A Nemzeti Színház színészei márciusi fizetésük felét kapták csak meg, a Budapesti Kamaraszínházban pedig már másfél hónapja ingyen játszanak a színészek - írja a Blikk.
A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma a zárolások miatt csak március 16-án határozta meg a 2011-es támogatási összegeket. Vannak olyan színházak, amelyekkel még nem zárult le az üzleti tervek egyeztetése, addig pedig nem folyósítják a támogatásokat sem. A Nemzeti Színház színészei csak márciusi fizetésük felét kapták meg. A Blikk szerint a műszaki dolgozók már megkapták a teljes összeget.
Alföldi Róbert főigazgató már többször jelezte a minisztériumnak és a vagyongazdálkodási főosztálynak, hogy támogatás hiányában nem tud fizetni az alkalmazottainak, de nem kapott választ. A Budapesti Kamaraszínházban másfél hónapja nem kapott fizetést senki. Üzleti tervüket sorozatosan visszadobja a minisztérium, ezért Dolmány Attila, a színház művésze „Velünk kezdődik a haldoklás” felvetéssel, nyílt levélben kért segítséget a 20 éves teátrum megmentésére.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A Nemzeti Színház igazgatója szerint Cserhalmi „léleknyomorító igazodási kényszerek” mentén éli életét.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
„Mi vagyunk többségben ebben a városban, és sajnos nem érzem, hogy Romániában élnék” – árulta el a problémáját az illető.
Szimpla bunkóság és arrogancia.
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
