Már februártól csökkenhet az infláció

„A háború és a szankciók több szálon befolyásolják negatív irányban a gazdasági teljesítményt: magasabb alapanyag- és energiaárak, nagyobb kormányzati kiadások, illetve ehhez kapcsolódóan beruházások elhalasztása, alacsonyabb külső kereslet – hogy csak a legfontosabbakat említsük” – hangzott el a Makronóm Intézet mai tájékoztatóján.

A Makronóm Intézet a német IW gazdaságkutató intézet modelljét felhasználva számolta ki a háború és a szankciók gazdaságra gyakorolt hatásait. Ezek szerint míg 2021 májusában 2022-re 5,2, 2023-ra pedig 4,1 százalékos növekedést várt a kormányzat a piaci előrejelzésekkel összhangban, a mostani várakozás ennél jóval kedvezőtlenebb: rendre 4,5, illetve 1,5 százalék 2022-re és 2023-ra. 

Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint például  a kormányzati beruházások volumene csökkent ugyan az utóbbi időben, a vállalkozásoké azonban nem, ez is segíti a GDP idei, várhatóan egy-másfél százalékos növekedését. 

György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos hozzátette: a Makronóm Intézet szakértői becslése szerint a kormány gazdaságpolitikai intézkedései járultak leginkább hozzá ahhoz, hogy a vállalkozásoknál megmaradt a beruházási kedv. Olyan intézkedésekre érdemes gondolni, mint

- az Energiaintenzív KKV támogatási program,

- a Gyármentő Program,

- a megújult Széchenyi Kártya Program és

- a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram.

Ezen támogatások a 2022-es növekedést a háborúval és szankciókkal sújtotthoz képest 0,5 százalékponttal, a 2023-ast pedig 1,5 százalékponttal javítják. 

A programok célja, hogy a magas kamatkörnyezet és szigorodó banki hitelkondíciók mellett is biztosított legyen a hazai vállalkozások finanszírozása.

Makrogazdasági elemzések és gazdaságpolitikai monitor

A sajtó-háttérbeszélgetésen elhangzott: a Makronóm Intézet patrióta és pragmatikus megközelítésből végez globális összefüggéseket vizsgálva gazdaságpolitikai, hazai makroelemzési és vállalati kutatásokat. Tevékenységét a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal együttműködésben folytatja.

Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója kiemelte: az elmúlt két évben az intézet elemzőinek száma 30 főre emelkedett. Mint kiemelte: a vállalati kutatások primer adatfelvétellel történnek, amelyek így  a gazdaság ütőerén tartják az intézet kezét, hogy még inkább valós képet alkothassanak a hazai gazdaságpolitikai intézkedések hatásairól is. Mint Dobos Balázs elmondta, negyedévente terveznek makrogazdasági elemzéseket kiadni, emellett havi rendszerességgel gazdaságpolitikai monitort is készítenek majd az adott hónap eseményeiről.

Enyhülőben a hazai inflációs nyomás 

A pénteki sajtó-háttérbeszélgetésen György László bemutatta a Makronóm Intézet egyik legfrissebb elemzését, amely az inflációt érintő tévhitek eloszlatását célozta. Kifejtette: az infláció rekord szintre emelkedéséért elsődlegesen, nagyjából kétharmad részben a járvány utáni újraindulás árnövelő hatásai és az energiaárak drasztikus emelkedése a felelősek.

Az inflációt kisebb részben a háború közelsége, a Magyarországot különösen sújtó aszály, a forint árfolyamának gyengülése és a piaci szereplők agresszív árazásai váltották ki. Ez utóbbi miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik számos élelmiszeripari terméket, például a vajat vagy a száraztésztát érintően. Utóbbinál például akár háromszoros árkülönbséget is látni lehet: a németországi vagy csehországi árnál jóval drágábban lehet megvenni itthon több tésztagyártó termékeit. A vizsgálat eredményére még várnak – mondta el a kormánybiztos. 

A családokat védő kormányzati intézkedések lehetővé tették az inflációs hatások enyhítését az érintettek számára. A rezsicsökkentéssel együtt számolva azt láthatjuk, hogy a kormányzati intézkedések összértéke elérte a költségvetési kiadások egyötödét. György László hozzátette: a rezsicsökkentés tekintetében a magyaroknak megint csak nem igaza volt, hanem igaza lett, hiszen míg a rezsivédelmi intézkedések első bevezetésekor sokan bírálták a magyar kormányt, végül Európa-szerte ezt a megoldást választották lakosságuk és vállalkozásaik megsegítésére. 

Az eredményeket jól jelzi, hogy az OECD fejlett országokat vizsgáló összesítésében novemberben európai körben egyedül Magyarországon nőttek a reálbérek, így a Makronóm Intézet becslése szerint a 2022-es és 2023-as éveket együtt vizsgálva a reálbérek –– összességében megőrzik majd vásárlóértéküket.

György László a Makronóm Intézet előrejelzésére hivatkozva elmondta: az idei éves infláció 2023-ban Magyarországon 17,5 százalék körül alakulhat, év végére pedig akár egy számjegyű is lehet.

Mint mondta, a napokban közölt elemzésben foglaltak szerint erre minden esély megvan, hiszen a globális ellátási láncokat érintő nyomás enyhül, a földgáz tőzsdei ára év elején már a 2021-es átlagár körül ingadozik, igaz, ez még mindig öt-hatszorosa az USA-ban jellemző áraknak, de hosszú távon – mint fogalmazott – reális lehet, hogy Európában az amerikai árszint három-négyszeresén stabilizálódjanak az árak.

A forint árfolyama pedig az uniós forrásokról való első körös megállapodás óta stabilizálódni látszik. Ezek a folyamatok mind bizakodásra adnak okot – mondta.

Újságírói kérdésre válaszolva György László kormánybiztos elmondta: az élelmiszerárakban leghamarabb februárban, de legkésőbb áprilisban számíthatunk enyhülésre.

Nyitókép: Makronóm Intézet, a képen Regős Gábor az intézet makroelemzési vezetője és György László kormánybiztos a sajtó-háttérbeszélgetésen