A perzsa lecke

Az iráni nukleáris kérdés megoldása a Biden-­kormány egyik elsődleges külpolitikai célja. A 2015-ben megkötött, de 2018-ban Donald Trump kilépésével kiüresedett megállapodás újraélesztését a demokrata párti elnök már a kampányban megígérte. Egy darabig úgy tűnt, hogy könnyű lesz az egyezmény visszaállítása: Hasszan Rohani kormánya is támogatja a Közös átfogó akciótervként (JCPOA) ismert paktum megújítását és az amerikai­–iráni kapcsolatok javítását. Nincs Trump, nincs probléma – gondolhatták sokan, várva a Biden-kormány első külpolitikai sikerére.

Mára azonban világossá vált, hogy a nukleáris megállapodás tető alá hozása egyáltalán nem lesz olyan könnyű folyamat. Ez elsősorban az ügyes iráni stratégiának köszönhető, amely három fő elemre épül.

Egyrészt Donald Trump agresszív Irán-ellenes fellépésére válaszul Teherán elkezdte átlépni a megállapodásban megkötött pontokat például az urándúsítás megengedett szintjére vonatkozóan. Ez a túllépés veszélyesnek hangzik, viszont nem volt olyan mértékű, hogy Washington – akár Trump, akár Biden alatt – háborút kockáztasson miatta, vagy hogy a nemzetközi közösség teljesen elforduljon Irántól. Mindezzel a perzsa állam nemcsak ellehetetlenítette a JCPOA-ba való automatikus visszalépést, de jelezte is, hogy megkéri a 2015-ös status quo visszaállításának az árát.