak” maszkírozni, mert érezte, hogy a Fidesz vezetőjéhez kell igazodnia. De azt is hangsúlyozta: Gyurcsány esetében nem elvekről, iránymutatásokról van szó, hanem „antiorbánizmusról”.
Beékelődött a kérdés, hogy miért nem említette Márki-Zay Péter nevét a kormányfő évértékelő beszédében. Mráz erre úgy reagált, a baloldali kormányfőjelölt jelentősége április 3. után mindenképp csökkeni fog, kicsi az esély az ellenzék győzelmére. „Ejthetik a hódmezővásárhelyi polgármestert” – jelentette ki Mráz. Hasonlóképp Lánczi, aki epizódszereplőnek, súlytalan embernek állította be a miniszterelnök-aspiránst.
„A baloldali sajtó elevenen fel fogja trancsírozni Márki-Zayt az eredményhirdetést követően” – mondta, kiemelve, hogy előfordulhat egy olyan forgatókönyv is, amely szerint a választást követően csalást fog kiáltani az ellenzék. „Ha nem lesz bizonyíték, majd gyártanak. Rossz színben fogják feltüntetni az országot” – fűzte hozzá. Leszögezte: a tét nem Magyarország-, hanem világméretű.
Nagyot gurítottak a magyarok. Kitaláltunk egy modellt. Ez működik. Az ellenfeleknek viszont ennek ellenkezőjét kell bizonyítaniuk” – jelezte kicsit később.
Maradva Gyurcsány beszédénél, a szakkollégium igazgatója közölte: abban sok újdonság nem volt, a legtöbb esetben csupán magát ismételgette. „Nagy tragédiája a baloldalnak, hogy sem nyerni nem lehet vele, sem lerázni. 2019-ben azt gondolták, megvan a bölcsek köve és össze kell fogni. De a Gyurcsány-probléma nem oldódott meg – fejtegette –. Gyurcsány Ferenc nem tud tovább lépni, megakadt a lemez.” Lánczi mindemellett jelezte, hogy míg 2008-ig meg volt a központi utasítás baloldalon – követni kell a Tony Blair-féle harmadik utas politikáját –, addig ez a krachot követően eltűnt. „Összeomlott a lufi, nincs megfejtés a világ problémáira, csupán lecsúszás van” – tette hozzá.
Mráz a volt baloldali miniszterelnökről kifejtette: ugyan sokan kérik, hogy távozzon a közéletből, a DK-vezér ennek ellenére újabb és újabb kísérleteket tesz arra, hogy megújuljon, hogy kimásszon a katasztrofális megítéléséből. „Ripacs – változatlan tulajdonság. Ködösen fogalmazó (megfoghatatlan mondatfüzérek). Álkeresztény” – értékelte évértékelőjét a Nézőpont vezetője, kiemelve: Márki-Zay után Gyurcsány sem maradhatott le a keresztény világról való értekezésről.
Horn Gyulának nehéz lehet megemészteni, hogy kereszténységben versenyeznek egykori elvtársai” – tette hozzá.
Lánczi ehhez csupán annyit fűzött hozzá: a DK-vezér kitartó politikus, hiszen 2009 után ismét ő lett a baloldal karmestere. Vazallusokat, proxypártokat hozott létre – így egyrészt már elért egy fontos eredményt; viszont az elemző egyáltalán nem biztos abban, hogy ha az ellenzék nyernek április 3-án, akkor a volt kormányfő ezzel a csapattal futna neki a kormányzásnak.
Orbán Viktor beszédéről azt mondta: ez egy erőt adó, látnoki és mély értekezés volt. Ma nagyítóval sem lehet találni államférfit Nyugat-Európában, Magyarországnak viszont van egy olyan vezetője, aki képes intellektuálisan is fogalmazni. Mráz erre rácsatlakozva kifejtette: a szombati évértékelő három az egyben beszéd volt: Tusnádfürdő, Kötcse és országértékelő.
Mindketten hangsúlyos elemnek tartották a miniszterelnök azon gondolatát, hogy ismét közeledni kell egymáshoz a nyugati és keleti keresztény világnak. A latin kereszténység meggyengült, a keleti kereszténységben még van életerő – mondta Orbán. Mráz ezért úgy vélte, aki keresztény alapon akar politizálni, annak keresni kell a kapcsolatokat a keleti világgal. És itt nem csak gazdasági együttműködésre kell gondolni. „Saját működésén is túlmutató gondolat ez” – tette hozzá. Lánczi megjegyezte: amikor a kereszténység meggyengül, ösztönösen érkezik a kelet felé kacsintgatás.
Hogy e találkozó színhelye hazánk legyen, régi misszió a magyar történelemben.
Képek forrása: Batthyány Lajos Alapítvány