A kitiltottak száma változhat

„– Úgy tűnik, nem egyszerű elmagyaráznia, hogy nem az Egyesült Államok hozakodott elő a hat kitiltott személy sztorijával. Keresték a konfliktus lehetőségét a magyar kormánnyal?

– Nem, mi sosem keressük a konfliktus lehetőségét. A diplomácia dolga a közös értékek és érdekek, a konstruktív együttműködés területeinek felkutatása. A szembenállás ebben sosem segít. Az adott esetben az a közös érdekünk, hogy ne legyenek olyan köztisztviselők, akiknek közük van a korrupcióhoz. Magyarország azt állítja, hogy zéró toleranciát mutat a korrupcióval szemben, mi Amerikában ugyanezt valljuk. A mi érdekünk is az, hogy itt a vállalkozások stabil, nyílt, átlátható viszonyok között működhessenek.

Az amerikai cégek versenyképesebbek, amikor a környezetet nem hatja át a korrupció. Ennek egyik oka az a törvényünk, amely kifejezetten tiltja cégeinknek a külföldi megvesztegetéseket. Vagyis nem csak az adott országban, hanem odahaza is felelősségre vonhatók, ha ilyesmibe keverednek. Ezért is támogatjuk a nyílt, jól szabályozott üzleti viszonyokat. Másrészt, ha mégis vannak korrupt kormányzati tisztségviselők, tőlük megtagadjuk a belépést az Egyesült Államokba. Ezzel mutatjuk ki a korrupció iránti zéró toleranciánkat. Erről hosszú évek óta tárgyaltunk a magyar kormánnyal. Szó volt konkrét ügyekről, információkról, amelyek köztisztviselők érintettségét bizonyították.

– Vagyis a magyar kormány kapott olyan információt, amelynek alapján, ha akart volna, el tudott volna járni?

– Igen, és ez nem valami újdonság. Sok mindenről, amit ma a sajtóban olvashatunk, már évek óta szó volt. Annyi a fejlemény, hogy az információk értékelése során sikerült megállapítanunk: néhány konkrét személy érintett. Minden országban akadnak korrupt tisztségviselők. Magyarország csak annyiban különbözik, hogy nem hallunk felelősségre vonásról, nem látjuk, hogy bíróság elé állítanák a vétkeseket. Elmaradnak a más országokban általában szokásos lépések, amikor konkrét ügyekre derül fény. ()

– Világos, de a »hatok« listája immár cselekvés, nem puszta információcsere vagy beszélgetés.

– Pontosan. Ez több puszta beszédnél, ez cselekvés. De mint ahogy rá is kérdezett, mi nem akartuk ezt a médiában viszontlátni. Szerettük volna tudatni a kormánnyal, hogy ilyen eszközt alkalmaztunk, mert feltételeztük, hogy az érintettek tájékoztatják majd a munkaadójukat, és nem akartunk volna meglepetést okozni a kormánynak. Mivel a magyar állampolgárok vízummentesen utazhatnak be az Egyesült Államokba, azt sem akartuk, hogy bárki feleslegesen üljön repülőre, abban a hiszemben, hogy beléphet az országba. Azt hittük, itt meg is áll a történet, mi egy szót sem szóltunk róla a sajtónak egészen addig, amíg a Napi Gazdaság elő nem állt a maga félrevezető változatával.”