„Ez egy sokkal jobb ország lehetne” – Orosz Anna a Mandinernek

Ön fog adományt gyűjteni a Planned Parenthoodnak, mint Cseh Katalin?

Nagyon fontosnak tartom, hogy mindenkinek megadjuk a tudást és anyagi lehetőséget, hogy ha nem akar teherbe esni, mert épp olyan életszakaszban van, akkor meglegyen erre a lehetősége, mert sok ember számára ez sajnos anyagi kérdés is. A fogamzásgátló tabletta és az óvszer is olyan drága, hogy nem mindenki számára elérhetőek. A kérdésnek van egy információs oldala is:

Így rengeteg tennivaló van ezen a területen Magyarországon és nemzetközi szinten is. 

Amikor Cseh Katka kiposztolta ezt az adománygyűjtést az oldalára a születésnapján egy itthon ismeretlen amerikai szervezet számára, nem is elsősorban az szexuális felvilágosítás vagy az abortusz kérdése került előtérbe, hanem a Planned Parenthood kétes ügyei, amelyek miatt mind az FBI, mint az amerikai igazságügyi minisztérium nyomoz ellene. Szerencsés behozni a magyar közéletbe egy itthon ismeretlen szervezet ügyeit?

Szerintem Cseh Katalin orvos-nőgyógyászként elég sokat beszél arról, hogy az általam említett probléma milyen súlyosan érinti a hátrányos helyzetű magyarokat. Sokszor még betétre, tamponra sincsen pénz, sok olyan gyűjtéssel találkozunk, ahol ilyen termékekkel segítik a rászorulókat. Ez a lényeg, erről kell beszélni, hogy eközben Cseh Katalin a saját Facebook-oldalán a születésnapján milyen civil szervezetnek gyűjt, az az ő személyes ügye. 

Csak eközben e szervezet ellen nyomoz az FBI és a washingtoni igazságügyi minisztérium.

Értem. Szerintem az egész kérdéskör fontos Magyarországon, épp amiatt, amit korábban mondtam, és Cseh Katka ezzel is sokat foglalkozik.  

Olvassa el ezt is! Abortuszgyár vagy nősegítő egylet: mi az igazság a Planned Parenthood körül?

Miért tért vissza a Momentumba a Political Capitalhoz tett kitérője után?

2016 nyarán léptem be a Momentumba, bő fél évvel a NOlimpia előtt, és 2018 nyaráig dolgoztam a pártban. Azért kezdtem el politizálni, mert azt gondoltam, hogy ha elégedetlenek vagyunk a magyar politikával, van tudásunk és elkötelezettségünk, esetleg még valamennyi tehetségünk is, hogy közügyekkel foglalkozzunk, akkor cselekedni kell, nem ülhetünk otthon a kanapén. Ez a meggyőződésem továbbra is, de az első két év a Momentumban meglehetősen intenzív volt, főleg hogy nem főállásban foglalkoztam politikával, hanem volt mellette szinte végig egy piaci munkahelyem. Amúgy is fontos nekem, hogy ne függjek a politikától.

ahonnan nincs visszalépés a piacra. 

Vagy csak nem akarják otthagyni a politikusok a politikát.

Szerintem ez azért sok esetben egy nagyon erős kényszer is. Van egy erős határ a politika és a piac között, ami nem jó. Nekem kimondottan tudatos döntésem, hogy nem szeretnék elszakadni a munkaerő-piactól; szakmailag is szeretnék fejlődni, és anyagilag sem szeretnék függeni a politikától. 

Ez később is tartható lenne, mondjuk akkor, ha a Momentum nagy párttá válna? Csak mert akkor lehet, hogy annyi meló lenne, hogy édeskevés lenne rá a szabadideje. 

Ez a kérdés egy rendes demokráciában helytálló,

Én  baloldali családból származom, de a 2000-es években sokszor volt szó nálunk arról, hogy például Pokorni Zoltán egy megbecsült pedagógus, ha nem akar tovább politizálni, bármikor visszamehet  tanítani. Én úgy látom, hogy ma ez a határ a politika és a civil lét között sokkal élesebb. Egyébként nem fenyeget az a veszély minket, hogy nagyon sok pénzt keresnénk a politikából, így szinte mindenki dolgozik valahol a Momentum mellett.

