Sem a gazdaságnak, sem a környezetünknek, sem az egészségünknek nem tesz jót, ha dugóban ülünk. Ahogy több kutatás és tanulmány is rámutat, a közlekedési káosz az élet minden területére hatással van. Ezekből szemezgettünk.
Ahogy borítékolni lehetett, a mai tanévkezdés tetőzte azt a közlekedési káoszt, amelyet a Karácsony Gergely vezette Főváros idézett elő már a nyáron azzal, hogy egyszerre négy helyen kezdtek felújítási munkálatokba. Bár mindenki figyelmeztetett a helyzetre, az e heti, korrigáló intézkedések sem sikerültek fényesen. A közlekedési dugóknak – amellett, hogy idegőrlőek mindenki számára – szerteágazó negatív hatásai vannak.
Ahogy a Közgazdasági Szemlében korábban megjelent tanulmány is rámutat: amikor dugóban vagyunk, csak kisebb sebességgel tudunk haladni. Ha pedig csökken a sebesség, akkor növekszik az utazási idõ, és ennek következtében az utazás társadalmi átlagköltsége.
Az utazási idő emelkedése egyrészt a kieső munka-, illetve szabadidõ miatt jelent implicit költséget, másrészt az üzemanyag-fogyasztás, a környezetszennyezés, egyéb költségek szintén emelkednek a sebesség csökkenésekor – írja a tanulmány, amely szerint
Dollármilliárdok úsznak el
Nemzetközi téren sem jobb a helyzet. Az egyik legtekintélyesebb londoni elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai 2014-ben úgy számoltak, hogy a legfejlettebb ipari gazdaságoknak a közúti közlekedési torlódások a következő másfél évtizedben várhatóan dollárszázmilliárdokban mérhető veszteségeket okoznak majd.
Az Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára, Németországra és Franciaországra kivetített előrejelzés szerint ennek a négy gazdaságnak 2030-ban összesen 293,1 milliárd dollár kára származik majd a közlekedési dugókból, csaknem 50 százalékkal több a 2013-ra becsült veszteségnél. A négy országban a 2030-ig terjedő időszak egészében a halmozott veszteség meghaladja a 4400 milliárd dollárt a CEBR prognózisa szerint.
Az elemzők a torlódások várható kárait a közvetlen és a közvetetett költségekből modellezték. Az előbbi csoportba tartozik például az az idő, amelyet az utazók a termelőmunka végzése helyett az országúti és a városi dugókban töltenek, az utóbbi költségkategória fő eleme pedig a torlódásokban veszteglő szállítójárművek okozta fuvarköltség-emelkedés, amely átszűrődik a háztartási kiadásokba.
Növekvő stressz, több szennyező részecske a tüdőben
Természetesen a közlekedési dugók környezetre és az emberi egészségre gyakorolt negatív hatása ugyanilyen rémisztőek.
Ahogy az Európai Bizottság által pár éve közzétett tájékoztató is megemlíti, a forgalom zsúfoltsága, a légszennyezés és a balesetek jelentős direkt és indirekt költségeket eredményeznek. A számla végösszege becslések szerint évente 502 milliárd euróra rúg az uniós tagállamokban.
A bizottsági tájékoztató kifejti: a közlekedés legfontosabb külső költségei közé tartoznak az üvegház-hatást okozó gázok kibocsátásaival, a helyi légszennyezéssel, forgalmi torlódásokkal, a kapacitásbeli szűk keresztmetszetekkel, balesetekkel és zajjal kapcsolatos költségek. A Bizottság szerint elsősorban a közlekedés által az energiafelhasználásra és az éghajlatváltozásra gyakorolt jelentős hatással kell foglalkozni a jövőben. 2015-ben az Európai unióban a végsőenergia-fogyasztásnak legalább 33 százaléka, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak pedig 24 százaléka származott a közlekedésből.
Egy amerikai szaklapban idézett kutatás az egészségügyi következményekről közöl sokkoló adatokat. Egyebek mellett arra hívják fel a figyelmet, hogy a városi közlekedés során a kereszteződésekben – amikor a járművek lelassítanak, megállnak, majd gázt adva újra elindulnak – a légszennyező részecskék csúcskoncentrációja 29-szer magasabb, mint a folyamatosan haladó forgalomban. Ráadásul, mivel az autók lassabban is mozognak, a járművezetők hosszabb ideig vannak kitéve az ilyen terhelésnek.
A cikk egyébként idézi a WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatait, amely szerint a kültéri levegőszennyezés – mint az egyik legnagyobb egészségügyi kockázati tényező – 2012-ben a világon 3,7 millió korai halálozásért tehető felelőssé.
De ez még nem minden! A TomTom, az egyik vezető navigációs cég által rendelt kutatásból az is kiderül, hogy a közlekedési dugókban eltöltött idő okozta stressz is jelentős egészségkárosodáshoz vezethet – elsősorban a férfiaknál. Esetükben ugyanis akár hatvan százalékkal is növekedhet stressz-szint a közlekedési dugókban eltöltött idő alatt, míg a nőknél ez sokkal kevesebb, 8,7 százalékos. Hosszabb távon ezek a helyzetek negatívan hatnak az immunrendszer működésére, magas vérnyomást és a vércukorszint emelkedését is magával hozhatják – írja a kutatás.
A nyitóképen: Autók araszolnak a dugóban a Blaha Lujza térnél július végén (fotó: Mátrai Dávid)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Csütörtökön jogerős ítélet született. Gyárfás Tamást 7 évre, Portik Tamást életfogytiglanra ítélte a bíróság. Baranya Róbert bűnügyi tudósítóval felelevenítettük a Fenyő-gyilkosság ügyének részleteit.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A kormányfő sem tudta elkerülni a délutáni csúcsforgalmat.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
„Amikor a forróság idején kitárjuk templomaink kapuját, ezzel egyszerre szolgáljuk embertársaink testi jólétét és lelki megerősödését, a keresztény szeretet és az egymás iránt érzett felelősség megvalósulását” – fogalmazott az MKPK elnöke.
Kemény Dénes jelentette be a hírt.
