„A háború és a szankciók több szálon befolyásolják negatív irányban a gazdasági teljesítményt: magasabb alapanyag- és energiaárak, nagyobb kormányzati kiadások, illetve ehhez kapcsolódóan beruházások elhalasztása, alacsonyabb külső kereslet – hogy csak a legfontosabbakat említsük” – hangzott el a Makronóm Intézet mai tájékoztatóján.
A Makronóm Intézet a német IW gazdaságkutató intézet modelljét felhasználva számolta ki a háború és a szankciók gazdaságra gyakorolt hatásait. Ezek szerint míg 2021 májusában 2022-re 5,2, 2023-ra pedig 4,1 százalékos növekedést várt a kormányzat a piaci előrejelzésekkel összhangban, a mostani várakozás ennél jóval kedvezőtlenebb: rendre 4,5, illetve 1,5 százalék 2022-re és 2023-ra.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint például a kormányzati beruházások volumene csökkent ugyan az utóbbi időben, a vállalkozásoké azonban nem, ez is segíti a GDP idei, várhatóan egy-másfél százalékos növekedését.
György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos hozzátette: a Makronóm Intézet szakértői becslése szerint a kormány gazdaságpolitikai intézkedései járultak leginkább hozzá ahhoz, hogy a vállalkozásoknál megmaradt a beruházási kedv. Olyan intézkedésekre érdemes gondolni, mint