Ha végignézek a nyugati világ országain, egyikre sem jellemző, hogy a sikeres pártok politikusai tömegesen térnének vissza a munkaerőpiacra.

Melyik országra gondol?

Szinte bármelyikre. 

Nyilván, ha arról lenne szó, hogy a Momentum kormányra kerül, az egészen más helyzet lenne. Egyébként

a maga 10 százalékával. Azt gondolom, hogy a jelenlegi rendszerben nagyon nagy baklövés lenne azon elkezdeni gondolkodni, hogy ki lesz államtitkár és ki lesz miniszter, mert nem tartom demokráciának azt, amiben most élünk. Jelenleg egyébként nem dolgozom a Momentum vezetőségében, hanem Lágymányos képviselőjelöltje vagyok. Nyilván egy pártelnök vagy egy parlamenti képviselő nem engedheti meg magának, hogy emellett mást is dolgozzon. 

Visszatérve a témára: miért hagyta ott a Momentumot, és miért tért vissza?

Mint említettem, nagyon intenzív időszak volt, és szükségem volt egy évre, hogy eldöntsem, akarom-e ezt csinálni, ha igen, milyen formában, milyen intenzitással. Kellett ez az egy év ahhoz, hogy rájöjjek, nem vagyok rendben azzal a döntéssel, hogy ülök a számítógép mögött, és fontos kérdésekkel foglalkozom ugyan, de nem vagyok ott a harcostársaimmal, nem dolgozom velük együtt azért, hogy ez egy jó ország legyen. Mert

És abban is hiszek, hogy ha az olyan emberek, mint mi, akiknek van rátermettsége, tettvágya, tehetsége, nem kelnek fel és vesznek részt a közös ügyeink alakításában, akkor nem lesz változás. 

Mit csinált a Political Capitalnál?

Főleg operatív és kommunikációs feladatokkal foglalkoztam, projekteket koordináltam, illetve már elkészült elemzések kommunikációján dolgoztam, hogy ne maradjanak az asztalfiókban, hogy eljussanak azokhoz, akiket érdekelhetnek. 

Hasznos volt ez az időszak?

Természetesen. Korábban egy szakpolitikai elemző intézetnél dolgoztam, ahol olyan kérdésekkel foglalkoztam, hogy miként tud jól működni egy iskola, egy családsegítő, egy munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedés. Mindebből nagyon sokat tanultam arról is, hogy hogyan érdemes vezetni egy önkormányzatot. Egyébként nagyon tanulságos látni a magyar thinktank-szektort is. 

Olvassa el ezt is! Fekete-Győr András a Mandinernek: Orbán Viktor egy múltba révedő anti-európai

Annak idején, mielőtt távozott, úgy tűnt, mintha hatalmi harc dúlt volna a Momentumban, például egy Indexhez kiszivárgott levél szerint, amelyben az állt, hogy „Tomi legfőbb politikai célja, hogy leváltsa Andrist”. Volt hatalmi harc a Momentumban?

Nem. Elnökségi tag voltam, nagyon sokat dolgoztam, és úgy éreztem, rendezni kell a saját gondolataimat. Amikor eldöntöttem idén nyáron, hogy visszajövök a politikába, már tudtam, hogy mitől lesz ez más. Tudtam azt, hogy szeretnék elkezdeni helyben dolgozni. A változás helyben is kezdődik. Itt, Lágymányoson kopogtatva, az emberekkel beszélgetve a piacon: itt van az élet sűrűje. Ami a számítógép előtt ülve, elemzőként statisztikáknak, Excel-táblázatnak, hosszú számsoroknak látszik, az itt megjelenik a való életben: hogy milyen nehézséget jelent, ha nincs elég hely a bölcsődében, hogy nem lehet leülni egy parkban, mert tele van szeméttel. Hús-vér emberek mindennapi problémái vannak itt jelen, ami nekem személyesen nagyon sokat jelent, és szeretném is ezt a fókuszt tartani. 

Volt főpolgármester-jelöltjük, Kerpel-Fronius Gábor nyilatkozta azt, hogy szerinte a Momentumban sok minden megvan az SZDSZ-ből. Gyakori kérdés: a Momentum az új SZDSZ?

Az SZDSZ-hasonlat zömmel kormánypártiaktól származik.

