A Titanic jéghegyre fordult kapitánya kékcédulás választáson ígéri: Nem lesz jéghegynek ütközés!
Harris felhatalmazást kér az amerikaiaktól arra, hogy ami alelnökként nem sikerült, azt elnökként is hadd próbálja meg. Varga Mátyás Zsolt írása.
Az újabb iráni nukleáris megállapodás tető alá hozása egyáltalán nem lesz könnyű folyamat.
Az iráni nukleáris kérdés megoldása a Biden-kormány egyik elsődleges külpolitikai célja. A 2015-ben megkötött, de 2018-ban Donald Trump kilépésével kiüresedett megállapodás újraélesztését a demokrata párti elnök már a kampányban megígérte. Egy darabig úgy tűnt, hogy könnyű lesz az egyezmény visszaállítása: Hasszan Rohani kormánya is támogatja a Közös átfogó akciótervként (JCPOA) ismert paktum megújítását és az amerikai–iráni kapcsolatok javítását. Nincs Trump, nincs probléma – gondolhatták sokan, várva a Biden-kormány első külpolitikai sikerére.
Mára azonban világossá vált, hogy a nukleáris megállapodás tető alá hozása egyáltalán nem lesz olyan könnyű folyamat. Ez elsősorban az ügyes iráni stratégiának köszönhető, amely három fő elemre épül.
Egyrészt Donald Trump agresszív Irán-ellenes fellépésére válaszul Teherán elkezdte átlépni a megállapodásban megkötött pontokat például az urándúsítás megengedett szintjére vonatkozóan. Ez a túllépés veszélyesnek hangzik, viszont nem volt olyan mértékű, hogy Washington – akár Trump, akár Biden alatt – háborút kockáztasson miatta, vagy hogy a nemzetközi közösség teljesen elforduljon Irántól. Mindezzel a perzsa állam nemcsak ellehetetlenítette a JCPOA-ba való automatikus visszalépést, de jelezte is, hogy megkéri a 2015-ös status quo visszaállításának az árát.