Az emberiség hajnalán, néhány százezer éve az életmód se több, se kevesebb nem volt, mint az élőlények alkalmazkodási stratégiájának különböző megjelenési formája a túlélés érdekében. Alkalmazkodásunk sikerének lényeges eleme, hogy a környezetet alázattal, tisztelettel kezeltük és nem akartuk, illetve a rendelkezésre álló eszközökkel nem is tudtuk leigázni a természet erőit.
Több mint négymillió éves törzsfejlődést követően elképesztően rövid idő, mindössze 150 év alatt kellett volna az emberi szervezetnek alkalmazkodnia egy gyökeresen megváltozott életvitelhez. A számtalan egészségügyi (mozgásszervi, emésztőrendszeri vagy az immunrendszert érintő) probléma mögött döntően ez a rendkívül rövid idő alatt megváltozott életvitel áll. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a környezet szennyezésével vagy a különböző kémiai anyagok bevitelével a szervezet ellenálló képessége is értelemszerűen lecsökken, akkor nem lehet azon sem csodálkozni, hogy a kórokozókkal szemben teljesen kiszolgáltatottá válik Isten alkotta csodánk, saját létünk.
Bismarck óta számtalan jóléti intézkedés született, hogy a társadalom egészségügyi, szociális problémáit az állam orvosolja, azonban sajátos módon a nyugdíjrendszer és az egészségügyi ellátórendszer is hozzájárult ahhoz, hogy a családok és kisebb közösségek öngondoskodó képessége jelentősen csökkenjen. Márpedig öngondoskodás nélkül szomorú jövőkép elé néz az emberiség. Aki nem csak a mának él, az felkészül a legrosszabb forgatókönyvre is, azaz arra, hogy a világ kormányai hamarosan képtelenek lesznek finanszírozni a jóléti, szociális és egészségügyi szolgáltatások többségét. A hagyományos egészségügyi és nyugdíjrendszer összeomlása valószínűleg elkerülhetetlen. Ezért mindannyiunk közös érdeke, hogy egészségünkre értékként tekintsünk, öregkorunkat pedig a család megnyugtató szeretete és gondoskodása kísérje.
Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Hazánk decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején Raisz Anikó vezeti az EU Környezetvédelmi Tanácsát. Az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárával az európai zöldátállás, a fenntarthatóság és a versenyképesség kérdéseit jártuk körül, és kitértünk a szigorodó hazai szabályokra is.
Elesett az egyházfő, beverte a fejét.
Továbbra is zár alatt tartja az EU-s pénzt.
A közgazdász szerint a rendszerváltás óta minden kormány hozzájárult a jóléti állam fokozatos lebontásához, amelyet mára a munkaalapú társadalom váltott fel.
A COP29 klímacsúcs évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozást ígér 2025-től, de a fejlődő országok által kért 1300 milliárd dollártól messze elmarad, komoly kritikákat váltva ki ezzel.
Rákkeltő anyagok – kiderült, melyik három összetevő a legveszélyesebb az élelmiszerekben.
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
