A Brexit-megállapodás megítélése eltérő képet mutat Európában

2020. december 30. 14:41

Hosszú út vezetett a Brexit-megállapodásig, de az Egyesült Királyság hamarosan végleg elhagyja az Európai Uniót. Az egyezmény új mederbe tereli az uniós-brit kereskedelmi kapcsolatokat, de nem mindenki elégedett az eredménnyel. Spanyolországban a Brexit utáni korlátozott halászati jogok, míg az Egyesült Királyságban a brit jogászok EU-n belüli munkavállalása számít aggályos pontnak. Mindeközben a norvégok az EGT-államok számára is követendő példaként tekintenek a Brexit-megállapodásra.

2020. december 30. 14:41
null

Nem volt egyszerű, de végül megszületett az egyezség  

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból, azonban 2020. december 31-ig átmeneti időszak kezdődött a brit-uniós kapcsolatokban. A cél az volt, hogy a kilépést követő időszakban olyan megállapodás születhessen, amely a jövőre nézve is képes egyértelmű irányt szabni a kétoldalú kapcsolatrendszer számára. 

A két fél december 24-én jelentette be, hogy megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről.

A megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely százszázalékos vámliberalizációt – vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet – biztosít Nagy-Britannia és az EU kétoldalú áruforgalmában,

abban az esetben, ha az áruk megfelelnek a vonatkozó eredetigazolási előírásoknak. 

A mai nap folyamán előbb az Unió vezető tisztviselő, majd pedig Boris Johnson brit miniszterelnök látja el kézjegyével az egyezményt. A brit parlament alsóháza rendkívüli ülés keretében vitatja meg a megállapodást, majd a szavazást követően a Lordon Háza elé kerül az egyezmény. A két ház jóváhagyását követően Erzsébet királynő beleegyezésével törvényerőre emelkedik.   

Az egyezmény elfogadásáig hosszú és rögös út vezetett.

Előbb a brit parlament által elfogadott belső piaci törvény miatt alakult ki törésvonal az Egyesült Királyság és az Unió között, majd a kereskedelempolitika körüli ellentétek éleződtek tovább, és mindeközben a koronavírus-járvány folyamatosan hátráltatta a tárgyalásokat. Mindezek fényében december elején több uniós ország, így Belgium, Hollandia és Franciaország is arra kérte az Európai Bizottság, hogy – a gazdasági érdekek biztosítására – készítsen készenléti tervet egy esetleg megállapodás nélküli Brexitre. A tagállami nyomásgyakorlás és a rövid határidő végül elősegítette, hogy a december eleji vészharangok ellenére megszülethessen a megállapodás. 

A megállapodás kész, de nem mindenki elégedett az Unióban  

Boris Johnson szerint az egyezménynek köszönhetően az Egyesült Királyság továbbra is az Európai Unió legjobb barátja és szövetségese lesz. Azonban a miniszterelnök optimista szavai nem jelentik azt, hogy a „két jó barát” között sikerült minden ellentétet feloldani. Továbbra is vannak olyan politikai, gazdasági és jogi területek, melyek az uniós tagállamokat és a briteket is aggodalommal töltik el.  

A sikerkommunikációt árnyálja, hogy

Spanyolország egyik északi tartománya, Galicia kifogásolja a halászati jogok helyzetét.

A Brexit-egyezmény értelmében a következő öt és fél év során az Unió a brit vizeken fogott halak értékének 25 százalékát megtéríti London számára. A brit kormány sokáig kitartott a 35 százalékos követelése mellett, végül azonban kompromisszumos megoldás született. A spanyol tartomány kormánya szerint a visszatérítési mechanizmus miatt Galicia 190 millió eurótól esik el, így szerintük a mostani megállapodás helyett a status quo fenntartására, vagyis a korlátlan halászati jogok, illetve a szabadkereskedelem együttes alkalmazására kellett volna törekedni. 

A szocialista-kommunista spanyol kormány ugyanakkor türelemre és belátásra szólította fel a tartományi kormányt, de a nem várt, uniós narratívával szembeni ellenállás akár komolyabb problémát is előrevetíthet. A koronavírus-járvány miatt recesszióval küzdő országban az újabb gazdasági érdekvesztés miatti felháborodás az euroszkepticizmus felé terelheti az alapvetően uniópárti országot, erősítve ezzel azt a nézőpontot, miszerint az Egyesült Királyság lett a Brexit-tárgyalások egyértelmű győztese. 

Problémát jelenthetnek továbbá az európai rendőri és bűnüldözési hatóságok együttműködésében jelentkező kihívások.

