A kritikus pont újfent a középső hordozórakéta landolása lesz.
A SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat harmadszor bocsátotta fel sikeresen a Falcon Heavy óriásrakétáját a floridai Kennedy Űrközpontból. A három Falcon 9 hordozórakéta bázisán épített, 27 hajtóműves Falcon Heavy – amely 64 tonnás teherbírásával jelenleg a világ legerősebb működő hordozórakétája - ezúttal 3,7 tonna hasznost terhet vitt az űrbe.
Kegyeleti küldetés is van
A 24 űreszközt, kísérleti műholdakat, űrlaboratóriumokat és a NASA által kifejlesztett rendkívül pontos – kilencmillió év alatt csupán egy másodperc eltérést mutat – atomórát állít három különböző Föld körüli pályára. Emellett 152 ember hamvait tartalmazó fémkapszulákat szór ki az űrbe. Ez a művelet várhatóan mintegy hat órát vesz igénybe.
Az űrmissziót az amerikai védelmi minisztérium megbízásából indították, s ez volt az Elon Musk által alapított vállalat első katonai megrendelése.
A Falcon Heavy két oldalsó, többször felhasználható gyorsítórakétája – amelyekkel egyszer már Föld körüli pályára állítottak műholdakat – korábban rendben landolt Cape Canaveralon. A középső rakétának az Atlanti-óceánon horgonyzó, 90 méter hosszú, 50 méter széles platformon kellett volna landolnia, de ütközött vele, felrobbant, majd a tengerbe esett. Ugyanígy végződött a Falcon Heavy első, február eleji, kísérleti felbocsátása, amikor hasznos teherként egy Tesla Roadster típus gépkocsit bocsátottak fel az űrbe.
A mostani volt a SpaceX eddigi legnehezebb missziója, tekintettel arra, hogy három különböző orbitális pályára kellett állítania űreszközöket. Elon Musk már előre jelezte, hogy nem lesz egyszerű feladat a középső gyorsítófokozat visszatérése, és meg is hiúsulhat a landolás.
Cél a 12 ezer nethold
A SpaceX azt tervezi, hogy évente kétezer, összességében pedig néhány év alatt 12 ezer műholdat bocsát fel a világűrbe az egyelőre csak az Egyesült Államokban engedélyezett Starlink projekthez. A SpaceX-et vezető Elon Musk jelezte: még idén, de legkésőbb jövőre elkezdi a globális "űrinternet" népszerűsítését, amely hihetetlenül felgyorsítaná a jelenleg átlagosnak számító, másodpercenkénti 5,6 megabites adatforgalmat.
Musk szerint szolgáltatásával másodpercenként 1 gigabitre nőhet a sebesség, ami megfelel a majdani 5G mobilhálózat követelményeinek, ráadásul a Starlink által kínált internetszolgáltatás jóval olcsóbb lesz a mostaninál, és hozzáférhető lesz a jelenleg nem lefedett, távoli térségekben is. A vállalkozó arra számít, hogy a műholdalapú internet cégének egyik fontos bevételi forrásává, és újabb terveinek, például a Mars-programnak a pénzügyi motorjává válik.
(MTI)
Az orosz elektronikai hadviselési alakulatok nemcsak az amerikai GPS, hanem az európai Galileo helymeghatározó műholdak adásait is elnyomják, így teljesen megbéníthatják a repülőgépek navigációját.
Már a bolygó mágneses tere is veszélyben lehet.
Körülöttünk már minden okos, gondolják sokan, pedig az automatizált nem ugyanaz, mint az okosotthon.
Az eredeti együttműködést még Jimmy Carter kötötte Teng Hsziao-pinggel. Évtizedeken át működött, most azonban veszélyben a folytatás. A világ szegényebb lesz, ha a politika a tudományt is ellenőrizhetetlenül behálózza.
Az internetre rákötött világ műholdaktól; a globális játszmák új fejezete kezdődne, ha valaki olyan fegyvert fejlesztene, amely veszélyeztetné őket. Az amerikaiak állítják: az oroszok épp ezt teszik.
Erre nincsenek szavak.
Az újságíró szerint az emberek „nem tértek vissza a templomokba”, és bejegyzésében hazugsággal vádolta a bíborost.
Több mint egy tucat olyan baleset történt, amelyek során Tesla járművek ütköztek álló, vészhelyzeti járművekkel.
