Fekete György mondatai állam és polgár viszonyáról mesélnek. Rémmeséket.
„Fekete György szavai is 1979-et idézik, de meghatároznák, sőt, úgy fest, meghatározhatják a mai magyar kultúrpolitikát. A hangsúly a politikán van. Mindaz, amit Fekete György az Indexnek elmondott, ugyanis messze nem ízlésbeli vagy művészeti, még csak nem is kulturális problémákat vet fel. Hanem bizony politikaiakat. Állam és polgár viszonyáról mesélnek ezek a mondatok. Rémmeséket.
Merthogy mi is kell Fekete szerint az általa vezetett, most már köztestületként működő művészeti akadémiában való taggá váláshoz?
Először is komoly életmű. Ez rendben van. Másodszor közéleti teljesítmény. Ez már érdekes, de sok mindent jelenthet, ne akadjunk fenn rajta. Harmadszor: egyértelmű nemzeti érzés, vitathatatlan nemzettudat.
Na, most, ilyen nincs. Az ugyanis, hogy kinek van egyértelmű nemzeti érzése, még kevésbé mérhető, mint a művészi érték. Nincs hozzá műszer. Azt tehát Fekete György dönti el, kinek van ilyenje, nyilván. Félreértés ne essék: a magánklubjába Fekete azt hív meg, akit csak akar. Azt is tilt ki onnan. A Magyar Művészeti Akadémia éppen ezért volt a helyén eddig, még mielőtt egy abszurd húzással belebetonozták volna az alkotmányba. Teljesen helyénvaló, hogy világnézeti alapon is szerveződnek művészek - ha magánakadémiákon teszik ezt. Az is kétségtelen, hogy az MMA-ban nagy művészek is tagok (voltak), Makovecz Imrétől Jankovics Marcellen át, a lesajnálásukkal, a magát sokszor felsőbbrendűnek tartó liberális gőggel tehát csak csínján. Fekete viszont, úgy fest, nem vette észre: köztestületként egyszerűen nincs joga bárkit is kitiltani a soraik közül csak azért, mert az illető szerinte nem nemzeti, nem magyar. Egy interjúrészletből tudjuk, hogy Konrád György szerinte például nem az. Tény, hogy Konrád sok hisztérikus, hajmeresztő, olykor hamis vagy egyenesen hazug mondattal lepett meg minket és Európát az elmúlt húsz évben, azt is fotók bizonyítják, hogy még Gyurcsány Ferenc mellé is odaálldogált chartázni, de ez legyen az ő baja. Az életműve ettől még a magyar kultúra része. Magyarul írt, volt idő, amikor fontosat is írt magyarul. Bizonyára Spiró György is mondott-írt Feketének nem tetszőket. És? Spiróval kapcsolatban nekem is van saját, személyes rossz tapasztalatom. Und? Ettől még nem változik a tény: talán a legjobb drámaírónk. Állítólag ő sem férne be a magyar művészek közé. Gratulálok.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
Kuzmányi azt részletezi, hogy mennyi idő, energia, jóakarat és pénz ment rá a Notre-Dame új liturgikus berendezéseire. Ez szép. De ettől még a végeredmény kiábrándító.
