Hol vannak genderszakok Magyarországon és mit tanítanak azokon? Utánajártunk.
Áttekintjük a hazánkban működő genderszakokat: a CEU-jét, a miskolci és szegedi kutatócsoportot, végül felelevenítjük, mit tanítottak az ELTE egykori genderszakán. Minden információ, melyet összeszedtünk, nyilvános, az intézmények honlapjáról származik.
A Gender Studies, a társadalmi nemek tanulmánya Women’s Studiesként, nőtanulmányokként indult a hagyományos diszciplinákon kívül a Cornell Egyetemen (USA, New York, Ithaca), 1969-ben. A szakfajta a hatvanas években gyorsan elterjedt Amerikában, a nyolcvanas években pedig Nagy-Britanniában, majd az egész nyugati világon. 2015-ben még az afgán fővárosban, Kabulban is nyílt genderszak, de azt az amerikaiak kivonulása után bezárták.
A CEU genderszaka
Ugyan jelenleg Bécsben van a központja a Közép-Európai Egyetemnek, azaz a CEU-nak, de Budapesten is működtet képzéseket, ugyanott, ahol a központ Bécsbe költözése előtt. A hazai feminista és LMBTQ-mozgalom számos tagja tanult az egyetem gender szakán (Department of Gender Studies), mely sokáig Budapesten működött.
A CEU Gender Studies szakának honlapját megnyitva a következő szöveg fogad minket: „a Gender Studies egy olyan akadémiai diszciplína, amelynek mély gyökerei és hatalmas visszhangja van a kortárs világban. A terület folyamatosan fejlődik, új kutatási témák, folyóiratok és programok tűnnek fel folyamatosan, bizonyítva a megtermelt tudás messzemenő és alapvető fontosságát. Ugyanakkor ezzel együtt szemtanúi vagyunk a feminizmus, a női jogok, az LMBTQI-jogok, és maga a Gender Studies elleni visszacsapásnak – az abortuszhoz való jog betiltásától és az egyes EU-s országokban feltűnő »LMBTQ-mentes zónáktól« a »gender-ideológia« kifejezés használatáig és addig, hogy elutasítják a nemmel és a genderrel kapcsolatos alapvető tudományos belátásokat, továbbá hogy hivatalosan is elutasítják a Gender Studiest, mint akadémiai diszciplínát”.
A feministák évtizedek óta rettegnek a „visszacsapástól” (backlash), bár ennek az elképzelésnek az egyik első megfogalmazója, Susan Faludi (Backlash: The Undeclared War Against American Women, 1991) annyi adatot hamisított és annyi tudóst értelmezett félre, hogy elképzelését a mérsékeltebb feministák is „a visszacsapás mítoszának” is minősítették (Christina Hoff Sommers: Who Stole Feminism? How Women Have Betrayed Women?, 1994). A rettegett „visszacsapás” valójában tudományos, valamint világnézet-ideológiai kritikákat jelent, valamint azt, hogy egyes kormányzatok nem a feminista elképzelések szerint kormányoznak. A visszacsapás-elmélet azt mutatja, hogy a feminizmusra és a genderszakokra ma, legalábbis hazánkban, egyfajta ostromlottvár-mentalitás jellemző.
A CEU intézetének honlapja szerint a szakirányú alapozó tárgyak (mint akadémiai írás, a gender tanulmányok alapjai, tudományelmélet, nőtörténet, kutatásmódszertan és hasonlók) mellett többek közt olyan tanegységeket oktatnak, mint: Feminista gazdaságok; Gender és háború; A Gender Studies dekolonizálása; Feminizmus és maszkulinitás. Aztán: Gender, emlékezés és nacionalizmus; Gender, szexualitás és a Nem/Emberi („Non/Human”); Genderszempontú népirtás- és holokauszttanulmányok; Posztkolonializmus és feminizmus, valamint van kurzus a kritikai fajelméletről is. Korábban, a 2019-20-as tanévben a CEU genderszakon még a Kritikai állattanulmányok (Critical Animal Studies) is felvehető óra volt.
Aztán további lehetőségek: Testek a határokon keresztül: globális migrációk történelmi perspektívában; Queer-elmélet; A performativitás természete; Nacionalizmus, gender és szexualitás; A reprodukció politikája; Feminista biopolitika és kulturális gyakorlatok;; Gender, munkaerőpiacok, neoliberalizmus; Az illiberalizmus a gender-elmélet szempontjából (Gendering Illiberalism); Jóléti államok és gender antidemokratikus uralom alatt; Gender és melankólia, stb.
