Az Európai Unióban nálunk a legnagyobb az infláció, az élelmiszer-inflációban a Világbank szerint globálisan a tizedikek vagyunk. Ki tehet erről? – kérdeztük a minisztert, aki hangsúlyozta: az áremelkedés mértékét jelenleg döntően globális faktorok, vagyis leginkább az energiaárak mozgása befolyásolja.
Kissé 25 százalék fölé csúszhat az infláció, de ez lesz a tető. Februárban már fordulat jöhet, onnan meg drasztikus csökkenés”
– szögezte le. Nagy Márton beszélt arról is, hogy ha áprilisig gyorsan apad az infláció, minden esély megvan arra, hogy nem lesz már szükség az élelmiszerárstopra. Arra a felvetésre, hogy a kormány számára az infláció letörése vagy a recesszió elkerülése-e a kulcskérdés, a miniszter kiemelte: a kettő egyformán fontos, s nem is zárják ki egymást.
„A célunk, és teszünk is érte, hogy legalább 1,5 százalék körüli növekedést produkáljon idén a gazdaság” – fogalmazott. Annak kapcsán, hogy több közgazdász Magyarország sérülékeny helyzetéről beszél, leszögezte: az armageddon-közgazdászok pánikkeltéséről van szó, „a költségvetési hiány és az államadósság tovább csökken annak ellenére, hogy a veszélyek korát éljük, háború és szankciók sújtják a gazdaságot”.