Teljesen félreértette a menekültkvótát az Alapjogokért Központ

2015. május 15. 12:00

Közleményt adott ki a menekültkvótákról az Alapjogokért Központ, amiből csak az derült ki, hogy teljesen félreértették az Európai Bizottság új szakpolitikai javaslatát. Szerintük jelentősen nőhet a menekültek száma Magyarországon, miközben ez a jelenlegi javaslat alapján egyáltalán nem igaz.

2015. május 15. 12:00
Pintér Bence

Alaptalanul riogat a menekültek számának jelentős megugrásával a kormánypárt alapítványa által finanszírozott Alapjogokért Központ. Abba a hibába esett a szervezet, amit a menekültkvótákról szóló cikkünkben előre megjósoltunk: összekeverték a kétféle kvótát, és teljesen irreális számot kaptak.

Helyesen írják a közleményben, hogy 2014-ben összességében az Európai Unióban 625 ezer menekültügyi kérelmet nyújtottak be, ebből 185 ezer ember esetében adták meg a menekültstátust a tagállamok. Bár 2014-ben Magyarországra az ötödik „legnépszerűbb” célországként csaknem 43 ezer menedékkérő érkezett, közülük csak mintegy 500-an kapták meg a menekültstátust, ami az összeurópai befogadott menekültlétszám alig 0,3 százaléka.

Itt viszont félrecsúszott mind az érvelés, mind a számolás. A Központ szerint „tekintettel arra, hogy a bizottság tervei szerint Magyarország befogadási részaránya 1,53 százalék lenne, a 2014-es adatok alapján például a 185 ezer, európai uniós szinten menekültként elismert ember közül mintegy 3 ezret kellett volna befogadni, ami majdnem hatszorosa a 2014-es 500 főnek.

Mint a linkelt cikkben írtuk, kétféle kvótáról van szó: az egyik alapján az összes európai menedékkérelmet osztanák újra a tagállamok között, a másik alapján pedig európai menekültügyi rendszertől teljesen függetlenül 20 ezer menekültként elismert ember befogadását tennék kötelezővé. A Központ által idézett 1,53 százalékos kvóta ez utóbbira vonatkozik, ennek alapján tehát nem háromezer, hanem 307 menekültet lenne kötelező befogadnunk. (Ehhez lásd a második frissítést.)

A másik kvóta azt szabályozza, hogy az összes elbírálandó menedékkérelem közül hány jut a magyar hatóságokra. Ez 1,79 százalék, ami azt jelenti, hogy a tavalyi adatok alapján nagyjából 11 ezer menedékkérelmet kellett volna elbírálnia a magyar hatóságoknak a 43 ezer helyett – ez tehát jelentős csökkenés. Hogy ebből a negyedére csökkent kérelemből hányat fogad el a magyar állam, az más kérdés, de a korábbi évek statisztikáit tekintve valószínűsíthető, hogy ez nem lesz több a 2014-es adatnál – figyelembe véve, hogy már az összes elbírálható kérelem száma is negyedével csökkent.

Tehát ha összeadjuk a szétosztásos rendszer alapján elbírált pozitív kérelmek számát a kötelezően befogadásra ajánlott 307 fővel, akkor kapunk reális számot – ez pedig nem valószínű, hogy meg fogja haladni az ezer főt.

Frissítés

E-mailben kerestük az Alapjogokért Központot. Viszont a részletesebb anyag világosabbá teszi az álláspontjukat, ami az MTI-anyagból nem derült ki világosan: ezek szerint tehát mivel a dokumentum nem egyértelműen fogalmaz, elképzelhető, hogy az újraosztás nem a menedékkérőkre, hanem a már menekültként befogadottakra vonatkozna. Ez azonban ellentmond annak, hogy az intézkedést egyes országok aránytalan leterheltségével igazolja a dokumentum. A kérdés tisztázása érdekében mindenesetre megkerestük az Európai Bizottságot.