A CEU gender szakán jelenleg a következő témákra lehet specializálódni: Aktivizmus, társadalmi mozgalmak és közpolitika; Genderellenes mozgósítás és az akadémiai szabadság elleni támadások; Kulturális tanulmányok; Feminista tudástermelés;
Szocializmus és posztszocializmus; Politika erőszak, háború, gender; Faji, szexuális, nemi és osztályidentitás és átfedéseik; Tudomány, technológia, gender és szexualitás; Gender-elméletek, az elmélet gender-szempontú értelmezése (Theories of Gender, Gendering Theory); Női és gendertörténelem.
Magyar oktatók a CEU genderszakán
A CEU gender szakán több magyar oktató tanít, így Pető Andrea, Barát Erzsébet, Fodor Éva, Krizsán Andrea, Sándor Judit, Szikra Dorottya, Tímár Eszter és Varsa Eszter.
Barát Erzsébet a britanniai Lancester Universityn doktorált, 2005 óta szervezi az éves genderkonferenciákat Szegeden, és tanít a svéd Sundsvall Egyetemen is. Kutatási programját (Bodies in Transit: Genders, Mobilities, and Interdependencies) támogatja a spanyol gazdasági minisztérium. Továbbá az LMBT történeti hónap honlapja szerint „a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének és a Közép-Európai Egyetem Társadalmi Nemek Tudománya Tanszékének docense; koordinálja az SZTE Anglisztika Mester Szakán a Társadalmi Nemek Tudománya szakirányt, vezeti a TNT, Társadalmi Nemek Tudománya kutatócsoportot. Alapító főszerkesztője a TNTeF: Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris e-Folyóiratnak. Elsősorban a nyelvhasználat, az ideológia és a hatalmi viszonyok összefüggéseit kutatja, illetve identitás-elméletekkel foglalkozik. A kettő metszéspontjában helyezkedik el a gyűlöletbeszéd különböző formáinak kutatása, az LMBTQ Történeti Hónap alkalmából elhangzó előadásának témája is.”
Fodor Éva az ELTE-n végzett, majd a Kaliforniai Egyetemen doktorált szociológiából, fő kutatási területe az összehasonlító társadalmi egyenlőtlenségek.
2022-ben jelent meg The Gender Regime of Anti-Liberal Hungary (Az antiliberális Magyarország gender-rezsimje) című könyve,
melyet ismertetni szándékozunk a későbbiekben.
Krizsán Andrea az ELTE-n tanult szociológiát, és a CEU-n doktorált politológiából. Jelenleg az „illiberális demokráciák” következményeit (visszaeséseit) kutatja. 2021-ben jelent meg az isztambuli egyezmény ellenzéséről szóló társszerzős kötete (Politicizing Gender and Democracy in the Context of the Istanbul Convention).
Pető Andrea történész 7 monográfiát jegyez, neve viszonylag jól ismert a magyar nyilvánosságban. Ő 2014 óta az MTA doktora, egyébként az ELTE-n és a Corvinus elődjén, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett.
Sándor Judit jogból és politológiából doktorált. Dolgozott a londoni Simmons & Simmonsnál, volt ösztöndíjas Kanadában, a McGillnél (Montreal), a kaliforniai Stanford Egyetemen (Palo Alto), a párizsi Maison de sciences de l’homme-on és a New York-i NYU-n. Főleg reprodukciós jogokkal és emberi jogokkal foglalkozik, 2004-2005-ben az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) bioetikai szekciójának vezetője volt. A biobankokkal, őssejtkutatással, szervátültetéssel és hasonlókkal kapcsolatos kutatási projektjeit támogatta az Európai Bizottság.
Miskolc, Szeged
2010 óta a Miskolci Egyetem bölcsészkarán is működik egy Gender Kutatócsoport, mégpedig a Társadalmi Nemek és Esélyegyenlőség kutatóközpont részeként. Ennek „15 belső tagja van, és számos külső munkatársa, akik az ország más egyetemeiről csatlakoztak kutatásainkhoz”. Az ismertetőjük szerint „a csoport célja: teret és fórumot adni az interdiszciplináris jellegű gender-kutatásoknak, konferenciák szervezésével és publikációk megjelentetésével.
Támogatjuk a gender-téma megjelenítését az oktatásban és az egyetemi életben,
segítjük a hallgatók gender-témájú szakdolgozatait, és részt veszünk minden olyan kezdeményezésben, amely a nők munkaerőpiaci lehetőségeit aktívan javítja.” Kapcsolataikat is felsorolják: „MiNőies Egyesület (Miskolc), Gender Forum (München), Gender Kutatási Központ (Selye János Egyetem, Szlovákia), Gender Munkacsoport (Hildesheim).”
