Politico: Ezért nem purcan ki Scholz koalíciós kormánya

Igencsak egyedül maradt a német kancellár, akinek intézkedései a koalíciós partnereit is megosztották, miközben a német választókban is felmerült a kérdés, hogy Olaf Scholz képes lesz-e kitölteni négyéves mandátumát – írja a brüsszeli Politico. A lap a német kormány, s elsősorban annak a feje, a kormányfő teljesítményét értékelte lényegében félidőben, elsősorban a belpolitikai küzdelmeit górcső alá véve.

Nemrég egyébként a mandiner hasábjain is foglalkoztunk a német kormány jelenlegi állapotával, amely korántsem mondható fényesnek.

A Politico mindenesetre felemlegette Scholz apróbb – fizikai – sérüléseit is, a szemkötőtől karácsony előtti COVID-fertőzéséig, megjegyezve: ő a legkevésbé kedvelt német kancellár a választók körében a modern Németország történetében. Noha igyekszik mantraszerűen ismételgetni a Liverpool szurkolóitól kölcsönzött „You’ll never walk alone” szlogent, ő ettől még úgy tűnhet, kissé egyedül marad…

Ezután a lap sorra vette, hol tart most a koalíció, és miért várhat szörnyűséges év Scholzra.

Sikertelen szabadulás a káoszból

A lap szerint a Scholz nevével fémjelzett koalíció a Merkel-féle zűrzavarból való szabadulást ígérte, ám mára a legtöbb szavazó éppen Scholzéktól szeretne megszabadulni. A koalíciós pártokat összesen a választók egyharmada támogatja a korábbi 52 százalékhoz képest, ehhez képest a CDU egymaga 32 százalékot tud felmutatni. Bár a kancellár fordulópontnak nevezte az orosz inváziót Ukrajna ellen, a megtépázott Bundeswehr újjáépítése nem ment egyszerre a fosszilis energiahordozók lecserélésével, „egyik öngólt a másik után rúgták”, végül jött az alkotmánybírósági ejnye-bejnye, amiért a COVID hatásaira félretettm egyébként hitelként felvett pénzt a zöldek klímacéljaira szórta el a kabinet.

nem kis részben éppen emiatt.

Amikor egy szabad demokrata a józan

Ennek megfelelően éppen a pénzügyminisztert, az FDP-s Christian Lindnert kellene meggyőznie arról, hogy Németország jövőre engedje már el az alkotmányos adósságféket, mert hát valahonnan össze kéne szedni a pénzt a nagyívű ígéretekre. Elvégre, ha nincs pénz ösztönözni a befektetőket meg az embereket a zöldülésre – hőszivattyú-támogatással, napelemekkel, e-autó töltőállomásokkal, stb. – akkor maguktól nem fogják csinálni. Meg is egyezett a három párt karácsony előtt a jövő évi költségvetés kapcsán, azonban, mint a Politico írta, a napokban ezt mindhárom párt lényegében felrúgta, így egy úgynevezett rendkívüli költségvetés jöhet addig, amíg meg nem egyeznek. 

A választók Scholzon vernék el a port, aki úgy ugrott bele ebbe a kreatív könyveléses költségvetési trükközésbe, hogy nem hagyott tartalékot, és várható volt az alkotmánybíróság döntése is, amivel most beütött a krach.

Azonban, húzta alá a brüsszeli lap, bár sok országban ez már bőven elég lenne ahhoz, hogy bukjon egy kormány, s előrehozott választások jöjjenek,

Ezt pedig a weimari idők tanulságai miatt megalkotott alkotmányos rendszer biztosítja, amely a kompromisszumokra, konfliktusmegoldásra épül, előrehozott választásokat tartani pedig igencsak nehéz. Ahhoz ugyanis a kancellárnak magának kell bizalmi szavazást indítványoznia – maga ellen, amit ugyebár nem fog megtenni, amíg nem muszáj: egyszer volt rá példa, hogy erre nem saját akaratából került sor az akkori kormányfőnek, 1982-ben – új választást pedig csak a szövetségi elnök írhat ki. Ehelyett inkább általában marad a taktikázás.

Azért van esély a változásra

Most az FDP tagsága mozgolódik egyébként a koalíció elhagyása mellett, egyszóval január 1-ig még azért sok minden történhet: ha a pártocska kilépne, Scholzra nyomás nehezedne egy bizalmi szavazás indítására, amit elvesztene – az FDP nélkül a zöldekkel kettesben pedig példátlan módon kisebbségi kormányzásra kényszerülne, ami előbb-utóbb a szintén példátlan előrehozott választásokhoz vezetne.

Az FDP szintén harapófogóban van: miközben Scholzék, a szocdemek folyamatosan az adósságfék elengedéséért ostromolják az FDP-s pénzügyminisztert, a párt választói bázisa láthatóan nem örülne ennek a lépésnek.

Mindez alatt a német gazdaság enyhe csökkenő tendenciát mutat jövőre is, és – még ha a Politicóra jellemzően csak félmondatban is – a lap megemlíti a migrációs válságot is, mint problémát, ami sajnálatos módon hozzájárult a „szélsőjobboldali” AfD népszerűsége növekedéséhez, „amely országos szinten a második helyen áll, és jövő ősszel számos állami választást nyerhet Kelet-Németországban”.

Eközben ott vannak a külpolitikai csatározások, amikkel Scholzéknak meg kell küzdeniük, elsősorban az ukrajnai háború következményei, illetve „annak a lehetősége, hogy az Egyesült Államok Kijevnek szánt finanszírozása elapadhat” (erről itt is írtunk). És persze Donald Trump is visszatérhet hivatalába jövőre, hiszen amerikai elnökválasztás is lesz; Trump pedig „nem titkolja Németországgal szembeni megvetését” – írja a lap.

***

Nyitóképünkön a sportbalesetet szenvedett Scholz; forrás: a kancellár X-oldala