Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Újabb utcafórumot tartott Lázár János egy Csongrád megyei községben, ahol egyebek mellett arról beszélt: akár százezrek is érkezhetnek Magyarországra. A miniszter szerint nem mindegy, Magyarország magyar marad vagy végérvényesen megváltozik.
Akár százezrek is érkezhetnek Magyarországra, ennyi ember pedig már tízéves időtávon megváltoztathatja a demográfiai viszonyokat – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Kiszomboron. Lázár János a 4200 lakosú Csongrád megyei községben szervezett utcafórumon elmondta, az ott élőknek közvetlen tapasztalatuk van a migrációról, hiszen néhány kilométerre onnan tavaly több százezer ember lépte át illegálisan a határt. Közülük 148 ezren itt regisztráltak Európában először, ez alapján pedig egyes országok felhatalmazva érzik magukat, hogy ide küldjék vissza ezeket az embereket, Magyarország pedig sehova nem tudja továbbküldeni őket – tette hozzá.
A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus mintegy százfős hallgatósága előtt hangsúlyozta, a betelepítéssel szemben nincs már más eszköz a kormány kezében, csak az, ha elmondhatja, az emberek egységesen elutasították azt. A népszavazás minden embert egyformán érint attól függetlenül, melyik politikai erőt támogatja, hiszen arról kell dönteni, ki éljen ebben az országban – mondta a miniszter, hozzáfűzve: „nem mindegy, Magyarország magyar marad vagy végérvényesen megváltozik”.
„Aki lemond a részvételről, feladja saját hazáját”, mert ha kevesen vesznek részt a szavazáson, nem lehet megakadályozni, hogy Magyarországra Afrikából vagy a Közel-Keletről érkező embereket telepítsenek be – közölte Lázár János. A képviselő úgy fogalmazott, a határ mentén élőknek a betelepítés következményeiről is személyes tapasztalatuk van: a Trianon után Romániához csatolt falvakban 1947-ig nem változtak meg az etnikai viszonyok, az ötvenes-hatvanas években azonban nagyon sok román embert telepítettek ezekbe, a magyar közösségek pedig mára eltűntek vagy erősen kisebbségbe szorultak.
Egy kérdésre válaszolva a politikus kifejtette, a kötelező betelepítés jelentősen eltérne az eddig tapasztaltaktól. Nem ideiglenesen kellene elhelyezni embereket – amíg menekültkérelmüket elbírálják –, hanem befogadni őket, lakást, szociális, egészségügyi ellátást, gyerekeiknek óvodát, iskolát biztosítva. Mivel az ország teljesítőképessége véges, ennek következményeként vagy kevesebb jutna azoknak, akik ilyen ellátásban részesülnek vagy több adót kellene fizetni – közölte a miniszter.
Azokra a felvetésekre reagálva, hogy a betelepítés csak néhány ezer embert jelentene, Lázár János kijelentette, nem az a kérdés, először hány ember jön, hanem az, hogy elkezdődik-e a folyamat. „Ha megnyitjuk a határokat”, azt meghívásnak tekintik, és emberek milliói fognak elindulni Európa és Magyarország felé – mondta.
(MTI)