Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Közleményt adott ki a menekültkvótákról az Alapjogokért Központ, amiből csak az derült ki, hogy teljesen félreértették az Európai Bizottság új szakpolitikai javaslatát. Szerintük jelentősen nőhet a menekültek száma Magyarországon, miközben ez a jelenlegi javaslat alapján egyáltalán nem igaz.
Alaptalanul riogat a menekültek számának jelentős megugrásával a kormánypárt alapítványa által finanszírozott Alapjogokért Központ. Abba a hibába esett a szervezet, amit a menekültkvótákról szóló cikkünkben előre megjósoltunk: összekeverték a kétféle kvótát, és teljesen irreális számot kaptak.
Helyesen írják a közleményben, hogy 2014-ben összességében az Európai Unióban 625 ezer menekültügyi kérelmet nyújtottak be, ebből 185 ezer ember esetében adták meg a menekültstátust a tagállamok. Bár 2014-ben Magyarországra az ötödik „legnépszerűbb” célországként csaknem 43 ezer menedékkérő érkezett, közülük csak mintegy 500-an kapták meg a menekültstátust, ami az összeurópai befogadott menekültlétszám alig 0,3 százaléka.
Itt viszont félrecsúszott mind az érvelés, mind a számolás. A Központ szerint „tekintettel arra, hogy a bizottság tervei szerint Magyarország befogadási részaránya 1,53 százalék lenne, a 2014-es adatok alapján például a 185 ezer, európai uniós szinten menekültként elismert ember közül mintegy 3 ezret kellett volna befogadni, ami majdnem hatszorosa a 2014-es 500 főnek.”
Mint a linkelt cikkben írtuk, kétféle kvótáról van szó: az egyik alapján az összes európai menedékkérelmet osztanák újra a tagállamok között, a másik alapján pedig európai menekültügyi rendszertől teljesen függetlenül 20 ezer menekültként elismert ember befogadását tennék kötelezővé. A Központ által idézett 1,53 százalékos kvóta ez utóbbira vonatkozik, ennek alapján tehát nem háromezer, hanem 307 menekültet lenne kötelező befogadnunk. (Ehhez lásd a második frissítést.)
A másik kvóta azt szabályozza, hogy az összes elbírálandó menedékkérelem közül hány jut a magyar hatóságokra. Ez 1,79 százalék, ami azt jelenti, hogy a tavalyi adatok alapján nagyjából 11 ezer menedékkérelmet kellett volna elbírálnia a magyar hatóságoknak a 43 ezer helyett – ez tehát jelentős csökkenés. Hogy ebből a negyedére csökkent kérelemből hányat fogad el a magyar állam, az más kérdés, de a korábbi évek statisztikáit tekintve valószínűsíthető, hogy ez nem lesz több a 2014-es adatnál – figyelembe véve, hogy már az összes elbírálható kérelem száma is negyedével csökkent.
Tehát ha összeadjuk a szétosztásos rendszer alapján elbírált pozitív kérelmek számát a kötelezően befogadásra ajánlott 307 fővel, akkor kapunk reális számot – ez pedig nem valószínű, hogy meg fogja haladni az ezer főt.
Frissítés
E-mailben kerestük az Alapjogokért Központot. Viszont a részletesebb anyag világosabbá teszi az álláspontjukat, ami az MTI-anyagból nem derült ki világosan: ezek szerint tehát mivel a dokumentum nem egyértelműen fogalmaz, elképzelhető, hogy az újraosztás nem a menedékkérőkre, hanem a már menekültként befogadottakra vonatkozna. Ez azonban ellentmond annak, hogy az intézkedést egyes országok aránytalan leterheltségével igazolja a dokumentum. A kérdés tisztázása érdekében mindenesetre megkerestük az Európai Bizottságot.
Frissítés
Az eredeti szöveg és az MTI-szemle összevetéséből az is kiderült, hogy az MTI hibázott egyes adatok átvételekor. Az Alapjogokért Központ mindkét kvótára kiszámolta a saját értelmezésében a menekültek várható számát a tavalyi adatokra vetítve. Ezt keverte össze kicsit az MTI. Idézem az eredetit: „Mindezeket figyelembe véve ha fenti rendszerek valamelyike már tavaly életbe lépett volna, az 185 ezer »összuniós«, befogadott menekültszám mellett azt jelentené, hogy Magyarországnak a tavaly befogadott 500 kérelemmel szemben 3300 (áthelyezési mechanizmus, 1,8%), illetve 2800 (letelepítési mechanizmus, 1,5%) esetben kellett volna jóformán kötelezően megadnia a menekültstátuszt a másik EU-s tagállamból ide „áthelyezett” vagy harmadik országból Magyarországra »telepített« kérelmezőknek.”