A fogyasztási célú hitelek piacán a szabad felhasználású jelzáloghitelek visszaszorulása és a személyi kölcsönök térnyerése figyelhető meg a válság előtti időszakhoz képest.
Az elmúlt évben 20 százalék körüli éves növekedést mutattak a személyi kölcsönök, ami több mint 550 milliárd forint folyósított összeget jelentett. Az állomány masszív növekedése azonban számos nemkívánatos gyakorlatot hozott magával a piacon. Bár a következő hónapokban a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását célzó THM-limit (maximum 5 százalékpont az alapkamat felett) hathatós segítséget nyújt az adósoknak, a veszélyhelyzetet követő időszakban továbbra is indokolt lesz a verseny erősítése, ezért döntött az MNB a Minősített fogyasztóbarát termékkör kiterjesztése mellett a személyi kölcsönökre – írták a szakértők.
A fogyasztási célú hitelek piacán a szabad felhasználású jelzáloghitelek visszaszorulása és a személyi kölcsönök térnyerése figyelhető meg a válság előtti időszakhoz képest. A személyi kölcsönök tehát egyre fontosabb szerepet töltenek be a háztartások finanszírozásában. A hitelintézetek által folyósított személyi kölcsönök 75 százalékának szerződéses összege meghaladta a 700 ezer forintot, futamideje a három évet, a hitelfelvevők összevont jövedelme pedig a 160 ezer forintot. A banki hitelezés mellett korlátozott volumenben, kisebb összegű személyi kölcsönöket folyósítanak a pénzügyi vállalkozások is, jellemzően magasabb kamattal, kockázatosabb ügyfélkör részére.
A tanulmány ugyanakkor rámutat: a személyi kölcsönök felfutását számos nemkívánatos piaci gyakorlat és jelenség követte. A kamatok indokolatlanul széles sávban szóródnak, a banki forrásköltségekhez mért kamatfelárak pedig nemzetközi összehasonlításban is magasak. A jelenség magyarázatát a piac magas fokú koncentráltságában látják a jegybank szakértői, és ennek rovására írják, hogy kevésbé érvényesülnek a versenyből fakadó pozitív hatások. Az intézmények eltérő árazási struktúrája hátráltatja a termékek átláthatóságát, illetve a fogyasztók tájékozódását, ami miatt az ügyfelek számára egyes díjtételek gyakran nem kellően átláthatók.
Ráadásul az egyre népszerűbb profitorientált összehasonlító oldalak működési modelljükből kifolyólag a találati listában előre sorolhatják egyes hitelnyújtók ajánlatait, illetve sokszor nem pontos ajánlatokat mutatnak. A tájékoztatás hiányosságai miatt sokszor olyan hitelcélra vesznek fel személyi kölcsönt, amelyre kedvezőbb feltételekkel elérhető lenne, célzott felhasználású, fedezett finanszírozási konstrukció, például lakáscélú hitel. Az adós és a hitelező számára is kiemelt kockázatot jelenthet, ha a jelzáloghitelhez előírt önerő biztosítása személyi kölcsönből, az adós saját forrású pénzügyi hozzájárulása nélkül valósul meg – sorolták az elemzést készítő szakértők.
A felsorolt problémák megfelelő kezelésére ajánlják az MNB szakértői a lakáshitelek piacán már sikeresen alkalmazott termékminősítést. A Minősített fogyasztóbarát személyi hitel (MSZH) átterelheti a piacot az intenzívebb verseny, az alacsonyabb kamatfelárak és az átláthatóbb tájékoztatás irányába. A minősítés a személyi kölcsönpiac digitális átállásának ösztönzését is szolgálhatja, ami a verseny élénkítése mellett a költségmegtakarítások révén a bankok hatékonyságát is növelheti, illetve a kamatfelárak csökkenésében is lecsapódhat.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Megtartotta 2025 utolsó kamatmeghatározó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Ahogyan az várható volt, ezúttal sem változtattak az alapkamat mértékén.
A pozíciót vélhetően Banai Péter Benő korábbi államháztartásért felelős államtitkár veszi át.
A program nem elindította, hanem kapcsolódott egy már kibontakozó árnövekedési trendhez.
Surányi György a 20 százalékos béremelkedést is rossz dolognak tartja, de szerinte a hazai vállalkozások támogatását és az illetékmentes öröklést is meg kellene végre szüntetni.
Simor András szerint a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, ám a részletes elemzés alapján állításai szelektív adatokra és leegyszerűsített következtetésekre épülnek.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – tette világossá a miniszter.
