Kína és a világhatalom

2024. május 13. 07:25

A kínai elnök mostani látogatása során kifejtette, hogy Kínának két évszázados lemaradást kell behoznia, mert a 19. század és részben még a 20. század is a megaláztatások évszázada volt.

2024. május 13. 07:25
Hszi Csin-Ping és Orbán Viktor
Bogár László
Bogár László
Magyar Hírlap

Nyitókép: Xinhua via AFP

„Az iszonyú belső konfliktusok és katasztrofális hanyatlás után azonban a hetvenes évek során egy világhatalmi véletlen megnyitotta az utat egy addig elképzelhetetlen szerveződési mód megtalálására és beüzemelésére, ami az elmúlt közel félévszázadban történelmi értelemben, mint »a megoldás« tételeződik Kína számára. A Nyugat és rajta keresztül a világ feletti uralmat gyakorló amerikai birodalom »két legyet ütött egy csapásra« azzal, hogy megnyitotta Kína számára ezt az utat. 

Az egyik az volt, hogy ezzel Kínát »leszakította« fő riválisáról, az akkoriban Szovjetunió fantázianéven futó orosz birodalomról, másrész egyúttal ellenőrzése alá vont egy gigantikus külszíni fejtéssel letermelhető »munkaerő mezőt«. Az első Kínába áttelepült amerikai vállalatok ugyanazért a munkáért az egy tizedét sem fizették annak, amit az amerikai munkásnak kellett volna fizetniük. Vagyis az amerikai technológia ideológiai gátjaitól így már megfosztott rendszerben a világtörténelem leghatalmasabb profit-szivattyúját hozta működésbe.

 Ám, és ehhez kellett kétezer év kifinomult szellemi tudása a kínai uralmi csoportok részéről, mindez azért lehetett Kína számára is sikeres nyugatias szuper-kapitalizmus, mert a folyamatot szigorú hatalmi kontroll alatt tartották, amihez az amúgy valójában csak »díszletként« fenntartott »kommunizmus« intézményei adták a funkcionális szervezeti hátteret. 

Ez volt és ez ma is a legfőbb strukturális akadálya annak, hogy Kína korlátlanul kifosztható félperifériává legyen tehető.

A mesés profitok és Kína technológia felzárkózása lehetetlenségének evidenciaként való feltételezése az első évtizedekben »elaltatta« a Nyugat és az amerikai birodalom »éberségét«, csupán egyetlen tanulságos »epizód« adódott, 1989-ben. Akkor azért mégis csak volt egy nyugati hatalmi kísérlet arra, hogy »demokratikus reformok« fedőnéven egy »csinált színes« forradalommal lebontsák, vagy legalábbis meggyengítsék ezt a kontrollként használt uralmi institúciót, ám a kínai elitek, igaz némi véráldozat árán, de nagyon világossá tették, hogy a »liberális demokrácia« fedőnevű kifosztási kísérletre nem igazán vevők. 

Így a »demokratikus forradalom« érdeklődés hiányában elmaradt a Mennyei Béke terén.

Ami viszont az elmúlt évtized során most már világháborús feszültség szintjére emelkedő konfliktus-teret generálja, az az, hogy az amerikai birodalom számára Európa, Oroszország és Kína eurázsiai együttműködési rendszeréből létre jönni készülő »új birodalom« olyan végzetes csapásként értelmezhető, amit bármi áron, de meg kell semmisítenie. 

Ukrajna csupán »jókor volt jó helyen«, mert ő látszott a legalkalmasabb lőtérnek ahhoz, hogy a harmadik világháború elindítható legyen. Ám a kínai elnök európai látogatása most »üzenet« volt az amerikai.”

***

Kapcsolódó vélemény

undefined

Fodor Gábor

Index

Idézőjel

Itt az ideje rendezni végre a kapcsoltunkat az EU-val és az USA-val.

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 121 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
connorj
2024. május 15. 00:29
EURÁZSIA AZ EURÁZSIAIAKÉ! https://vm.tiktok.com/ZGeCQLSNH/
a-gyar-2
2024. május 13. 21:51
A Mao utáni vezetők a valóságból indultak ki, abból hogy a lakosság 90%-ban paraszt volt. Tanulmányozták a nyugat es nem csak nyugat fejlődésének a történetét mely azt mutatta, a fejlődés a virágzó városok létrejöttének szinte kivétel nélkül az volt az oka, hogy környékükön gyarapodó mezőgazdaság volt. Ez pontosan az ellenkezője sztálinista maoista elveknek mely a parasztok elnyomoritásának az árán akarta fejleszteni a városokat, az ipart . Kádár korszakbeli háztáji rendszert vezettek be, megengedték, hogy a mezgőazdaságot ellátó magánvállalkozásokat. Ez azonnal véget vetett az élelmiszerhiánynak. Nem korlátoztak a magánvállalkozások méreteit engedtek a szabadpiaci versenyt. A kínai milliárdosok első nemzedéke szinte kivétel nélkül a vidéket műtrágyával, kisgépekkel és egyebekkel ellátó vállalkozók közül kerültek ki. Ez volt a cél, egy hazai vállalkozói réteg, egy hazai kapitalista réteg kialakulása.
a-gyar-2
2024. május 13. 18:11
Kína a 20. század elején nem 200 hanem 1500 évvel volt lemaradva s nem valamiféle összesküvés miatt, hanem a permanens évszázadokig tartó belső háborúk, évtizedekig tartó parasztelkelések és a kora feudalis viszonyok miatt. Ezt a kínaiak nem hajlandók belátni. A mai Kina nem kommunista hanem egy nacionalista diktatura mely bár rendkivül korrupt mégis sikerült elképesztő eredményeket elérnie. A buta, Kinát egyáltalán nem ismerők sablonos véleményével ellentétben fejlődés kulcsa és 90%-ban az igazi eredendő oka nem a külföldi befektetések voltak hanem az a 1970-es végén hozott nagyon okos döntések sorozata mely lehetőve tette a sajat kinai hazai kapitalista vallalkozói réteg létrejöttét.
magyarszo
2024. május 13. 17:52
Tisztelt Laci Bácsi! Régóta figyelem a munkásságát és Rendkívül fontos embernek tartom. Az én szememben Ön egy igaz Jedi. Láttam Jelenczki István, "Háború a nemzet ellen" című filmjében. káprázatos gondolatokat mondott. Az Ön gondolatait kötelezővé tenném az iskolákban. Egyetlen javaslatom lenne. Ahhoz, hogy a gondolatai szélesebb tömegekhez eljuthassanak, érdemes volna két szinten fogalmaznia. Az egyik a szakavatottaknak szólna, a másik az egyszerű embereknek. További jó egészséget és sok erőt kívánok a "nem létező erő" elleni harcban.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!