Szerintem ezek a kérdések azért merülnek fel, mert ez az élményanyagunk az országról, és itt egy új párt, amit még nem teljesen tudunk behatárolni, és szeretnénk magyarázatot kapni rá, hogy ez tulajdonképpen micsoda, és akkor visszanyúlunk az SZDSZ-hez, a korai Fideszhez, és szeretnénk leegyszerűsíteni erre a Momentumot is. Szerintem a Momentum  egy új történet, részben éppen azért, mert ismerjük az SZDSZ, a Fidesz, az MSZP és a többi párt történetét, hogy miként váltak sikeressé, vagy épp hogyan buktak el, esetleg hogyan lettek korruptak. Láthattuk, melyek azok a hibák, amelyeket el kell kerülni. Nyilván mi is fogunk hibázni, illetve már hibáztunk is, de mi igyekszünk elnézést is kérni azért, ha hibázunk, utána pedig  megyünk tovább.

Mikor hibáztak?

Itt volt legutóbb a debreceni volt jobbikos képviselőjelölt esete, amiért Fekete-Győr András elnézést is kért. Hisz'

és ezért, a közös jelöltségével kapcsolatos döntésért nekünk is felelősséget kellett vállalnunk. 

Ha a debreceni jelölttől elhatárolódtak, akkor Nemes Balázstól miért nem?

Nemes Balázs sokkal fiatalabb volt, amikor az ő esete történt. Emellett azért azzal büszkélkedni, hogy a Duna-parti holokauszt-emlékműbe beleköpünk, az minősített esete az antiszemitizmusnak. Nemes Balázs emellett a Momentumban politizál évek óta, ami elég erős kifejeződése annak, hogy nem ért egyet a korábbi nézeteivel.

Ön hogyan határolná le a Momentumot?

2015 körül, tehát a Fidesz kormányzása alatt jöttünk létre, és sok olyan ember csatlakozott hozzánk, akik egy normális demokratikus rendszerben különböző pártokban politizálnának, de úgy érzik, ami ma történik Magyarországon, az elfogadhatatlan, és ha baloldali, ha konzervatív elköteleződésűek, támogatják a Momentumot, mert a jogállamiság, a demokrácia, a sajtószabadság, az emberi jogok védelme felülírják az esetleges ideológiai különbségeket. Én magam nagyon boldog lennék egy tisztességes jobboldali kormánnyal, bár fontosak számomra a baloldali értékek.

Az emberi jogok kérdése azért például mostanában eléggé ideológiai kérdés is.

Lehet, de a sajtószabadság nem lehet ideológiai kérdés.

amiket Magyarország is elfogadott. Ezek közös alapok, amikre a magyar demokrácia is épült. Magyarország jelenleg hatályos Alaptörvénye is kimondja, hogy ,,az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.”

Sok emberi jog eléggé gumiszabály. Például évtizedekkel ezelőtt senkinek nem jutott eszébe úgy értelmezni az egyenlőséget, hogy abba beletartozik a melegházasság bevezetése. 

Magyarországon jelenleg nem ilyen kérdések vannak az asztalon, hanem olyanok, hogy ha kikerül egy plakátra két, a saját neméhez vonzódó ember, akik még csak nem is csókolóznak, akkor a kormányzati irányítású médiában megjelenik egy cikk, hogy elviseljük ugyan a fogyatékkal élőket, de plakátokon nem szeretnénk őket látni, és főleg nem akarjuk eltörni a gerincüket. Ezek egyszerűen elfogadhatatlan megnyilatkozások. És sajnos kormányzati képviselők részéről is egyre több az LMBTQ-közösséget támadó  megnyilvánulás. Szerintem elfogadhatatlan azon az alapon elítélni valakit, hogy kihez vonzódik, kit szeret, és elfogadhatatlan hergelni ellenük. Arról nem is beszélve, hogy

A szerző emlékeim szerint elnézést kért a szerencsétlen párhuzam miatt. Ugyanakkor jó kérdés, hogy miért fontos egy cégnek, hogy az ilyen irányú meggyőződését plakátokon hirdesse. Ön szerint miért fontos?

A Coca-Colának nyilván vannak marketingesei, akik úgy gondolták, hogy Magyarországon és azokban az országokban, ahol ez a plakát kint volt az utcákon, ott ez szimpátiát fog kelteni a Coca-Cola iránt. Ettől függetlenül jó akciónak tartom, és nem hiszem, hogy azok, akik kiálltak a Pesti Srácok cikke kapcsán, a Coca-Colát támogatnák, hanem ezt a konkrét akciót. Egyébként pedig olyan felháborodást keltett a cikk hangneme, hogy teljesen természetes, hogy az emberek felhasználták a legegyszerűbb szimbólumot arra, hogy kiálljanak a kisebbségek mellett.

