A miniszterelnök a Kossuth Rádióban azt mondta: egyre zavarosabb az egész kitiltási ügy. Se aláírás, se fejléc, se pecsét, „ez egy fecni” – jellemezte Orbán az amerikai nagykövetségtől kapott írásbeli tájékoztatást. Hozzátette: ha a NAV-elnök be is nyújtaná lemondását, nem biztos, hogy elfogadná, mert az precedenst teremtene, hogy egy külső állam beavatkozása eredményes lehet.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az amerikai beutazási tilalmi ügy egyre inkább elveszíti komolyságát, „egyre zavarosabb az egész dolog”. A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában utalt arra a dokumentumra, amelyet az amerikai nagykövetség egy munkatársa adott át a magyar félnek a beutazási tilalmakkal kapcsolatban; a papír jórészt a külképviselet korrupciós aggodalmaival kapcsolatos korábbi egyeztetéseket sorolja fel.
Se aláírás, se fejléc, se pecsét, „ez egy fecni” – jellemezte Orbán Viktor a dokumentumot, hozzátéve: ha bármelyik magyar nagykövet odaadna egy ilyen papírt egy kormánynak, másnap haza kellene rendelnie. A miniszterelnök azt is mondta, hogy ha a beutazási tilalommal sújtott Vida Ildikó adóhatósági elnök be is nyújtaná lemondását, erősen elgondolkozna azon, hogy elfogadja-e, mert arra nem szeretne precedenst teremteni, hogy egy külső állam megvádol egy köztisztviselőt, de nem ad át bizonyítékokat, mégis eléri a leváltását. Orbán Viktor hangsúlyozta: stabilizálni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) működését a NAV mostani vezetésével.
A kormányfő beszélt a külföldi bankok megvásárlásáról is. Emlékeztetett, nemrégen vásárolták vissza az MKB Bankot, de úgy látja, akár túl is teljesíthetik azt a kormányzati vállalást, amely szerint a magyar pénzügyi rendszerben a pénzintézetek több mint 50 százaléka magyar kézben lesz. „Könnyen lehet, hogy a 60 százalékot is elérjük vagy fölé megyünk” – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bár „meg kell vásárolni néhány bankot”, utána ezeket elérhetővé kell tenni magyar tulajdonosoknak. Arra a felvetésre, hogy a sajtóban a Budapest Bank neve forog, Orbán Viktor úgy reagált: semmilyen üzleti kérdést nem tud megerősíteni.
A devizahitelekkel kapcsolatban Orbán azt mondta: a törvényi változtatásokkal a kormány ezermilliárd forintot irányít át a bankoktól az emberekhez. „Valóban volt arról szó, hogy majd a forintosítással tesszük ezt, és nem az elszámoltatással, de a bíróság közben olyan döntést hozott, hogy ezt a célt – hogy ezermilliárdot a bankoktól vissza tudjak terelni az emberekhez – végül is az elszámoltatással tudjuk elérni” – fogalmazott a kormányfő. Összegzése szerint a kormány elérte céljait, köztük a törlesztőrészletek csökkenését, valamint azt, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a most megsegített devizahitelesek.
A miniszterelnök mindezt nagy sikernek nevezte, hozzáfűzve: a kabinet nem engedi meg, hogy „ezt még egyszer elkövessék a magyar emberekkel szemben, hogy még egyszer ilyen helyzet előálljon”. Kiemelte egyúttal, hogy az új törvényi szabályok „megölik az uzsorát”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „senkit sem szabad az út szélén hagyni”, így az eszközkezelőt és a korábban kialakított „adósmentő gyakorlatokat” a jövőben is működtetni kell.
Arra a kérdésre, hogy miért kötelező a forintosítás, a miniszterelnök azt válaszolta: „itt egy kísértéssel van dolgunk, aminek a kizárása érdekében egy világos törvényt kell alkotnunk”. Nem engedhető meg, hogy Magyarországon devizában adósodjanak el az emberek, hacsak valakinek nincs meg az ehhez szükség devizája, például a jövedelme formájában – mondta.