Feszültség Amerika és Ukrajna viszonyában

„A felek közötti vitákat okozó kérdések között szerepel a katonai támogatások nyújtásának késlekedése, az amerikai fegyverekkel mélyen orosz területre irányuló csapások tilalma, valamint az ukrán drónok által az oroszországi olajfinomítók ellen intézett támadások bírálata. Emellett Washington elégedetlen az ukrán kormány és a katonai vezetés több tagjának lemondásával. A Financial Times azt is hangsúlyozta, hogy a két félnek eltérő elképzelései vannak arról, hogy Ukrajna hogyan érhet el győzelmet a jelenlegi konfliktusban, és hogy ez a győzelem hogyan nézhet ki. Zelenszkij érezhetően ideges amiatt, hogy az egyre romló harctéri helyzet következtében Washington esetleg úgy dönt, hogy még az amerikai választások előtt leülteti tárgyalni Ukrajnát Oroszországgal.

Zelenszkijt az is aggasztja, hogy a központosítással minden ellenfelét sikerült a partvonalra vagy azon kívülre szorítania, és már csak a Nyugat, illetve az általa befolyásolt struktúrák jelentenek veszélyt a hatalmára.

Az ezzel kapcsolatos feszültség a Strana.ua és a Washington Post információi alapján érezhetően megnövekedett Antony Blinken közelmúltbeli kijevi látogatásán, amelynek elsődleges célja nem is a május 20. után legitimációs gondokkal küszködő Zelenszkij melletti kiállás volt. Az amerikai külügyminiszter állítólag az elnök értésére adta, hogy Washington elvárja  a korrupció elleni harc megkettőzését, és nemtetszését fejezte ki a kurrupcióval foglalkozó irodára (NABU) és különleges ügyészségre (SZAP) nehezedő hatalmi nyomás miatt. Washingtonnak nem tetszett a jó nyugati bekötöttségű, az amerikai nagykövettel a Bankova megkerülésével szoros kapcsolatban álló – szakértők szerint éppen ez volt Kubrakov »bűne« – infrastruktúráért felelős miniszter váratlan eltávolítása sem. A  tárgyaláson jelenlévők szerint a felbőszült Zelenszkij állítólag visszautasította az elvárt személyi változtatásokat, és Blinken vádjaira válaszul kifogásolta, hogy az amerikai nagykövet túlságosan szoros kapcsolatot ápol bizonyos korrupciós ügyeket feltáró aktivistával.

»Mi hiszünk magunkban, Önök azonban nem bíznak bennünk« – írta le a kapcsolatokban megnövekedett feszültség legfőbb okát a Washington Postnak egy befolyásos ukrán csinovnyik. 

Egy másik tisztviselő a Financial Times-nak értékelt úgy, hogy Washington és Kijev messzebb van most egymástól, mint bármikor a háború kirobbanása óta. Ennek kapcsán elemzők megjegyzik, hogy a viták a jelenlegi helyzetben természetesek, hiszen mindkét fél ideges az utóbbi hetek orosz katonai sikerei miatt, de emellett vannak fundamentális problémák is. »Úgy tűnik, Kijevben meghibásodott a GPS« – írta le a helyzetet egy Kijevben dolgozó európai diplomata. Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy a következő hónapok nemcsak a front helyzetének, hanem Kijev és Washington viszonyának alakulása miatt is kritikusak lesznek. A feszültséget csökkentheti, ha a G7-ek olaszországi találkozójára június 13. és 15. között Európába érkező Joe Biden a várakozásoknak megfelelően aláírja Zelenszkijjel az Amerika által nyújtandó biztonsági garanciákról szóló megállapodást, és még a svájci békekonferenciára is ellátogat.”