Kolozsvári gyorstalpaló svájciaknak

2019. május 1. 10:05

Csinta Samu
Magyar Nemzet
A magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseiről beszélni minden magyarságtörténeti előélet nélküli embereknek igazán embert próbáló feladat.

„A történet legnehezebben emészthető részének a magyar »elem« számított. Mindenekelőtt azért, hogy ilyen jelentős létszámban megmaradt a román tenger közepén, de Kolozsvár építészetének egyértelmű magyar identitása is gombócként akadt a torkokon. A kérdések ugyanazok: akkor hogy is van ez? És miért? Tovább bonyolította a képet, amikor kiderült: a túlnyomórészt egyházi tulajdonban lévő épített örökség továbbéltetését célzó felújításokra elsősorban Magyarországról érkezett finanszírozás. Mármint hogy onnan ide? – formálódott az újabb kérdés. De hogyan? És miért?

A magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseiről beszélni minden magyarságtörténeti előélet nélküli embereknek igazán embert próbáló feladat. Főleg olyan körülmények között, ha mindjárt érkezik is a szabványreakció a nyolcvanas éveiben járó Kelet-Európa-szakértőtől: szóval ez van Orbán Viktor fejében? A felhang cseppet sem elismerő. Inkább gyanakvó, mint amikor kéznyújtásnyi közelségbe kerül valamiféle bűzös összeesküvés leleplezésének lehetősége. Csőre töltve a revizionizmus vádja is, innen indultunk hát újabb kanyarok felé. Menet közben pedig minden lépésre találkozhattunk a nyugat-európai média panelmondataival, amelyekkel a magyar miniszterelnököt az európaiság ellenségeként szokták megjeleníteni.

Nem akarom magammal hurcolni az olvasót a teljes szellemi kirándulásra, már csak azért sem, mert hiba lenne igazán reprezentatív mintának tekinteni az Erdélyben túrázó svájciakat. A jelenség viszont fontos adalékokkal szolgál a közvéleményben élő magyarságkép tanulmányozásához. És nemcsak a kantonok országára vonatkoztathatóan, bár a soknyelvűség ottani zökkenőmentes együttélése kézenfekvő párhuzamként kínálja magát a közös erdélyi mindennapok elemezgetéséhez.

Sokkal húsbavágóbb viszont, hogyan alakul a magyarokról és Magyarországról a mai Romániában formálódó kép így együtt, de külön-külön is. Mert mindkettő változóban van. A hiva­talos kevésbé, ahhoz egyelőre a közös európai identitás sem tudott vidám színeket keverni. Azért a felelősöknek volt gondjuk rá, hogy az 1989-es rendszerváltó események utáni illú­ziókat még időben szertefoszlassák, így aztán hamar visszatért az emberek közé az amúgy is történelemtől terhes gyanakvás. A gyula­fehérvári nagygyűlés centenáriuma is a tudatosan elpuskázott lehetőségek sorát gyarapítja, bár az utóbbi esemény „gloire és gyász” alapállása igazából mindent meghatároz, illetve korlátok közé szorít.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 45 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A magyar politika évszázadok óta - nagyképűségből?, trehányságból? - egyszerűen rangon alulinak tartotta, hogy a helyzetképet ismertesse a külfölddel, külön-külön országonként.
Nyilván azt gondolták, ha a magyarok ismerik a dolgokat, ez külföldön sem lehet probléma.
Tipikus magyar gondolkodásmód, sajnos.

Ez úgy igaz, hogy a városok magyarok voltak (leszámítva a szászvárosokat), a falvak meg már régen oda lettek hagyva a románoknak (leszámítva a székely meg csángó részeket).

Ha nem ismerik a helyi geológiai adottságokat, simán elhihetik. Az Ipoly ugye jelenleg 212 km (szabályozás előtt 254 km), ami nagyságrendben bizony összemérhető a Temze hosszával (346 km). Ezzel szemben pl. a Göta folyó (Svédország) 93 km. Ez egy olyan mély sziklahasadék, hogy Göteborg közponjáig a legnagyobb óceánjárók felhajóznak rajta.

Hogy nem lehet összehasonlítani, te meg én tudjuk, de a témában teljesen érdektelen, mégis döntési pozícióban lévő idegen politikus honnan tudhatná.

Most sok mindenben egyetértek veled.

Valóban.
Oda és vissza. Így egészséges.

" Legfeljebb annyi, hogy a hazarontó országvezető "urak" ma nem lóháton, hanem Mercedesekben közlekednek..."
Ebben viszont 180 fokban nem.
Magyarország 8 év alatt OV vezetésével a - gazdasági-pénzügyi kontextusban szemlélve - világon egyedülálló eredményeket ért el.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés