Közben pedig áttértek a hadi gazdaságra, és a védelmi szektor (valamint a hozzá kapcsolódó fém- és alkatrész-beszállítók) növekedése következtében az orosz gazdaság bővülni kezdett. Viszont mindezt a költségvetési kiadások emelkedése biztosította.
Sziluanov tulajdonképpen arra is figyelmeztet, hogy az ilyen növekedésserkentésnek megvannak a határai, és a további gazdasági fejlődés érdekében újjá kell alakítani az orosz tőzsdét.
Az oroszok persze elkényelmesedtek. A nyersanyagok eladásából bejött a pénz, és amire szükségük volt, árura, technológiára, azt beszerezték a nyugati piacokon. A mai szankciós világban viszont rákényszerülnek, hogy igyekezzenek otthon előteremteni a gazdaságukhoz szükséges technológiát, azaz kénytelenek áttérni a technológiai szuverenitás felé.
Ehhez természetesen most el kell indulniuk a pénzügyi szuverenitás felé is, nem bízhatnak az olyan globális gazdasági intézményekben, mint az IMF és a Világbank. E lépés egyik fontos elemének tartják az olyan rendszert kialakítását otthon, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy megtakarításokat halmozzanak fel, és azokat gazdaságfejlesztési projektekre irányítsák.
Fektessen be oroszhonban
Az elmúlt évek bizonyítják, hogy folyamatosan képződik olyan orosz tőke, amit be lehet fektetni. Ahogy mondogatják, az orosz befektetőket kegyetlenül becsapta a Nyugat – az oroszellenes szankciók után befagyott az Európában és az Egyesült Államokban elhelyezett tőkéjük. Jelenleg az orosz rezidensek tulajdonában lévő zárolt külföldi értékpapírok visszavásárlására készülnek. Válaszul számos külföldi cég pénzeszközeit feloldják orosz C típusú (tulajdonképp zárolt) számlákról. Ez az eljárás emlékeztet az Ukrajnával időről időre végrehajtott hadifogolycserékre.
Tehát az orosz pénzügyminisztériumban is arra számítanak, hogy az ott élők ezt a pénzt ezentúl inkább az orosz, mint a külföldi részvények vásárlására fordítják. Ez biztosíthatná a részvénypiacuk növekedését és a hazai cégek finanszírozását.
Saját értékelésük szerint jelenleg az orosz bankok főként magánszemélyeknek nyújtott kölcsönökből (fogyasztási, autó-, jelzáloghitelek), export-import tranzakciókból és valutaspekulációból keresik a pénzt. Ritka kivételt képeznek az ipari hitelek, és azok is általában olyanok, amelyek kapcsolódnak valamilyen kormányzati programhoz, ahol az állam kompenzálja a kamatláb egy részét. E nélkül a jelenlegi kamatlábaknál a beruházási projektekhez nyújtott kölcsönök nagyon drágák lennének.