Olvassa el ezt is! Ez nem az ellenzéki egóharcok ideje – Cseh Katalin a Mandinernek

Ön szerint a Coca-Cola plakátkampánya a cég meggyőződését tükrözte, vagy pusztán marketingfogás volt?

Ezt nekem nem tisztem eldönteni, de valószínűleg ez a cég meggyőződése.

És a Coca-Colának tiszte nyilvánosan állást foglalni egy kérdésben, amiről jogászok, filozófusok, pszichológusok vitatkoznak, szóval egy összetett és komoly tudományos kérdés, miközben az emberek csak szürcsölgetni szeretnék a termékeit?

Hát, ezt eldöntik majd az emberek.

Nem gondolom, hogy ez a helyzet. De miért ne fejezhetné ki akármilyen szervezet, egyesület, vállalat a véleményét bármiről is?

Cseh Katka és Donáth Anna nagy médiafigyelem közepette ment ki vonattal Strasbourgba, az Európai Parlament első ülésére, a zöld gondolat jegyében. Visszafelé azonban már repülővel jöttek. Nem visszatetsző ez egy kicsit?

Azt hányja Cseh Katalin és Donáth Anna szemére, hogy nem mindig vonattal utaznak az Európai Parlament üléseire?

Hát, ha csak egyszer mentek vonattal, akkor az csak marketingfogásnak volt jó.

Szerintem többször is mentek vonattal, és hogy néha meg repülővel közlekednek, az teljesen érthető. Hány óráig tartott az a vonatút? Hányszor kellett átszállni, talán ötször? Ennek az akciónak pontosan az volt a lényege, hogy bemutassák azt, hogy nem várhatjuk az emberektől, hogy ők lépjenek fel egyes egyedül a környezetvédelem érdekében, hanem a kormányoknak kell nagyon határozott lépéseket tenniük például azzal, hogy tesznek azért, hogy a legtöbb európai nagyvárosba a lehető legkisebb akadályokkal lehessen eljutni Budapestről. 

Megoldhatják a légitársaságok is.

Szerintem a kormányok feladata, hogy ösztönözzék a cégeket, hogy azok zöldebben, a környezetre kevésbé káros módon működjenek, és hogy határozott lépéseket tegyünk abba az irányba, hogy visszafogjuk a globális felmelegedést.

Egyetért Greta Thunberggel abban, hogy repülni nem jó?

Egyetértek vele, de ettől függetlenül

A kormányoknak, az EU-nak és a nemzetközi szervezeteknek kell megkönnyítenie az emberek számára azt, hogy a természetet a lehető legkisebb mértékben károsító módon éljenek. 

Lehetséges megszüntetni a repülést mint utazási módot?

Nem gondolom, hogy egyetlenegy csatornára kéne összpontosítani. A környezetvédelem egy összetett rendszer, amiben ezer csatorna, ezer tényező járul ahhoz hozzá, hogy 2019-ben már mindenki érzi, hogy elég nagy baj van. 

Például a tengerentúli utak esetében meglehetősen nehézkes lenne lecserélni a repülőt. 

Egyetértek, és nem is ez a kívánatos cél. 

Hol helyezkedik el a Momentum egy sötétzöld-világoszöld skálán?

Szerintem a Momentum egy olyan párt, amely felismeri a jövő kihívásait, ellentétben mondjuk a Fidesszel. Nem lehet kérdés az, hogy a környezetvédelemmel és a klímaválsággal foglalkozni kell.  Hogy a világoszöld-sötétzöld skálán hol helyezkedünk el, hát… Szerintem sokkal többet kell annál tenni, mint hogy az egyes ember ne szemeteljen, ne fogyasszon túl, ne vegyen minden másnap új ruhát azokban a boltokban, amelyekbe nyomorúságos körülmények közt dolgoztatott nők és gyerekek által készített árut lehet kapni. Itt

Moldován László, az LMP egykori budapesti elnöke az Élhető Erzsébetváros Egyesület és az Állampolgárok a Centrumban Egyesület támogatásával indul a hetedik kerüli polgármesterségért, azt nyilatkozta nemrég, hogy az ellenzéki összefogás egymás zsarolását takarja. Egyetért vele?

