A lap úgy véli, cselekedeteik mögött társadalmi és kulturális okokat kell keresni, például a beilleszkedési gondokból fakadó jövőkép hiányát. 2015 után láthattuk, hogy egyes bevándorlók pszichológiai problémáit nem kezelték kellőképpen – mondta a lapnak Martin Rettenberger, a bűnügyi dokumentációs központ, a Kriminologischen Zentralstelle igazgatója, utalva a Németországot is elért 2015–16-os migrációs hullámra.
Mint mondta, a sínekre lökött emberek magas száma nyugtalanító. A német vasutak, a Deutsche Bahn és a rendőrség a frankfurti esetet követően arról döntött, hogy 2024-ig nyolcezerről 11 ezerre növeli a térfigyelő kamerák számát a vasútállomásokon. „Eddig nem sok előrelépés történt. A repülőterekhez képest szinte semmilyen biztonsági intézkedést nem vezettek be a vasútállomásokon” – panaszolta Andreas Rosskopf, a GdP rendőrszakszervezet vezetője.
Borítókép: Virágokat helyeznek el a frankfurti vasútállomáson a vonat alá lökött kisfiú emlékére 2019 júliusában. (Fotó: DPA/AFP/Frank Rumpenhorst)