Románia: Domnul Mélyállam közbelép
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
A német lap hasábjain Reinhard Olt részletekbe menően tárgyalta Magyarország és a szomszédos államok viszonyának alakulását.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi számában Reinhard Olt egy terjedelmes cikkben foglalkozott a Magyarország szomszédságpolitikájával. Szlovákiával kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok javulását dicsérő Németh Zsolttal a 2004 óta létező Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának nem minden tagja értene egyet. Ugyanakkor hozzátette, hogy alig vitatható, hogy az elmúlt másfél év a legsikeresebb időszak volt a magyar-szlovák kapcsolatok 21. századi történetében. Szerinte Németh ezt jogosan vezeti vissza arra, hogy az Orbán-kormány együtt tudott működni Radicovával.
Megemlítette, hogy egy kiegészítés került a vitatott szlovák nyelvtörvényhez, amely szélesítette a kisebbségi nyelv használatának lehetőségeit. Hozzátette, hogy Németh „perbe bocsátkozása”, hogy a közelgő szlovákiai, előrehozott választások után a „kevésbé magyarbarát” Fico-kormány jön, szellemidézésnek hangzik. A két uniós tagállam kapcsolatát megterhelő pontként említette meg kettős állampolgárságról szóló törvényt is. A cikkíró utalt Semjén Zsolt egyik nyilatkozatára, amelyben kijelentette, hogy év végére kétszázezren lesznek, akik kedvezményesen kaptak magyar állampolgárságot.
A cikk kitért Eszterházy János ügyére is. Kiemelték, hogy 1945 a szlovákiai magyarok képviselője volt, de minden kisebbség jogaiért kiállt: ő volt az egyetlen, aki nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt. Megjegyezte, hogy felsorolt érdemei ellenére a szlovákok elkerülik a „háborús bűnös” rehabilitálását. A magyar-román kapcsolatok tárgyalására áttérve a FAZ publicistája megállapította, hogy a román kisebbségpolitika ismét beárnyékolja az Orbán-kormány megalakulása után meglepően feszültségmentes és együttműködés jellemezte viszonyt. Ismertette, hogy Traian Băsescu már két évvel ezelőtt kijelentette, hogy az állam felépítésének átalakításánál nem fogják figyelembe venni a „regionális magyar blokkot”. Olt szerint a közigazgatási területek centralizációjára azért van szükség, hogy az ország sikeres legyen az uniós regionális támogatások elnyerésénél – olvasható a Médianéző összeállításában.