Mi lesz az orosz stratégia tavaszra? – Stier Gábor elemzése a Mandineren

***

„Nyugati szempontból – sajnos – nem az a lényeg, hogy Ukrajna mit tud elérni, hanem hogy Oroszország mennyire gyengül” – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint emiatt akkor lehet igazi esélye a háború befejezésének valamilyen tűzszünettel, ha az Egyesült Államok úgy érzi, Oroszország az ő szempontjából már kellőképpen meggyengült, vagyis a háború a nyugati célt elérte.

Az orosz stratégiai cél a Donbasz, vagyis a Donyecki és a Luhanszki terület feletti ellenőrzés megszerzése, mégpedig azok eredeti közigazgatási határai között – és ezt az orosz hadsereg tavasszal a már ismert felőrlő katonai taktikával lépésről lépésre el fogja érni a hatalmas mennyiségi fölényére támaszkodva.

A Mandiner Világrend vendége Stier Gábor, a moszkvater.com alapító főszerkesztője volt.

Az adás itt tekinthető meg:

***

„Anyagháború zajlik, ahol a mennyiség fog győzni” – szögezte le a beszélgetés elején Stier Gábor a háború kimenetelére vonatkozó kérdésre. Az Oroszország-szakértő úgy vélte,

és csak a vágyvezérelt gondolkodás lát bele az ukrán esélyekbe többet, mint ami reális; az orosz hadsereg összeszedte magát, újratervezte a háborút, és háborús üzemmódba helyezte a hadsereget a Kreml-politika is.

A moszkvater.com alapító főszerkesztője felhívta a figyelmet, hogy az ukrajnai harc az új világrendért folyó háborúnak csak az egyik terepe, Oroszország az Egyesült Államokkal áll szemben, ez az alapvető szembenállás. „Oroszország győzelmi kényszerben van, mert nemcsak az ukrajnai, de a világrendért folytatott harc kimenetele is a tét” – vitte tovább a gondolatot Stier, aki úgy vélte, az Egyesült Államok az utolsó ukránig harcolni fog, és  a Nyugat azért szállít több és több fegyvert Ukrajnának, mert látják, hogy rosszul áll a helyzet.

Miről szól az ukrajnai játszma?

„Nyugati szempontból – sajnos – nem az a lényeg, hogy Ukrajna mit tud elérni, hanem hogy Oroszország mennyire gyengül” – magyarázta a külpolitikai szakértő, hozzátéve, hogy akkor fejeződhet be a háború valamilyen tűzszünettel, akkor alakulhat ki egy befagyott konfliktus,

vagyis a háború a nyugati célt elérte – ergo: nem az ukrán terület-visszafoglalások határozzák meg a háború dinamikáját.

Minél több nyugati nehézfegyverzet érkezik, annál nagyobb lesz az orosz győzelem ára – a Nyugat célja az, hogy Oroszország minél nagyobb árat fizessen, minél jobban kivérezzen, de arra is figyelnek, hogy ne tolják túlságosan Kína karjaiba, vagyis ne gyengítsék túl – vélekedett Stier, aki szerint Amerika a Majdantól kezdve tudatosan vitte idáig a helyzetet, és vélhetően tudatában volt annak, hogy ennek a szembeállásnak valamilyen fegyveres konfliktus lesz a vége – ekképp ennek a játszmának egyértelmű vesztese Ukrajna, aki „nem szuverén játékos már”.

Stier Gábor

Mi az orosz stratégia?

Az oroszok azt a taktikát követik, hogy széthúzzák a frontot, így az 1200 kilométeres arcvonalon az eddig felajánlott nyugati fegyverzet kevés lesz az orosz fölény ellen. Stier szerint az oroszok jól átgondoltan, jól felépítetten viszik a háborút, nem hibázhatnak, még egy február 24-i helyzethez hasonló fiaskóba nem ragadhatnak bele.

„Végig mozogtak a célok orosz részről, de egy nagy cél szilárdan mindig megvolt: a Donbasz, vagyis a Donyecki és a Luhanszki terület feletti ellenőrzés megszerzése, mégpedig az eredeti közigazgatási határai között” – szögezte le az Oroszország-szakértő.  

Várhatóan február közepén, végén lesz egy orosz offenzíva a Donbaszban, amely Stier Gábor szerint

rakétatámadással megindítva, nagy szárazföldi nyomásgyakorlással, és emellett elképzelhető egy északkeleti nagyobb támadás is Harkiv irányába.

Az Oroszország-szakértő szerint az oroszok úgy gondolják, hogy van idejük, hiszen óriásiak az ukrán veszteségek, és kevés az élőerő-tartalékuk, ráadásul az oroszok fejlődtek a felderítésben, és bár harckocsiállománya felét elvesztették, mégis annyi harckocsijuk van, hogy még ezzel együtt is óriási az orosz mennyiségi fölény, az orosz hadiipar pedig háborús tempóra váltott, folyamatosan folyik a gyártás.

– folytatta a külpolitikai elemző. Stier Gábor úgy vélte, hogy ha az ukránok nagy hatótávolságú fegyverekkel oroszországi célpontokat fognak lőni, az föl fogja piszkálni az orosz közvéleményt, és a közhangulat megváltozása oda is elvezethet, hogy Oroszország különleges katonai művelet helyett háborút is hirdethet, az pedig egy másik jogi helyzet, amelyben a hadsereg még szabadabb kezet kaphat, és az „Ukrajnának nem jó”.

Mik a háborús felek céljai?

Amerika célja az, hogy Oroszország minél jobban lője el a készleteit, minél jobban gyengüljön meg a háború során. Ezzel azonban a felek folyamatosan csúsznak bele az eszkalációba. „A nyugati fegyverszállítások, ez a mostani trend egyértelműen egy csúszópályára helyezi a Nyugatot, folyamatosan csúszunk a harmadik világháború, az eszkaláció felé, és itt az a probléma, hogy egy ilyen lejtőn előre nem látható momentumok is meggyorsíthatják a csúszást, és ott ellenőrizhetetlenné válhatnak a folyamatok” – fogalmazott Stier Gábor.

A moszkvater.com alapító főszerkesztője ugyanakkor

szerinte az a legvégső eszköz, de addig még rengeteg más lehetőség van mindkét oldalon.

Az orosz cél a demilitarizált Ukrajna megteremtése – ezt részben eléri, mert szisztematikusan pusztítja az ukrán hadsereget, az infrastruktúrát, és az elsődleges cél, a Donbasz feletti ellenőrzés megszerzése után akár Zaporizzsja bevétele is felmerülhet, de nagy kérdés, hogy a Dnyepr folyón túl akarnak-e menni. Nagy kérdés, hogy a négy, népszavazással magához csatolt területből, amelyeket Moszkva orosz területnek értelmez, mi lesz Herszon városának sorsa, illetve mennyire lesz fenntartható majd az erről szóló jövőbeli tűzszünet.

Stier Gábor szerint ha az orosz hadseregnek sikerülne Ukrajnát elvágnia a fekete-tengeri kijárattól, akkor az

Akárhogy is alakul a hadi helyzet, Világrend című műsorunkban az Oroszország-szakértő egyetértett más elemzőtársaival abban, hogy a háború után is létezni fog egy független Ukrajna, amely nyugati befolyás alatt marad.

--

Nyltókép: Vlagyimir Putyin arcképe egy orosz síremlék márványfelületébe vésve egy donyecki orosz katonai ellenőrzési pontnál február 9-én  –  forrás: YASUYOSHI CHIBA / AFP