Nem. A 11. kerületben 17 egyéni jelölt indul, ez Budapest legnagyobb kerülete. Itt munka folyik, a jelöltek kopogtatnak, kint vannak a piacon, aláírást gyűjtenek, megpróbálják feltérképezni a problémákat. Nem tudom, mi történik a hetedik kerületben, de akik külön indulnak, azoknak nyilván érdekük, hogy a lehető legrosszabbat mondják el az ellenzéki együttműködésről.

Ha önök az új politikai generáció, akkor ebbe mennyire fér bele az MSZP-vel és a DK-val való összefogás?

Nem azért működünk együtt az önkormányzati választásokon más pártokkal, mert mindenben egyetértünk. Ugyanakkor a Fidesz által létrehozott választási rendszerben valamilyen szintű együttműködésre szükség van az ellenzéki pártok között. Fontos árnyaltan nézni Magyarország politikatörténetét is. Minden pártban vannak olyan emberek, akik Magyarországért dolgoztak és dolgoznak. Mellettük sajnos sok olyan politikus is van, akik eljátszották a választók bizalmát. 2019-ben, kilenc év NER után viszont

A vállalhatatlan politikusokkal nem tudunk együttműködni, és nekünk, helyi momentumosoknak teljesen egyértelmű az, hogy a korrupcióval és a közvagyonnal való visszaélésekkel szemben fel kell lépni, és ezek akármilyen pártzászló alatt is történjenek, elfogadhatatlanok számunkra. 

Gyurcsány Ferenc elfogadható politikus?

Sokak számára elfogadható. Én azt gondolom, hogy kicsit többet beszélünk Gyurcsány Ferencről, mint arról, hogy milyen mindennapi problémákkal küzdenek az emberek. Miközben a Fidesz családbarát országot hirdet, sok szülő azért nem tud visszamenni dolgozni, mert nincs elég bölcsődei hely; nem épületből nincs elég, hanem nem tudjuk megfizetni a bölcsődei, óvodai dolgozókat. Ugyanez van a szakrendelőben is. Épp a múlt héten beszélgettem egy megváltozott munkaképességű férfival, aki nem tudott elmenni vizsgálatra itt, a Szent Kristóf rendelőbe, elküldték Budafokra azzal, hogy itt elromlott a vizsgálathoz szükséges gép; de Budafokon kiderült, hogy nem a gép romlott el, hanem egyszerűen nem volt orvos, aki elvégezte volna a vizsgálatot.

Csak Gyurcsány Ferenc is itt van köztünk, mint prominens politikai szereplő, így az ő személye is érdekli mind a médiát, mind az embereket. 

Én azt gondolom, hogy az emberek azt szeretnék, hogy az ő valódi problémáikkal foglalkozzunk, ne a politikai belharcokkal.

Említette, hogy Magyarországon ön szerint nincs demokrácia vagy nincs normális demokrácia. Akkor mi van?

Erről ugye szakértők már elég sok cikkben értekeztek, van szó hibrid rezsimről, kompetitív autoriter rendszerről. A lényege mindegyik magyarázatnak az, hogy bár vannak választások, a pártok nem egyenlő feltételek mellett indulnak. Szerintem például az, hogy a sajtónak túlnyomó többségét a kormány uralja, a legsúlyosabb probléma. 1989-ben volt egy közmegegyezés, hogy pluralizmust és többpártrendszert szeretnénk. Ha vannak olyan települések, ahová kizárólag a kormány üzenetei jutnak el, az szerintem nagyon durván csorbítja a demokráciát és a pluralizmust. De említhetnénk az alkotmánybírák kinevezésének szabályait, az állami és pártfinanszírozású hirdetések közötti határ elmosását, Polt Péter legfőbb ügyész szerepét.

Az Indexet, a 444-et, a Hvg.hu-t és a 24.hu-t mindenhonnan meg lehet nyitni.

de nagyon sokat számít, hogy mit ír a helyi lap, ki szólal meg a tévében és a rádióban. Itt, a 11. kerületben is muskátliosztogatással és tésztaosztással próbálja megnyerni magának a szavazókat a polgármester. Ott a közmunka problémája: attól rettegnek sokan, hogy ha nem a fideszes polgármester marad hatalmon, akkor egyik napról a másikra megszűnik a munkájuk. Ők egzisztenciálisan függnek a helyi polgármestertől. Ott a választási rendszer, ott vannak a kamupártok, amelyekkel nem nagyon kezd semmit a kormány, nyilvánvalóan nekik hasznot hajt, hogy összezavarják a szavazókat.