Frissítés

Az eredeti szöveg és az MTI-szemle összevetéséből az is kiderült, hogy az MTI hibázott egyes adatok átvételekor. Az Alapjogokért Központ mindkét kvótára kiszámolta a saját értelmezésében a menekültek várható számát a tavalyi adatokra vetítve. Ezt keverte össze kicsit az MTI. Idézem az eredetit: „Mindezeket figyelembe véve ha fenti rendszerek valamelyike már tavaly életbe lépett volna, az 185 ezer »összuniós«, befogadott menekültszám mellett azt jelentené, hogy Magyarországnak a tavaly befogadott 500 kérelemmel szemben 3300 (áthelyezési mechanizmus, 1,8%), illetve 2800 (letelepítési mechanizmus, 1,5%) esetben kellett volna jóformán kötelezően megadnia a menekültstátuszt a másik EU-s tagállamból ide „áthelyezett” vagy harmadik országból Magyarországra »telepített« kérelmezőknek.

Összesen 54 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Euroatlantista
2015. május 15. 17:12
Tisztelt Pintér Bence! Menekült kérdésben nem nevezném magam szakértőnek, azonban az uniós jogalkotási folyamatok területén komolynak mondott tapasztalattal rendelkezem. Már a legutóbbi cikkéből nyilvánvaló volt számomra, hogy Ön ugyanezt nem mondhatja el magáról, hiszen akkor nem írja olyanokat, hogy "307 menekültet kell befogadnia Magyarországnak az Európai Bizottság döntése nyomán." Ha egy kicsit is utána járt volna, tudná, hogy a kérdéses dokumentum egy kommunikációs anyag, tehát még javaslat szinten sem létezik, nemhogy bármiféle jogi kötőereje lenne. A jelenlegi politikai helyzetet csak nagy vonalakban áttanulmányozva is kiviláglik, hogy ebben a formában soha sem születhet rendelet. A mai cikkével sikerült erre is rátenni egy lapáttal: bebizonyította, hogy az újságíráshoz szükséges alapvető készségeknek is híján van. A frissítésekből kiderül, hogy nem csak a kérdéses bizottsági kommunikációt nem olvasta (ha igen, nem értő szemmel), de a mai írásában kritizált elemzést sem. Persze lehet utólag az MTI-re mutogatni, de meggyőződésem, hogy egy a munkájára kicsit is adó újságíró legalább elolvassa azt a dokumentumot, amiről véleményt mond. Ezek után szerintem az lenne a minimum, hogy visszavonja az írását. Végezetül engedjen meg egy kéretlen jó tanácsot: történészként inkább ne jogászkodjon, mert láthatóan nem vezet eredményre.
választópolgár
2015. május 15. 16:09
Ilyenből szükségünk van még pár ezerre? https://www.youtube.com/watch?v=3IretnAuII8
Szánthó Miklós
2015. május 15. 14:23
Kedves Hozzászólók! A félreértések tisztázása végett az alábbi tartalommal e-mailt küldtem ma a fenti cikk kapcsán a Mandinernek. Remélem, hogy ez tisztáz pár kérdést, mert szerintem helyesen értelmezte az Alapjogokért Központ a Bizottság javaslatát: "Az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott dokumentum mindkét előirányzott mechanizmus kapcsán "nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló", menekültstátuszt kérelmező személyekről beszél. A Genfi Egyezmény, az EU vonatkozó rendeletei és irányelvei, valamint a magyar menekültügyi törvények alapján ha valaki nemzetközi védelemre szorul/jogosult, akkor a non-refoulment (visszaküldés tilalma) alapján számára biztosítani szükséges valamilyen menekültstátuszt (menekült, menedékes, oltalmazott). Tehát azok a számok és kvóták, amelyekkel a Bizottság javaslata kalkulál, valójában nem csak egyszerűen azokról szól, akik harmadik országokból érkezőkként valamelyik tagállamban menekültügyi kérelmet nyújtanak be, és azt a tagállami hatóságok majd vagy pozitívan vagy negatívan elbírálják, hanem olyan személyekről, akik nagy valószínűséggel jogosultak a nemzetközi védelemre, tehát a menekültstátuszuk elismerésére (természetesen mindegyik esetben szükséges lefolytatni az egyéni eljárást). Az én értelmezésemben a Bizottság valóban két külön mechanizmust javasol: az egyik egy "relocation mechanism" (én ezt áthelyezési mechanizmusnak fordítom), a másik egy "resettlement mechanism" (letelepítési mechanizmus). Az elsőnél a Magyarországra jutó kulcs ~1,8 százalék, a másodiknál ~1,5%. Az áthelyezési mechanizmus a Bizottság dokumentumai alapján azokat a menekültstátusz iránti kérelmet előterjesztő személyekre vonatkozna, akik már az EU területén vannak. A letelepítési mechanizmus "próbaprojektje" pedig egyelőre 20 ezer olyan kérelmezőre, akik majd érkeznek valamelyik EU-s tagállamba a jövőben. Mivel ez csak egy bizottsági javaslat, ezért mi nem "kell befogadni" kifejezést használtunk, hanem szándékosan "kellene", illetve "kellett volna" kifejezéseket, tekintettel arra, hogy ennek még semmilyen jogi kötőereje nincs. De ha a tervek szerint megvalósulna, akkor pl. 2014-es adatokból kiindulva nem a 625 ezer EU-s összkérelmezői létszámból érdemes kiindulni, hanem abból a 185 ezerből, akik meg is kapták a menekültstátuszt - tekintettel arra, amit fent írtam, hogy a Bizottság nem egyszerűen kérelmezőkről, hanem nemzetközi védelemre nyilvánvalóan rászorulókról/jogosultakról beszél. Ezekből kiindulva például ha az említett eljárásokat már 2014-ben is alkalmazni kellett volna és azt mondjuk, hogy 185 ezer olyan kérelmező érkezett az EU-ba, aki meg is kapta a menekültstátuszt (tehát nyilvánvalóan jogosult volt nemzetközi védelemre), akkor az áthelyezési mechanizmus alapján - feltételezve, hogy a Bizottság javaslata alapján valóra válna az ún. "mandatory and automatically-triggered relocation system - Magyarországnak a nemzetközi védelemre jogosult 185 ezer fő 1,8 százalékát, azaz kb. 3300 főt kellett volna befogadnia. A másik esetben, ha a 20 ezres pilot projekt után az EU-ba majdan beérkező, nemzetközi védelemre jogosult kérelmezők teljes számára alkalmazni kellene majd a kvótát (1,5 százalék), akkor a 2014-es 185 ezerből kiindulva (ugye ennyien kapták meg a menekültstátuszt, tehát ennyien voltak jogosultak nemzetközi védelemre) 2800 főt kellett volna Magyarországnak befogadnia. Ezeket amúgy a részletes elemzésben leírtuk. Azt még talán érdemes kiemelni, hogy az EU-ba tavaly kb. 625 ezer menekültkérelmet előterjesztő érkezett. Ha csak abból indulunk ki, hogy 20 ezer nemzetközi védelemre valóban jogosult 1,5 százalékát kellene a kezdeti, pilot szakaszban kötelező módon befogadni, az valóban 307 fő, azonban ennek ahhoz semmi köze nincs, hogy ezen felül hányan érkeznének még menekültstátuszért folyamodva az EU-ba, azon belül Magyarországra. Tehát ha csak ez a 20 ezres keret valósulna meg eleinte kezdeti szakaszban, ez sem azt jelenti, hogy kb. 300 menekültet kellene befogadni/menekültként elismerni idehaza, hanem azt, hogy a 20 ezres keretből ennyit - amihez természetesen még jön a többi kérelmező (amit már természetesen esetről esetre bírál el a tagállami hatóság)". Szánthó Miklós vezető elemző Alapjogokért Központ
cerberus
2015. május 15. 13:39
Kvóta ide,kvóta oda az bizony egy trójai faló ! A lényege az,hogy egyszer feladni a nemzeti szuverénitást! Utána aztán mejd megszabja havonta az EU az új kvótát. Nem is érdemes a számokkal foglakozni,mert az a mézes madzag. A kvótarendszer bevezetéséhez az összes EU tagállam hozzájárulása szükséges és az egyszer aláírt dokumentum végzetes következményekkel járhat.Láthatjuk,hogy az EU-ban már megfontolni is bűn bizonyos témákat. Ideje lenne,ha Magyarország ki merne állni a magyarok érdekeiért.Ki fogja "visszaosztani" a menekülteket? Ugye és milyen kritériumok alapján? Az orvosok maradhatnak Olaszországban,az írni-olvasni nem tudók indulhatnak Magyarországra?Ott miből fognak megélni? A menekültek befogadását Magyarország mindíg megoldotta , de tartsa meg a szuverén jogában!Herr Schulz hazavihet egy párat.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!