Láthatóbbá válik a jövőben a NATO jelenléte a közép- és kelet-európai tagországokban – írta a The Daily Telegraph című tekintélyes brit konzervatív napilap szombati kiadásában az észak-atlanti szövetség főtitkára.
Anders Fogh Rasmussen szerint a szabályokon nyugvó nemzetközi rendet és Oroszország szomszédainak szuverenitását, területi integritását is fenyegeti mindaz, amit Moszkva Ukrajnában művel. Vlagyimir Putyin orosz elnök már kijelentette azt is, hogy Oroszország fenntartja a katonai fellépés jogát minden olyan országban, ahol orosz állampolgárok élnek, ám ilyen országok a NATO-tagállamok között is vannak – hangsúlyozta a főtitkár Rasmussen szerint ez a fenyegetés, valamint az a tény, hogy Putyin semmibe veszi Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásait és felforgató taktikát alkalmaz, válaszlépéseket tesz szükségessé.
A NATO máris megkétszerezte légi és tengeri járőrtevékenységét a balti országokban, Lengyelországban és Romániában, és intenzívebb gyakorlatokat is kezdett a térségben. E lépéseken túl a szövetség hosszabb távra szóló intézkedéseket is napirendre vesz jövő heti walesi csúcstalálkozóján. A tervek között szerepel, hogy a NATO láthatóbbá teszi jelenlétét Közép- és Kelet-Európában mindaddig, amíg erre szükség van, és gondoskodik arról, hogy megfelelő erői és megfelelő felszerelése legyen a megfelelő helyen és a megfelelő időben – fogalmazott cikkében a NATO-főtitkár.
Rasmussen szerint ennek jegyében a szövetség összeállít egy nagyon magas harckészültségű alakulatot, amelyet nagyon gyorsan be lehet vetni. Ez a néhány ezer fős alakulat készen állna a beavatkozásra, „ahol ez szükséges”, és tevékenységét légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett erők támogatnák. Az egységet a NATO-tagállamok adnák rotációs alapon, és működéséhez fogadó létesítményeket, valamint előre kihelyezett felszerelést és ellátmányt kell telepíteni NATO-területen – áll Rasmussen írásában. A NATO főtitkára szerint azonban mindez ráfordításokat és kötelezettségvállalásokat igényel mindegyik tagország részéről, mivel az nem elégséges, hogy a szövetség csak néhány erős tagállamra, például az Egyesült Államokra, Franciaországra és az Egyesült Királyságra támaszkodik.
Rasmussen közölte: elvárja, hogy a tagországok – miután gazdaságaik már fellendülőben vannak – közösen kötelezettséget vállaljanak védelmi kiadásaik növelésére. A szövetségeseknek megfelelő mennyiségű pénzt kell költeniük megfelelő feladatokra: ezek között szerepel a jól kiképzett, jól felszerelt, bevethető erők fenntartása. Rasmussen szerint a NATO által legutóbb közzétett műholdas felvételeken az látszik, hogy Ukrajna területén ezernél jóval több orosz katona tartózkodik, fejlett nehézfegyverzettel felszerelve. Ezek az egységek hozzávetőleg tucatnyi helyszínre szétosztva tevékenykednek, és több száz orosz harcjárművük van. Nem eltévedt önkéntesekről van szó, hanem magas szinten kiképzett, hivatásos harcoló alakulatokról – hangsúlyozta cikkében a NATO főtitkára.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
A tervek szerint Floridában Donald Trump elnök megbízottai szombaton ülnek tárgyalóasztalhoz, Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető tanácsadóival.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
Magyarország azonban továbbra is a béke hangja Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek adójából finanszírozzák Ukrajnát.
Ettől függ, hogy pályára lép-e a magyar középpályás.
Az orosz elnök az évértékelőjén tiszta vizet öntött a pohárba: Moszkva hajlandó a békére, de csak ezekkel a feltételekkel.