2018-ban attól volt hangos a média, hogy betiltják a kamupártokat. 

Ott van a gerrymandering, a választókerületi határok igen érdekes cikkcakkban futnak a 11. kerületben is. Ott a pártfinanszírozás kérdése, amelyről rengeteg nemzetközi szervezet firtatja, hogy miért nem teszik átláthatóbbá. Rengeteg olyan faktor van, ami már a választást sem teszi fairré. De leginkább a médiahelyzet az, ami súlyosan torzítja a játékteret.

A 2010 előtti húsz évben balos médiatúlsúly volt, a megyei lapok balos kézben voltak, és a Népszabadságban is jelentős részesedése volt az MSZP médiaalapítványának.

Nem kifogás, hogy mi volt akkor,

Ehelyett felépített egy olyan rendszert, amelyben emberek csak azért, mert négyévente a szomszédjuk más párt logója mellé húzza az ikszet, le tudnák köpni egymást. Ebben a Fidesznek óriási felelőssége van.

Ez mindig is így volt, 2010 előtt is, például az egész kilencvenes évek így telt el. 

Szerintem ez nem volt így 2010 előtt, s ez nagyon fontos különbség. 2019-ben nem is álmodhatunk arról, hogy a helyi újságban egy hárommondatos bemutatkozót írjunk az ellenzéki képviselőjelöltekről, a mostani polgármester neve és fényképe viszont minden oldalon legalább háromszor visszaköszön. Én ezt nem tartom normálisnak. Ha az önkormányzati választások után itt a helyi önkormányzatot ellenzéki polgármester fogja irányítani, biztos, hogy a fideszesek is helyet kapnak a lapban, és az nem Dr. László Imre propagandalapja lesz, hanem egy olyan újság, amelyben a helyi ügyekről lehet beszélgetni. 

Mi alakította Orosz Anna politikai gondolkodását?

A családi hátterem eléggé kevert. Zömmel baloldali érzelműek a rokonaim, de sokféle történelmi élmény keveredik a családban. Édesapám oldalán a nagymamám Kárpátaljáról menekült át az ötvenes években, nagyapám Sátoraljaújhelyen nőtt fel kilenc testvérével. Édesanyám és az ő szülei oldalán a holokauszt volt a meghatározó történelmi élmény. Személyes küldetésem, hogy ezekről a traumákról, amelyekre a politika elég erősen rájátszik,

és ne méricskéljük, hogy melyik trauma volt a súlyosabb. Tompa Andrea Omertáját olvastam legutóbb, ami Erdélyben játszódik a Ceaușescu-korszakban, és személyes történeteken keresztül mutatja be a korszak emberi sorsait. Az omerta szó jelentése hallgatás. Számomra a regény fontos üzenete az, hogy mennyire sokat árt az, ha nem lehet beszélni közös történelmünkről, közös fájdalmainkról. Szerintem ebben is hatalmas felelőssége van a jelenlegi kormánynak. Most például az Andrássy úti ’89-es kiállításon gyakorlatilag Orbán Viktor személyi kultuszát építik tovább, és úgy csinálnak, mintha más ellenzéki szereplők nem vettek volna részt a rendszerváltásban. Nem értem, erre mi szükség van. 

Közgazdászként milyen irányzathoz áll közel, mely művek a fontosak a számára? Azért is kérdezem, mert a Momentumot neoliberálisként szokás leírni.

A Momentum nem neoliberális párt. Egyformán fontos számunkra a

Közgazdászként szakpolitikai elemzésekkel foglalkoztam, s eközben azt láttam, hogy mindig van egy olyan megoldás, ami kellően szolidáris, és közben vannak ösztönzői is. Például segítenünk kell, hogy a munkanélküliek vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra, igenis kell nekik szakmai és pszichológiai segítség, egészségügyi támogatás, de közben ösztönzőkre is szükség van. Én inkább ezen a gyakorlati szinten tudom megfogni azt, hogy közgazdászként mit hozok a politikába.

***

Fotók: Ficsor Márton