A megállapodás tartalmazza, hogy az EU és az Egyesült Királyság a jövőben is közösen kíván fellépni a bűncselekmények, a terrorizmus és az adócsalás ellen. Azonban a britek kilépésével az Europol, illetve az Eurojust szervezetekben is megszűnik az ország tagsága. Így az eddigi bűnüldözési együttműködés helyét a jövőben olyan, az EU és az Egyesült Királyság közötti kétoldalú együttműködés veheti át, amely az Unió és Norvégia között is működik. Azonban az átállás, illetve az eltérő protokoll lassíthatja az állami hatóságok közötti folyamatos információcserét, így az új együttműködés nagyobb vesztesei valószínűleg a brit hatóságok lesznek.

A brit jogászok aggódnak, a norvégok brit sikersztoriról beszélnek 

Nemcsak az Unióban, hanem az Egyesült Királyságban sem elégedett mindenki a megállapodással. A brit jogásztársadalom üdvözölte az egyezményt, hiszen januártól az angol, wales-i, skót és észak-ír jogászok továbbra is megkötések nélkül praktizálhatnak az Unió területén. Azonban

a részletszabályozások terén észlelhető a változás, januártól ugyanis a brit jogászok EU-ban végezett tevékenységét tagállami szinten szabályozzák.

Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságban végezett jogászoknak minden uniós országban más és más követelményeknek kell megfelelniük, vagyis a gyakorlatban jelentkezhetnek korlátozások. Továbbá, mivel nincs garancia a szakvégzettségek kölcsönös elismerésére, így a szigetországban végzett, de az EU területén praktizálni vágyó jogászok akár ismét az egyetemi előadóban találhatják magukat. 

A megállapodással szembeni kritikus hangok az Unión kívül is erősödnek. A norvég parlament legnagyobb pártja szerint

a brit-uniós megállapodás előnyösebb feltételeket biztosít az Egyesült Királyság számára, mint az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás Norvégiának.

Marit Arnstad, a norvég Centrum Párt frakcióvezetője úgy véli, hogy a britek kettős sikert értek el 2020-ban. Egyrészt korlátlan és vámmentes hozzáférésük lesz az európai közös piachoz, másrészt pedig nem kell alkalmazkodniuk ahhoz a folyamatosan változó európai szabálykörnyezethez, amely az EGT-államok mozgásterét szűkíti. Az Egyesült Királyságának továbbá nem kell az Európai Bíróság döntéseit figyelembe vennie, teljes mértékben kikerültek az uniós jog hatálya alól. A norvég politikus szerint a nemrég tető alá hozott Brexit-egyezmény sokkal jobban védelmezi a nemzeti szuverenitás elvét, mint az EGT-ről szóló megállapodás. 

Egy azonban biztos: 2021. január 1-jétől új fejezet kezdődik az európai kapcsolatrendszerben. Az Egyesült Királyság egyezményben rögzített, rendezett kilépésével a brit-uniós kétoldalú kapcsolatok új mederben folynak tovább, viszont azok a politikai és gazdasági kérdések, amelyek miatt eddig húzódtak az egyeztetések továbbra is napirenden lesznek az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban is. Jövőre kiderül, hogy mikét működik az EU a britek nélkül, de szoros együttműködés keretein belül, és milyen belpolitikai vonzatai lesznek a kilépésnek az Egyesült Királyságban.

Gergi-Horgos Mátyás  

 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.

 

 

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szandi-mandi
2021. január 11. 21:07
Érdekes, hogy minden ballibsi kommentelő riadtan próbálja lebeszélni a mandiner olvasóközönségét a HUXIT gondolatáról is. Már csak emiatt is érdemes napirenden tartani. Sokkal mulatságosabb így a közélet.
Harangláb
2021. január 11. 21:06
Norvégiának üzenem, tetszettek volna belépni, akkor most harcolhattak volna ki a britekéhez hadonló feltételeket...:)))
triumphator
2021. január 11. 21:06
Ha egy unió két vezetője képes idült vigyorral mutogatni a sajtónak az uniójuk felbomlásáról aláírt szerződést, mintha az valami hatalmas győzelem lenne, akkor az az unió már csak papíron létezik.
Leo3
2021. január 11. 21:06
Az EU előbb utóbb fel fog bomlani, mint minden más birodalom. Akár a római birodalom, vagy a napóleoni, vagy a hitleri, vagy szovjet....hála Istennek egyik sem örök életű. Megfigyelhető, hogy mindegyik akkor bomlott fel, amikor a vezetői szembe mentek az emberekkel és a józan ésszel. Ennek fényében nem jósolhatunk még 20 évest sem az EU-nak!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!