Magyarországon a betárolt gázmennyiség már mostanra fedezi az éves fogyasztás több mint 37 százalékát, míg Európában ez az érték átlagosan alig több mint 21 százalék.
3. Kifejtette, hogy nem szabad hagyni, hogy egyes országok nyerészkedjenek a mostani válságos, kihívásokkal teli helyzetből. Mint mondta, Magyarországra ma két útvonalon keresztül érkezik kőolaj, és az érintett két szomszédos ország „őrült módon, összehangoltan” emeli a tranzitárakat, ezzel súlyosbítva a krízist. Ezzel arra utalt, hogy az ukránok részben költségvetési, részben geopolitikai okok miatt idén már többedik alkalommal jelentősen emelik a tranzitdíjat, és a horvátok az Adria vezetéken szintén durva tarifaemelést hajtottak végre költségvetési, geopolitikai okok, illetve a két ország közötti energetikai viták miatt (Mol-INA).
4. Érintette a nukleáris energiával szembeni ideológiai és politikai kampányt Európában, és tudatta, hogy még ha nagy és erős országról van is szó,
a magyar kormány nem hajlandó követni Németországot az atomenergia leépítésében.
Hangsúlyozta: a nukleáris energia biztonságos, tiszta, fenntartható és olcsó áramtermelési módként a hosszú távú energiabiztonság garanciája, s az egyetlen módja a rezsiárak kezelhető szinten tartásának és a zöld célok elérésének. Utóbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy ha megépül Paks II., akkor évi 17 millió szén-dioxid kibocsátása lesz megelőzhető, és azt is kiemelte: egyedül nap- és szélerőművek használatával nem állítható elő elegendő mennyiségben energia, ehhez atomreaktorokra van szükség.