Gender-kutatócsoport a Szegedi Egyetemen is működik. Ők tartják fenn az egyetlen magyar gender-folyóiratot, a 2011 óta működő TNTeF-et (Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris e-Folyóirat).
Ilyen volt a genderszak az ELTE-n
Az ELTE Társadalomelméleti Karának rövid életű társadalmi nemek mesterszakát megszüntették. Valamiféle képet kaphatunk az egykori képzésről, ha felsoroljuk a záróvizsga egykori tételeit: 1. Nemi sztereotípiák, nemi előítéletek (sztereotípia tartalom, szexizmus típusok és funkcióik, szexizmus összefüggése más előítéletekkel és ideológiákkal). 2. A nemi szerepek elsajátításának és a nemi identitás kialakulásának különféle megközelítései (pszichoanalitikus elmélet, szociális tanuláselmélet, kognitív megközelítések, szociális konstruktivista szemlélet). 3. Nemi előítéletek hatása a munkavállalásra (nemi szegregáció a munkaerőpiacon és ennek szociálpszichológiai háttere: üvegplafon, üveglift, üvegszikla, üvegcipellő). Szervezetek nemi rendje. 4. A test társadalmi észlelése és a test fegyelmezése a modern társadalmak kialakulásában. 5. A nemi különbségek és gender-viszonyok társadalom- és kultúrtörténete. 6. Államszocializmus és társadalmi nemek. 7. Nem és politika. 8. A nemek közötti viszonyokkal kapcsolatos elméletek a szociológia perspektívájából I. (biológiai esszencializmus kritikája, funkcionalizmus, strukturalizmus). 9. A nemek közötti viszonyokkal kapcsolatos elméletek a szociológia perspektívájából II. (nemi szerep szociálpszichológiai fogalmának szociológiai kritikája, konstruktivizmus, interakcionizmus, világrendszer-elmélet, társadalmi reprodukció és struktúra). 10. Igazságosság és egyenlőség. 11. Az antidiszkriminációs magyar, uniós és nemzetközi szabályozás valamint fórumrendszer. Az egyenlő bánásmód követelménye. 12. A társadalmi nemek a pszichológiai elméletekben. 13. Kultúra és társadalmi nemek. 14. Feminista szubjektumelméletek. 15. A gendernyelvészet és a feminista diskurzus elmélet.
17. Értelmezések a maszkulinitások tanulmányozásában. 18. A maternalizmus elmélete és gyakorlata a szakpolitikában. 19. A jóléti állam gender-szempontú és interszekcionális elemzése. 20. A munkaerőpiac és a foglalkoztatás struktúrája a társadalmi nemek nézőpontjából.
A „biológiai esszencializmus”-sal kapcsolatosan feladott tanulmány pedig olyan kötetben jelent meg, melynek címe: Rasszizmus a tudományban. (Azaz eme felfogás szerint a biológia lényegi befolyásának elismerése a nemi szerepekkel kapcsolatban lényegében rasszizmus.)
2020 botránykönyve: Emberi sokszínűség – A nemi szerepek, a faj és az osztály biológiája – ez a címe Charles Murray amerikai szociológus 2020 elején megjelent kötetének, melynek ismertetését itt olvashatja.
Nyitókép: Borough of Manhattan Community College.
A Vörösök az Atlético Madridot fogadják a Bajnokok Ligája nyitányán. Az első forduló kínálatából kiemelkedik még a Juventus–Dortmund, a Bayern München–Chelsea és a Manchester City–Napoli összecsapás.
Az első vizsgálat a múlt hétvégén lezárult, és „lesújtó eredményt hozott” – mondta Latorcai Csaba.
A Magyar Szemle különszáma a kultúr- és politikai kereszténység kérdését járta körbe. A lapbemutatón a szerzők Orbán Viktor tusványosi szavaira is reagáltak.
A legrosszabbra számít a szerb sajtó.
„Amikor a barátnőm menstruál, szurkálom a f*szomat, hogy nekem is ugyanannyira fájjon.”
A német újságíró szerint a „gender-misszionáriusok” elfelejtették a többséget: 88 százalék heteroszexuális, 49 százalék családban él, mégis minden a kisebbségről szól.
Mi Magyarországon pontosan tudjuk, mekkora veszélyt jelent a migráció.
Míg a hazug törődik a valósággal azért, hogy eltagadhassa azt, a „bullshitter” számára teljesen közömbös, az ő egyetlen célja a hatás – írta éleslátó esszéjében Harry G. Frankfurt közel negyven évvel ezelőtt.
