Orbán Balázs esete jól mutatja: az értelmiségi elit végül tudományos alapon tudott dönteni
Nézze meg az ELTE rektorát, a legnagyobb és a legrégebbi egyetemünk most bizonyította, képes igazságot szolgáltatni.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn az MTA 183. közgyűlésén hangsúlyozta: az intézményrendszer működési rendszerét időről időre meg kell újítani, hogy megfelelhessen a kor tudományos kihívásainak.
A tudomány csak akkor tud virágozni, a kutatók csak akkor tudnak teljesítményelvű pályát befutni, felelősséget vállalni teljesítményükért, ha a politika tiszteletben tartja a tudomány és a tudósok autonómiáját – hangsúlyozta köszöntőjében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn az MTA 183. közgyűlésén. A Magyar Tudományos Akadémia 187 éves történelmét elemezve a politikus rámutatott, hogy az elmúlt csaknem két évszázadban számos kapcsolattípus figyelhető meg a politika és tudomány viszonyában. Egy arisztokrata magánadományából jött létre, saját vagyonával önállóan gazdálkodott, intézményi, vagyoni, szellemi autonómiával rendelkezett. Majd egy időben az osztályharc sajátos mellékfrontjaként zárt ki tagjai közül ideológiai alapon tudósokat, hogy aztán alapításának 200. évfordulójához közeledve egy demokratikus társadalomban a tudomány és politika jól szabályozott, kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszerében tudjon létezni egymás mellett – mondta a miniszterelnök-helyettes.
„Ma a Magyar Tudományos Akadémia egy meritokratikus, azaz teljesítményelvű testület. Teljesítmény és felelősség az a két pillér, amelyek kapcsolódási pontot jelentenek a politika és a tudomány között. Hiszen a teljesítmény a politikában is teljesítmény, még ha más szabályok mentén határozzák is meg” – emelte ki Navracsics. Hozzátette: a teljesítmény és felelősség két olyan fogalom, két olyan érték, amely más-más értelmezés szerint, a két tartomány más-más szabálya szerint, de kapcsolódási pontot jelent a politika és a tudomány közötti párbeszédben. Navracsics Tibor kitért az MTA kutatóhálózatának megújítására is. Mint rámutatott, az intézményrendszer működési rendszerét időről időre meg kell újítani, hogy megfelelhessen a kor tudományos kihívásainak.
„A Magyar Tudományos Akadémia fél évvel ezelőtt egy radikális átalakítási programot hajtott végre. Egy olyan intézményátalakítási programról van szó, amelynek szükségszerűségét az elmúlt időszak változó körülményei tették nyilvánvalóvá. A bátor döntés, amelyet meghoztak a kormány támogatásával, egyértelmű eredményeket fog hozni. A tudomány intézményi szempontból is megújul, ami rugalmasabb, hatékonyabb működést tesz lehetővé. A költségvetési támogatásokból egyre több pénzt tud fordítani alapkutatásokra, alkalmazott kutatásokra. Ennek következtében a magyar tudományos közösség meg tudja őrizni vezető szerepét a világ tudományos közéletében” – emelte ki. Hozzátette: annak ellenére, hogy területünk, népességünk csak jóindulattal nevezhető közepesnek, anyagi erőnk pedig véges, a tudomány kategóriájában Magyarország nagyhatalom és ezt a nagyhatalmi státuszt fenn kell tartani. „Ehhez viszont az intézményrendszernek időről időre meg kell újulnia, meg kell fiatalodnia. Ezért szolgál örömünkre az MTA Lendület-programja, amely arra szolgál, hogy a fiatal, tehetséges kutatók hazajöjjenek, gyarapítsák közösségünket, a közjót szolgálják” – fogalmazott Navracsics Tibor.